Macintosh Quadra 650
| Macintosh Centris 650 · Macintosh Quadra 650 | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1993. október 21–1994. szeptember 12. (29 éve) |
| Processzor | Motorola 68040 (33 MHz) |
| Memória | 4MB |
| Operációs rendszer | System 7.1 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 230MB |
| Kijelző | nincs |
| Előd | |
| Utód | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh Centris 650 · Macintosh Quadra 650 témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh Quadra 650 asztali számítógépet 1993. október 21. és 1994. szeptember 12. között 11 hónapon keresztül, a Macintosh Centris 650 asztali számítógépet 1994. március 14. és 1995. május 15. között 14 hónapon keresztül gyártotta és forgalmazta az Apple. Mindkét gép a Macintosh Quadra számítógép-családba tartozott.
Története[szerkesztés]
Az eredetileg Macintosh Centris 650 néven árusított Macintosh Quadra 650[4] a kisebb Centris 610 mellett jelent meg a Macintosh IIci-t váltva. A Quadra 700-zal együtt velük mutatkozott be az új középkategóriás Centris számítógépcsalád.[5][6] A névváltás oka, hogy 1993-ban az Apple úgy döntött, hogy követi azt az iparági trendet, hogy megcélzott ügyfél-csoportonként eltérő nevet ad termékcsaládjainak. A Quadra lett az üzleti, az LC az oktatási és Performa otthoni piac számára szánt Macintoshok neve. Az épp bevezetett Centris név a Quadrába olvadt bele. A Quadra 650 1994 szeptemberében közvetlen utód nélkül szűnt meg, bár nem sokkal korábban bemutatották Power Macintosh 7100-t, amelyet a 650 és a IIvx célközönségének szánt az Apple, legalábbis árkategóriáját tekintve.
Technikai leírás[szerkesztés]
A bézs színű gép súlya 11,3 kg, magassága 152 mm, szélessége 330 mm és mélysége 419 mm volt. A Quadra 650 számítógépet egymagos 33 MHz-es Motorola 68040 processzor vezérelte (L2 cache: 8kB), A teljesítményt integrált FPU co-processzor növelte. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 4MB (80ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 132MB (80ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 4 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. Az adatokat a 230MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. Adatok beolvasását tette lehetővé a kétszeres sebességű CD-olvasó. A gépet System 7.1 operációs rendszerrel szállította az Apple. Csatlakozók: egy AAUI-15[1], egy ADB[2], két soros port, egy DB-25[3] SCSI-hoz, kijelzőhöz egy DB-15[3], egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet, . 3xNuBus, Egy PDS eszköz beépítéséhez alakítottak ki helyet.
A számítógép adatai[szerkesztés]
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[7] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[8] max.[9] @sebesség hely[10] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Centris 650 1994. márc. 14. 1995. máj. 15. |
152 mm 330 mm 419 mm 11,3 kg bézs |
Motorola 68040 @25 MHz és 1 mag L1 8kB, integrált FPU |
80MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 132MB @80ns 4 hely |
nincs kijelző |
1MB 1 DB–15 |
* AAUI-15[1] (Ethernet) * 1 ADB[2] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 3 NuBus[11] * 1 PDS * SCSI (külső) |
| Quadra 650 1993. okt. 21. 1994. szept. 12. |
152 mm 330 mm 419 mm 11,3 kg bézs |
Motorola 68040 @33 MHz és 1 mag L1 8kB, integrált FPU |
230MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 132MB @80ns 4 hely |
nincs kijelző |
512kB 1 DB–15 |
* AAUI-15[1] (Ethernet) * 1 ADB[2] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 3 NuBus[11] * 1 PDS * SCSI (külső) |
Macintosh LC számítógépek az időben[szerkesztés]
A Macintosh Quadra számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[12] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Apple Attachment Unit Interface (AAUI) az Apple által az Ethernet képes eszközökhöz való csatlakoztatására használt szabványos Attachment Unit Interface (AUI) változata. Az AUI népszerű volt a 10BASE-T dominanciája előtti korszakban, amely az 1990-es évek elején kezdődött. Az AAUI csatlakozót sokkal kisebbre és felhasználóbarátabbá tervezte át a cég.
Apple AAUI adó-vevő és kábel - ↑ a b c d Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b c d A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ Az Apple saját adatlapjai (Gestal ID:120 és 36, 230, 232) szerint ez hibás, mert előbb volt a Quadra, mint a Centris.
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ Macworld, 1993 december, 10. évfolyam, 12. szám, 92. oldal
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ a b A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh Quadra 700: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 900: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 950: Technical Specifications
- Macintosh Centris 610: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 800: Technical Specifications
- Macintosh Centris 660AV: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 840AV: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 660AV: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 605: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 610: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 650: Technical Specifications
- Macintosh Centris 650: Technical Specifications
- Macintosh Quadra 630: Technical Specifications
Források[szerkesztés]
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. május 15.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
