Kukán Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kukán Ferenc
SzületettFerenc Lajos Ignác Kukán
1898. október 6.[1]
Érsekújvár
Elhunyt1971. december 13. (73 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924)
SablonWikidataSegítség
Kukán Ferenc
Nem található szabad kép.(?)
Kukán Ferenc fényképe.

Kukán Ferenc (Érsekújvár, 1898. október 6.Szeged, 1971. december 13.) szemész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). Testvére: Kukán Géza (1890–1936) festőművész, illetve Kukán Béla és Hajdú Imre.

Életpályája[szerkesztés]

1916-ban érettségizett szülővárosában. 1916–1918 között az első világháborúban teljesített katonai szolgálatot. Budapesten 1924-ben avatták orvosdoktorrá a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1924–1928 között a pécsi szemklinika gyakornoka Imre József főorvos mellett. 1928–1938 között egyetemi tanársegéd, 1938–1939 között egyetemi adjunktus volt a pécsi szemklinikán. 1925-től a Magyar Szemorvos Társaság tagja, 1956–1964 között elnöke volt. 1928–1929 között a bécsi Collegium Hungaricum tagja volt és a bécsi I. sz. szemklinikán folytatott tanulmányokat. 1936-ban egyetemi magántanár lett. 1936–1937 között Párizsban, Frankfurtban valamint Heidelbergben volt tanulmányúton. 1939–1950 között vidéki kórházakban (1939–1944: Kassa, 1945–1946: Gyöngyös, 1946–1950: Hódmezővásárhely) dolgozott szemész főorvosként. 1950–1951 között a SZOTE Szemészeti Klinika megbízott tanszékvezetője volt. 1951–1969 között a SZOTE tanszékvezető egyetemi tanára és a Klinika igazgatója volt. 1953–1956 között a SZOTE Általános Orvostudományi Kar dékánja volt. 1969-ben nyugdíjba vonult.

A szem folyadékcseréjével, az ideghártya vérkeringésével kapcsolatos elváltozásokat kutatta. Tanulmányozta a szemfenéki vérnyomásmérést, a szürke hályog és a glaukóma műtéteivel összefüggő problémákat és a nem tokos hályogműtét utáni késői szövődményeket.

Művei[szerkesztés]

  • A keratitis parenchymatosa kezelése bizmuttal (Szemészet, 1926)
  • A contusio bulbi csoportosult tünetei (Orvosi Hetilap, 1926. 51.)
  • Retina-chorioidealis arteria és vena anastomosis a contusio bulbi csoportosult tüneteivel. (Szemészet, 1927; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1927)
  • Herkxheimer-féle reactio a limbusban (Orvosi Hetilap, 1927. 4.; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1927)
  • Adatok a chalkosis corneaehez és a szaruhártya spectroskopiájához (Koczkás Gyulával, Szemészet, 1930; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1930)
  • A glaukoma nem műtéti kezelése (Orvosi Hetilap, 1931)
  • Az orbita melléküreg-eredetű gyulladásos megbetegedései (Orvosi Hetilap, 1932)
  • A liquor szaruhártyára oltásának diagnosztikus jelentősége enkephalitises betegségekben. – Proteintherápia a szemészetben (Orvosi Hetilap, 1933)
  • A retina circulatio és az intracranialis nyomás közötti összefüggésről (Orvosképzés, 1935)
  • Die Bismutbehandlung der Keratitis parenchymatosa (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1936)
  • Ergebnisse der Blutdruckmessungen mit einem neuen Ophthalmodynamométer (Zeitschrift für Augenheilkunde, 1936)
  • Katarakta diabetica (Orvosi Hetilap, 1936. 26.)
  • Über die Blutdruck- und Druckverhältnisse des Auges, Zugleich ein Beitrag zur Pathologie des tabischen Sehnervenatrophie (Albrich Konráddal, Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1938)
  • Az emberi szem ellenségei (Új Idők, 1938)
  • Adatok a Hand–Schüller–Christian-féle betegséghez (Orvosképzés, 1943)
  • A hályogseb varrásának kisebb módosítása (Szemészet, 1951)
  • A szemtükör a szemfenéki vérnyomásmérés szolgálatában (Orvosi Hetilap, 1951. 31.)
  • Korszerű egyetemi szemklinika létesítése (Szeged, 1960)
  • Szemészet (Boros Bélával és Kettesy Aladárral, Budapest, 1962)
  • Késői phacogenetikus uveitisek extracapsularis hályogműtétek után (Szemészet, 1964)
  • Félrevezető hámhiányok kísérletre használandó házinyulak corneáján (Polgár Józseffel, Szeghy Gergellyel, Szemészet, 1966)

Díjai[szerkesztés]

  • Kiváló Orvos (1953)
  • a Munka Érdemrend arany fokozata (1955, 1969)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08879.htm, Kukán Ferenc, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Nónay Tibor: In memoriam Dr. Kukán Ferenc (Szemészet, 1972)
  • Bartók Imre: A magyar szemészet története (Budapest, 1954)
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) (Szeged, 1997)
  • Hódmezővásárhely jelesei (Hódmezővásárhely, 1974)
  • Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára (Budapest, 1987)
  • A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta Szabó Pál. (Pécs, 1940)
  • Nónay Tibor: Kukán Ferenc (SZOTE Évkönyve, 1970/72)
  • Hódmezővásárhely jeles tudósai (Hódmezővásárhely, 2000)
  • Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára (Szeged, 2008)
  • Kolozsvári Lajos: Adatok a szaruhártya-átültetés hazai történetéhez. (Szemészet, 2011)