Lukavac (Szalatnok)
| Lukavac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szalatnok |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 15,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 00″, k. h. 17° 37′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 00″, k. h. 17° 37′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lukavac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Verőcétől légvonalban 25, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lejtőin, a Lukavac-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai falu feltehetően a török uralom idején keletkezett, amikor a 17. században Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Lakossága a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása idején is megmaradt.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lukavacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lukavacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lukavacz” néven 64 házzal, 384 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]
Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 262, 1910-ben 460 lakosa volt. Iskoláját 1907-ben építették és még abban az évben meg is kezdődött az oktatás. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a szerb, 15%-a horvát, 11%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 99 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 262 | 366 | 355 | 411 | 365 | 460 | 402 | 471 | 339 | 335 | 289 | 186 | 142 | 102 | 99 | 99 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv harangtornya a falu közepén a főutca nyugati oldalán áll. Nagyon rossz állapotban van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 392. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Slatinski informativni vodić Slatina, 2006. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
