Juta (növény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2017. október 4., 08:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} thumb|Jutaszálak száradnak az út mellett A juta a Corchorus családjába tartozó kétlaki növény rostsz…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jutaszálak száradnak az út mellett

A juta a Corchorus családjába tartozó kétlaki növény rostszála, mely 3-4 méter magasra nő. A rost elsődleges forrása a Corchorus olitorius (wd), továbbá a Corchorus capsularis (wd), amelyeket az indiai szubkontinensen nagyban termesztenek. A növény rostszála a pamut után a legnagyobb mennyiségben termelt szálasanyag. Főleg zsákokat és csomagolóvásznakat állítanak elő belőle. [1]

Előállítása

A növény szárait a mag érése előtt levágják, leveleitől megtisztítják s csak néhány napig áztatják folyóvízben, mert ekkor háncsa könnyen válik le. A háncsot a fás részekről kézzel nyúzzák le s nem vetik alá a törésnek s tilolásnak. Feldolgozása következő: A juta a kereskedelemben összesajtolt csomagokban fordul elő, ezért első sorban lazítás céljából durván recézett hengerpáron bocsátják át; ezután törékenységének csökkentése céljából halzsírral, s vízzel permetezve, fekve hagyják. [2]

A további feladat a juta merevségének csökkentésében áll; ezt egy hengersorozatban való átbocsátással érik el. A folyton finomabban recézett hengerek a jutát sokszorosan meghajlítják s ezáltal puhítják. A puhított rostszálakat kétszer kártolják. Az első kártoló gép a 4 méteres rostszálakat közel 0,5 méteres darabokra tépi; de a kártolást illetőleg a párhuzamosítást tökéletlenül végzi, ezért ezen gépet nagyoló vagy előkártolónak nevezik. [2]


Forrás

  1. Új Magyar Lexikon, 1962
  2. a b Pallas