Kuloj (Velszki járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuloj (Кулой)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
JárásVelszki
Irányítószám165100
Körzethívószám81836
Népesség
Teljes népesség
  • 10 279 fő (1959)
  • 9100 fő (1970)
  • 8441 fő (1979)
  • 8934 fő (1989)
  • 6817 fő (2002)
  • 6239 fő (2009)
  • 5946 fő (2010)[1]
  • 5917 fő (2011)
  • 5848 fő (2012)
  • 5751 fő (2013)
  • 5842 fő (2014)
  • 5488 fő (2015)
  • 5309 fő (2016)
  • 5200 fő (2017)
  • 5122 fő (2018)
  • 5071 fő (2019)
  • 5056 fő (2020)
  • 4806 fő (2021)
  • 4696 fő (2023)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kuloj (Oroszország)
Kuloj
Kuloj
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 61° 01′ 52″, k. h. 42° 30′ 15″Koordináták: é. sz. 61° 01′ 52″, k. h. 42° 30′ 15″
Kuloj (Arhangelszki terület)
Kuloj
Kuloj
Pozíció az Arhangelszki terület térképén

Kuloj (oroszul: Кулой) városi jellegű település Oroszország Arhangelszki területén, a Velszki járásban.

Lakossága: 5946 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Az Arhangelszki terület déli részén, Velszktől kb. 25 km-re keletre helyezkedik el. Vasútállomás az Arhangelszki terület déli részét nyugat–keleti irányban átszelő KonosaKotlasz vasúti fővonalon. Néhány kilométerre mellette halad a Velszk–Oktyabrszkij országút. Nevét nyilvánvalóan a közeli Kuloj folyóról kapta. (Az Arhangelszki terület északi részén is van azonos nevű folyó és falu.)

Története[szerkesztés]

A Konosa–Kotlasz–Vorkuta vasútvonal tervét már 1937-ben elfogadták, hogy megkezdhessék a pecsorai szénmedence ipari kiaknázását. A vasút építését a háború kitörése felgyorsította, és nagyrészt az egész vonal mentén kialakított Gulag-lágerek kényszermunkásai végezték. Már közlekedtek a vonatok, amikor 1942-ben a mai Kuloj helyén, erdős, mocsaras területen elkezdték az állomás építését. Visszaemlékezők szerint ezen a helyen három láger, köztük egy női tábor működött.

A település alapítását ma hivatalosan 1945. március 29-éhez kötik, amikor Kulojt munkástelepüléssé (rabocsij poszjolok) nyilvánították. Akkor csak barakkok és faházak álltak, fából készült a kis állomásépület is. Később járműtelepet létesítettek, és kiépültek a vasút működését, karbantartását szolgáló rendszer létesítményei is. A gazdasági élet alapja és a lakosság fő megélhetési forrása továbbra is a vasút maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]