Mamberamo (folyó)
| Mamberamo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Indonézia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1112 km |
| Vízhozam | 4668[1] m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 78 992[2] km² |
| Forrás | A Tariku és Taritatu folyók összefolyása |
| Torkolat | Csendes-óceán |
 d. sz. 1° 27′ 57″, k. h. 137° 54′ 01″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mamberamo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mamberamo Új-Guinea második leghosszabb folyója (1112 km) a Sepik folyó után (1126 km). Vízhozamát tekintve Óceániában a harmadik, a Kapuas után pedig a második Indonéziában. A folyó teljes egészében az indonéz Pápua tartományban található.
Földrajza[szerkesztés]
A Mamberamo két nagy belső folyó, a Tariku (Rouffaer) és Taritatu (Idenburg) folyók találkozásából alakul ki a síkságon, amely egy kiterjedt édesvízi mocsári erdőkkel és gyepekkel borított belső medence. Innen Észak felé folyik a Van Rees-hegység (Pegunungan Van Rees) és a Foja-hegység között, zuhatagokon (Marine-zuhatag) és szurdokokon keresztül. A folyó utolsó 160 km-e hajózható. A part menti síkságon a folyót mocsarak szegélyezik, és széles deltát alkotva a Csendes-óceánba ömlik a Point D'Urville vagy más néven Narwaku-fok (Tanjung Narwaku) északi pontjánál[3].
A folyó hatalmas völgye különféle érintetlen népeknek és hihetetlen biológiai sokféleségnek ad otthont. Az 1990-es években az indonéz kormány azt tervezte, hogy egy nagy vízerőművet épít a Mamberamón, amely a terület nagy részét víz alá borította volna. Ezt a tervet az 1998-as és 1999-es indonéz pénzügyi válság után félretették, de a környezetvédelmi csoportok attól tartanak, hogy valamikor a jövőben feltámaszthatják. Jelenleg a Mamberamo továbbra is a világ egyik legnagyobb folyója melynek vízgyűjtője teljesen érintetlen.
A Mamberamo terület nagy vonalakban számos közeli hegyláncra utal, köztük a Van Rees-re és a Foja-hegységre (más néven Foya), amelyek a Conservation International, az Indonéz Tudományos Intézet és a Cenderawasih Egyetem által a közelmúltban végzett gyors biológiai értékelés tárgyát képezték. A tudományos csapat 60 év után felfedezte az első új madárfajt és rengeteg más új növényt és állatot. A Foya-hegység a biológiai sokféleség globálisan is kiemelkedő tárházának tűnik.
Vízrajza[szerkesztés]
Hossza a Tariku és Taritatu összefolyásától több mint 268 km. A Taritatu forrásától összesen 1112 km-t tesz meg, bár az adatok nagyon eltérőek a hosszát illetően is. Vízgyűjtője 78 992 km2 kiterjedésű és évente 3578 mm eső áztatja[4]. A magas lefolyási tényező okán közepes vízhozama 4000 és 6000 m3/s között változik[5][6]. Átlagos mélysége 8 m, de a mederszűkületeknél eléri a 33 métert is.
Története[szerkesztés]
1545-ben a spanyol hajós, Iñigo Ortiz de Retes végighajózott a sziget északi partján egészen ennek a folyónak a torkolatáig, amelyet San Agustínként jelölt meg. Ezen a helyen 1545. június 20-án igényelte a területet a spanyol korona számára, és ennek során adta a nevet a szigetnek (Nueva Guinea), amelyről ma ismert. Az első európai, aki belépett a Mamberamo torkolatába, a holland, Dr. D. F. van Braam Morris volt 1883-ban. Egy északi Molukkákról (Ternate) érkezett lakos felevezett a folyón, hogy megbizonyosodjon arról, hogy hajózható-e gőzössel. A következő évben, 1884-ben Van Braam Morris visszatért a Havik gőzhajóval, és 97 km-t tett meg rajta.
A Mamberamo rezervátum[szerkesztés]
A Mamberamo Foja Wildlife Reserve területe 16 610 km². A Mamberamo és főbb mellékfolyói mentén húzódik a Közép-hegység lábától a Csendes-óceánig. Felöleli a középső Lakes Plains régiót, és dél felé nyúlik a folyó keleti oldala mentén, beleértve a Foya-hegységet, a folyó deltáját és a tengert.
A Mamberamo híd[szerkesztés]
A Mamberamo híd (235 m) a Mahakam folyó Kutai Kartanegara hídja után (270 m) a második leghosszabb kábelfesztávolságú híd volt Indonéziában, egészen addig, amíg az utóbbi híd 2011 novemberében összeomlott.
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Global Hydrologic Archive System (GHAAS), 2005
- ↑ Joesron, Loebis: Country Report Implementation of Demonstration Project Mamberamo River Basin INDONESIA
- ↑ Balázs, Dénes: Ausztrália, Óceánia, Antarktisz, 1978
- ↑ Lehmann, Fanny et al. (2022). (Supplement of) How well are we able to close the water budget at the global scale?. Hydrology and Earth System Sciences 26, 35–54. o. DOI:10.5194/hess-26-35-2022-supplement.
- ↑ Kuusisto, Esko: World Water Resources and Problems, 26-Aug-2004
- ↑ Rendy, Firmansyah: Grafik Neraca Air Pulau Papua