Magyar Kerámia Gyár Rt.
| Magyar Kerámia Gyár Rt. | |
 | |
| Típus | gyár |
| Alapítva | 1891 |
| Megszűnt | 1990-es évek |
| Cím | 1103 Budapest, Gyömrői út 63. és Gergely utca 81. |
| Iparág | építőipar |
 Magyar Kerámia Gyár Rt.
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 13″, k. h. 19° 09′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 13″, k. h. 19° 09′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Kerámia Gyár Rt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Kerámia Gyár Rt. egy megszűnt és nagyrészt elbontott budapesti építőipari létesítmény.
Történet[szerkesztés]
A gyárat 1891-ben[1] alapították meg a mai Gyömrői út – Noszlopy utca – Gergely utca – Sibrik Miklós utca közötti részén. A gyár átnyúlt a Gergely utca vonalától északabbra fekvő részekre is,[2] itt közvetlenül mellette egy agyagbánya is nyílt.[3]
A Magyar Kerámia Gyár Rt. termékei a következők voltak: kerámiakövek útburkoláshoz, különféle keramitlapok járdákhoz, udvarok, vásárcsarnokok, vágóhidak, fűtő- és gépházak, és mindenféle belső helyiségekhez falburkoló lapok, nagy hordképességű keramit- és stereotéglák, chamotte-áruk, fali-, travers-, keresztmetszetű szárazon sajtolt téglák voltak.[1]
A gyár keramitköveit az 1910-es évekre Budapesten 420.000 m2, vidéken 240.000 m2, Ausztriában 140.000 m2 kocsiút burkolásánál használták fel, a hatóságok legnagyobb megelégedésére. Burkolatokat és keramitanyagokat rendelt a gyártól Ausztria több városa, Odessza, Bukarest, Belgrád, és más vidékek. Keramitlapjait rendkívül sok magánépület, pénzügyminisztériumi palota, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, budapesti vásárcsarnokok, vágóhidak belső helyiségeinek burkolására vette igénybe. A gyár keramitburkolatairól az 1910-es években elterjedt vélemény volt, hogy rendkívüli keménysége, tartóssága, fagy- és savállóképessége, könnyű tisztántarthatósága, szép egyenletes felülete által minden más burkoló anyagot felülmúl.[1]
A vállalat 20. század második felében Burkolóanyag Gyár Keramit Üzeme (EM Kerámia) néven működött. A Gyömrői úti oldalon alakították ki 1963-tól az ÉM Építőanyagipari Gépjavító Vállalatot. Ezen a részen napjainkban a Hit Gyülekezete székhelye található.
Az üzem iparvágánykapcsolattal rendelkezett – a Magyar Radiátorgyár Rt. telephelyén keresztül – a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal felé.[4]
A gyár megszűnt, helyén különböző cégek működnek. A Gergely utcától északra fekvő részén néhány gyárépülete és egy nagy gyárkéménye (amely hasonlít az Óbudai Téglagyár lebontott kéményéhez)[5] felújítva még látható, a többi elbontásra került.
Képtár[szerkesztés]
-
Megmaradt rész (Gergely utca 81.) -
Megmaradt rész (Gergely utca 81.) -
Megmaradt rész (Gergely utca 81.) -
Megmaradt rész (Gergely utca 81.) -
Hit Gyülekezete székhely (Gyömrői út 63.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Gúthi, i. m., 305. o.
- ↑ 1908-as térkép
- ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/kobanya2/index.html
- ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/kobanya2/index.html
- ↑ https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/272/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~200075/Budapest-III-Obuda-Ujlaki-teglagyar-udvar-vagott-cut~II1387419
Források, egyéb irodalom[szerkesztés]
- (szerk.) Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896 (→ reprint kiadás: TERC Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 9535 27 3)
- https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/keptar/42_legi_2.jpg (az 1990-es évekbeli légifelvétel bal alján látszik a gyár egy része)
- (szerk.) Gúthi Imre: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató 1910–1912, 3. kiadás, Légrády Testvérek, Budapest, é. n. [1912?]
- https://mbtgye.hu/katalogus/ad/toertenetek-leirasok,10/magyar-keramiai-gyar-rt,11248
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Evk_13_Magyarmu/?pg=351&layout=s
- https://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/nap_tippje_/_dokumentuma/a_magyar_keramiagyar_rt_szabadalmi_okirata_1903.html
