Koczkás Gyula
| Koczkás Gyula | |
| Született | 1905. március 12. Alsószombatfalva |
| Elhunyt | 1986. április 7. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | biofizikus |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1948–) |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1927) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ifj. Koczkás Gyula (Alsószombatfalva, 1905. március 12. – Budapest, 1986. április 7.) biofizikus, rádióamatőr, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
A székesfehérvári cisztercita gimnáziumban érettségizett 1922-ben. Az Eötvös Collegium tagjaként szerzett Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1927-ben. 1929-ben elvégezte a katonai sportrepülő tanfolyamot, s pilóta vizsgát tett. 1929-ben doktorált fizikából. 1938-ig a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen dolgozott Rhorer László Orvosi Fizikai Intézetében. 1935-ben magántanári képesítést szerzett. Rhorer László halála (1937) után pécsi (Széchenyi István Gimnázium), majd 1942-től budapesti gimnáziumokban oktatott (Fáy István Gimnázium). 1944-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban való részvételéért Sopronkőhidára, majd Bajorországba deportálták. 1947-ben a Közoktatási Minisztérium tudományos ügyosztályának vezetője lett. Ugyanekkor az Országos Tervhivatalban osztályvezető volt, valamint fizikát tanított a Műszaki Főiskolán. 1948 márciusban rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott. 1948–1950 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán egyetemi tanárként vezette az újonnan alapított Orvosi Fizikai Intézetet (1968-tól Biofizikai Intézet). 1950–1956 között ismét középiskolában tanított. 1950-ben rövid ideig az általa is szorgalmazott Fizikai Szemlének főszerkesztője volt. Az 1956-os forradalom után az Országos Sugárfizikai Laboratórium tudományos osztályvezetője volt. 1962-ben kinevezték az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet fizikai osztályának élére. 1973-ban nyugdíjba vonult.
Művei[szerkesztés]
- Anorganikus sóoldatok ultraibolya abszorpciója (Pécs, 1929)
- A szívhangok regisztrálása és visszaadása (Pécs, 1935)
- Az energia megmaradásának elve Mayer Róbert felfedezésének 100. esztendejében (Budapest, 1941)
- Bajcsy-Zsilinszky Endre kultúrpolitikája (Budapest, 1946)
- Jedlik Ányos, a parasztfiúból lett fizikus (Budapest, 1946)
- Bajcsy-Zsilinszky Endre (Budapest, 1947)
- Örök törvények. A fizika regénye (1947)
- A civilizáció magyar úttörői (Budapest, 1947)
- Tudósok a szabadságharcban (Budapest, 1947)
- Ember és tudománya (Budapest, 1948)
- Megváltozott világ. Korunk nagy termtudományi, technikai és orvosi forradalma (Budapest, 1948)
- Orvosok és fizikusok (Budapest, 1948)
- A fizika csodavilága (Csekő Árpáddal; Budapest, 1949-1950)
- Demonstrációs rádiópad (Budapest, 1953)
- Polarizációs adaptációs szemüveg (Budapest, 1962)
- Munkavédelmi útmutató orvosi röntgenosztályok dolgozóinak (1966-1967)
Források[szerkesztés]
- Tudósnaptár
- Semmelweis Egyetem Galéria
- Magyar katolikus lexikon
- http://honlap.eotvos.elte.hu/wp-content/uploads/2016/02/fizikusok.pdf
- http://epa.oszk.hu/02400/02462/00013/pdf/EPA02462_Mbiofizikaitars_2011.pdf
További információk[szerkesztés]
- A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.