Holló Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holló Gyula
SzületettHerzl Gyula
1890. október 23.[1]
Temesvár
Elhunyt1973. július 20. (82 évesen)[2]
New York
Állampolgársága
HázastársaWeil Elza
(h. 1916–1973)
SzüleiHerzl József
Treichlinger Paula
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1913, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Holló Gyula, 1908-ig Herzl[3] (Temesvár, 1890. október 23. – New York, 1973. július 20.)[4] orvos, belgyógyász, tüdőgyógyász.

Élete[szerkesztés]

Herzl József (1854–1932) és Treichlinger Paula (1869–1943) gyermekeként született temesvári zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosa állami fiúgimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1913-ban szerzett oklevelet. 1913 és 1915 között a budakeszi Erzsébet Szanatórium alorvosaként működött, majd 1918-ig a Budapesti Tudományegyetem I. számú Belklinika gyakornoka volt. Időközben kitört az első világháború, ahol katonaorvosként frontszolgálatot teljesített. Az 1910-es évek végén a budafoki Weisz Manfréd Tüdőbeteg Szanatóriumában működött. 1921-től 1930-ig a budapesti Charité Poliklinika Tüdőbeteg Osztályának főorvosa, illetve osztályvezető főorvosa volt. Ezt követően saját magángyógyintézetét vezette, majd a zsidótörvények után felszámolta kórházát és az USA-ba emigrált. A New York-i Goldwater Memory Hospital Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa lett. A tüdőbetegségek, elsősorban a tbc kóroktanával, korai felismerésével és gyógyításával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős módszert dolgozott ki a szervezet sav–bázis-egyensúlyának a vizsgálatára és az úgynevezett alveoláris CO2 meghatározására. A róla elnevezett Holló-próba évtizedekig használt diagnosztikai segédeszköz volt. A két világháború között számos ismert betege volt, többek között Bartók Béla, Berény Róbert, Kosztolányi Dezső, Füst Milán, Karinthy Frigyes és Szigeti József. A Bartókkal való kapcsolata a zeneszerző haláláig fennmaradt. Tagja volt a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének.

Házastársa dr. Weil Elza (1892–1979) orvos volt, Weil Sámuel és Neumann Paulina lánya, akit 1916. május 2-án Budapesten vett nőül.[5]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A felnőtt kor chronikus gümős tüdőbetegségeinek klinikai és diagnosztikai kettéosztása. Isolált phthisis és juvenilis typusu tüdőgümőkór. Kismonográfia. (Budapest, 1920)
  • Vizsgálatok a szervezet sav–basis-egyensúlyáról. 1–6. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archivum, 1924)
  • A gümőkór immunitástana (Budapest, 1925)
  • A tüdőgümőkórra gyanús mellkasi fájdalmak differenciáldiagnosztikája (Therapia, 1925)
  • Hogyan kezdődik a tüdővész? (Therapia, 1927)
  • A tüdő- és mellhártya betegségei (A gyakorló orvos könyvtára. 7. Budapest, 1928)
  • Tüdőgangréna esete gyors, spontán gyógyulással. Koppenstein Ernővel. (Therapia, 1928)
  • A tüdő nem specifikus beszűrődéseiről. Bársony Tivadarral. (Therapia, 1929)
  • A tüdőgümőkór. Gyakorlati áttekintés. (Budapest, 1930)
  • Impressziók a német gümőkórellenes küzdelemről (Therapia, 1931)
  • A thoracoplastika kérdésének jelenlegi állása. – A mediastinum mozgékonyságának vizsgálata féloldali bronchuselzárással. Laub Lászlóval. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének munkálatai. Budapest, 1936)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06406.htm, Holló Gyula, 2017. október 9.
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 32479/1908. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 1066. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 18. oldal 27. sor
  4. ↑ „Dr. Holló Gyula elhunyt”, Népszabadság, 1973. július 24., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. február 25.) 
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 286/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 25.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Holló_Gyula&oldid=26631150”