Konosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konosa (Коноша)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
JárásKonosai
Irányítószám164011, 164010
Körzethívószám81858
Népesség
Teljes népesség
  • 13 769 fő (1959)
  • 13 312 fő (1970)
  • 15 327 fő (1979)
  • 17 143 fő (1989)
  • 12 873 fő (2002)
  • 11 854 fő (2009)
  • 12 432 fő (2010)[1]
  • 12 388 fő (2011)
  • 12 060 fő (2012)
  • 11 743 fő (2013)
  • 11 509 fő (2014)
  • 11 292 fő (2015)
  • 11 103 fő (2016)
  • 10 969 fő (2017)
  • 10 904 fő (2018)
  • 10 739 fő (2019)
  • 10 683 fő (2020)
  • 10 470 fő (2021)
  • 10 317 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Konosa (Oroszország)
Konosa
Konosa
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60° 58′, k. h. 40° 14′Koordináták: é. sz. 60° 58′, k. h. 40° 14′
Konosa (Arhangelszki terület)
Konosa
Konosa
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Konosa témájú médiaállományokat.

Konosa (oroszul: Коноша) városi jellegű település Oroszország Arhangelszki területén, a Konosai járás székhelye.

Lakossága: 12 432 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az Arhangelszki terület déli részén, Arhangelszktől közúton kb. 600 km-re helyezkedik el. Jelentős vasúti csomópont: állomásán találkozik az észak-déli irányú Vologda–Arhangelszk vasútvonal a nyugat-keleti irányú VelszkKotlasz és onnan az északkeleti Vorkutába vezető vasútvonallal.

Története[szerkesztés]

Konosa 1898-ban, az akkor épült Vologda–Arhangelszk vasútvonal egyik állomásaként keletkezett és az ottani kis folyócskáról kapta nevét. Első lakói természetesen az állomás építői és a vasút dolgozói voltak, de hamarosan a közeli Velszk kereskedői is üzleteket, raktárakat építettek. Az 1920-as években az állomás környéke egyre jobban benépesült. 1931-ben Konosát hivatalosan is településsé (munkástelepüléssé) nyilvánították. 1935-ben az akkor megalakított járás székhelye lett, ezt követően gyors fejlődésnek indult. Öt év alatt, 1940-re lakóinak száma megnégyszereződött.

1941 végén megindult a forgalom a Gulag-lágerek lakóinak munkájával rohamtempóban felépített Konosa–Kotlasz–Vorkuta vonalon. Az északkeleti vidékekről Konosán át áramlott a tüzelő- és építőanyag a háborúval sújtott központi körzetekbe.

A háború utáni évtizedekben a településen faipari, élelmiszeripari vállalatok sora létesült. 1982-ben hatalmas takarmánygyárat helyeztek üzembe. A vasút a járműteleppel, javítóműhelyekkel és számos más részleggel együtt továbbra is a gazdasági élet alapja maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]