Szugyiszlavl

	Szugyiszlavl (Судиславль)
; Szugyiszlavl címere	; Szugyiszlavl zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kosztromai terület
Járás	Szugyiszlavli
Irányítószám	157860
Körzethívószám	49433
	Népesség
Teljes népesség	3307 fő (1959); 4662 fő (1970); 5495 fő (1979); 5783 fő (1989); 5373 fő (2002); 5000 fő (2008); 5024 fő (2009); 4913 fő (2010); 4826 fő (2012); 4729 fő (2013); 4736 fő (2014); 4687 fő (2015); 4705 fő (2016); 4757 fő (2017); 4730 fő (2018); 4688 fő (2019); 4666 fő (2020); 4158 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Szugyiszlavl Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 57° 53′, k. h. 41° 42′Koordináták: é. sz. 57° 53′, k. h. 41° 42′
	Szugyiszlavl Pozíció Kosztromai terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szugyiszlavl témájú médiaállományokat.

Szugyiszlavl (oroszul: Судиславль) városi jellegű település Oroszország Kosztromai területén, a Szugyiszlavli járás székhelye.

Lakossága: 4913 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától kb. 50 km-re északkeletre, a Kosztroma–Galics (Р-100, R-100 jelű) és a Kosztroma–Makarjev országút elágazásánál (találkozásánál) fekszik. Az azonos nevű vasútállomás 5 km-re van, a Kosztroma–Galics vonalon.

Története[szerkesztés]

A települést először az 1360. évnél említi egy 17. században keletkezett, de kétes hitelességű évkönyv. Az első valóban megbízható említés 1572-ből származik, ebben IV. Iván cár fiának adományozza Kosztromával és Bujjal együtt Szugyiszlavot is. A 16. században város (gorod), vagyis fallal körülvett erődítmény volt a moszkvai állam északkeleti határán. 1719-ben városi rangban ujezd székhelye lett. Városi rangját sokáig megtarthatta, bár a közigazgatási székhelyet 1778-ban más helységbe helyezték át.

A 18. században forgalmas kereskedővárossá vált (különleges árucikke volt a szárított és sózott gomba) és az óhitűek (sztaroobrjadci) erősségének számított, akik sokat tettek a település fejlődéséért. Miután a helyi mozgalmat felszámolták és jelentős vagyonra szert tett vezetőjüket 1846-ban száműzték, a város fejlődése megállt és csak a század végén folytatódott. Ekkor számos vegyi-, bőr- és élelmiszeripari üzeme volt.

1925-ben megfosztották városi rangjától, 1928-ban járási székhely lett, majd 1963-ban városi jellegű település besorolást kapott.

A település egyik nevezetes műemléke a Szpaszo-Preobrazsenszkij- (Megváltó színeváltozása-) székesegyház és mellette álló harangtornya, a régi városi kreml helyén. Több kereskedői ház is fennmaradt a 19. századból.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Всесоюзная перепись населения 1959 года. Численность сельского населения РСФСР - жителей сельских населённых пунктов - районных центров по полу
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Szugyiszlavl (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.) (Hozzáférés archívból: 2018-03-12)

[9f7b24e91517a4abf786c71dad3ed792ef16ef4d-1] Всесоюзная перепись населения 1959 года. Численность сельского населения РСФСР - жителей сельских населённых пунктов - районных центров по полу

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)

[1]

[2]