Flamm Sándor
| Flamm Sándor | |
| Született | 1892. november 9.[1] Csermő |
| Elhunyt | 1970. augusztus 21. (77 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Schlesinger Gizella (h. 1924–?) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1916) |
| Kitüntetései | Munka Érdemrend (1962) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Flamm Sándor (Csermő, 1892. november 9. – Budapest, 1970. augusztus 21.)[2] belgyógyász, kórházi főorvos.
Élete[szerkesztés]
Flamm Bertalan (1853–1906)[3] csermői körorvos és Obláth Julianna (1867–1942) fia. Testvérei közül ketten, Flamm István (1896–1942) és Flamm Mária (1900–1975) szintén az orvosi pályát választották.
Az Aradi Királyi Főgimnázium tanulója volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1916-ban szerzett orvosi oklevelet. Orvostanhallgatóként aktív szerepet játszott a Galilei Kör megalakulásában és egyik szekciójának titkára lett. 1916-ban a frontra került, 1917–18-ban hadikórházban teljesített szolgálatot. 1918-ban a munkaügyi és népjóléti minisztérium egészségügyi főosztályán Madzsar József titkára volt. 1918-tól a Szent Rókus Kórház belosztályán működött. A Tanácsköztársaság bukása után kizárták a Budapesti Királyi Orvosegyesületből és nem kapott munkát. Később Holló Gyula, a Charité Poliklinika Tüdőbeteg Osztályának főorvosa alkalmazta ideiglenesen.
Az 1920-as évek középétől a Hajózási Betegbiztosító Intézet Hold utcai rendelőintézetében belgyógyász szakorvos volt. A második világháború alatt Emanuel Zima, a német nagykövetség gondnoka bújtatta őt feleségével és húgával együtt a követség épületében.[4] 1945 márciusában a Magyar Radikális Párt Elnöki Tanácsának tagja lett. A háború után az OTI Gál Benő Központi Kórházának belgyógyászati osztályán dolgozott főorvosként, majd 1950-től 1962-es nyugdíjazásáig a budapesti Uzsoki Utcai Kórház belgyógyászati osztályát vezette. 1956 után részt vett a kórházi pártszervezet újjáalakításában. Fő kutatásai a diabéteszre, később a májbetegségek kutatására irányult.
Felesége Schlesinger Gizella volt, Schlesinger Bertold és Maier Mária lánya, akit 1924. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[5]
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[2]
Művei[szerkesztés]
- Összehasonlító vérkép- és csontvelő vizsgálatok hepatitis epidemica és salvarsanicterus esetekben (Szász Györggyel, Orvosok Lapja, 1948, 46.)
- Az arsenobenzol- icterus pathogenesise és a syphilis továbbkezelése arseno- benzollal az icterus lezajlása után (Klinghofer Lászlóval, Orvosok Lapja, 1949, 1.)
- Vizsgálatok a hepatitis epidemica késői posticterusos szakában (Szász Györggyel, Orvosi Hetilap, 1949, 15.)
- A hepatitis epidemicát kísérő gyomorelváltozásokról (Kürthi Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1950, 1.)
- A hepatitises betegek vízforgalmáról és a vízterhelési próba diagnosztikai értékéről (Fazekas Lajossal és Mihályi Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1950, 45.)
- A vízterhelési próba értéke májbetegségekben (Mihályi Lászlóval és Tóth Máriával, Orvosi Hetilap, 1952, 19.)
- Újabb adat a máj szerepéhez a vízháztartásban (Mihályi Lászlóval, Tóth Máriával és Fényes Györgynével, Orvosi Hetilap, 1954, 16.)
- A prednison és dexamethason a dermatomyositis therapiájában (Orvosi Hetilap, 1960, 48.)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Flamm Sándor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04509.htm
- ↑ a b „Flamm Sándor elhunyt”, Magyar Nemzet, 1970. szeptember 1., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Flamm Bertalan gyászjelentése (1906). (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Akiket a német követségen bújtattak. http://embermentok.eletmenete.hu. (Hozzáférés: 2021. június 7.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 547/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 7.)
- ↑ „Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek kitüntetése a mai Semmelweis-ünnepségen”, Esti Hírlap, 1958. július 2., 1. oldal (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Magyar Közlöny (1962. november 24.) 87. szám
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- (1968. november 1.) „Visszapillantás – Látogatás dr. Flamm Sándornál”. Egészségügyi Dolgozó (Magyarország) 12 (11), 3. o. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
