Magyar: Varga József engedélyezte a www.agt.bme.hu/varga/foto/kerepesi/egyesitett.html oldalon látható fotói (beleértve a névsor linkjei mögött található fotóinak) {{cc-by-sa-3.0}} licenc alatti közzétételét.
megoszthatod – szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet
feldolgozhatod – származékos műveket hozhatsz létre
Az alábbi feltételekkel:
Nevezd meg! – A szerzőt megfelelően fel kell tüntetned, hivatkozást kell létrehoznod a licencre és jelezned kell, ha a művön változtatást hajtottál végre. Ezt bármilyen észszerű módon megteheted, kivéve oly módon, ami azt sugallná hogy a jogosult támogat téged vagy a felhasználásod körülményeit.
Így add tovább! – Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, a közreműködésedet csak az eredetivel megegyező vagy hasonló licenc alatt terjesztheted.
Ezen mű használati engedélyét, illetve a jogtulajdonos licencnyilatkozatát archiváltuk a Wikimedia jegykezelési rendszerében – szövegét az eléréssel rendelkező szerkesztők itt olvashatják. Ha meg szeretnél bizonyosodni az engedély valódiságáról, kérlek, lépj kapcsolatba valakivel, akinek van jegykezelési elérése!
Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől.
Fényképezőgép gyártója
Canon
Fényképezőgép típusa
Canon PowerShot SX10 IS
Expozíciós idő
1/200 mp. (0,005)
Rekesznyílás
f/4
ISO érzékenység értéke
80
EXIF információ létrehozásának dátuma
2009. március 14., 11:36
Fókusztávolság
5 mm
Rövid cím
Rösler Endre
Kép címe
Kerepesi temetõ: 47-9-21 [szobrász: Berán Lajos]
Fejléc
Rösler Endre operaénekes (tenor), Kossuth-díjas (1955), érdemes mûvész (1951), kiváló mûvész (1954). A Nemzeti Zenedében hegedût, László Gézánál éneket tanult. Olaszországban De Luca és Garbin énekmestereknél képezte a hangját. Mûvészi pályáját mint baritonista kezdte. 1926-ban Verdi Traviatájának Alfréd szerepében már tenoristaként mutatkozott be. 1926-tól haláláig az Operaház tagja, 1953-tól haláláig a Zenemûvészeti Fõiskola tanára. A magyar oratórium-elõadásoknak évtizedeken át majdnem kizárólagos tenorszólistája volt. Az egyik legjobb magyar Mozart-énekes, az új magyar zenének is hivatott elõadója, Bartók Cantata Profanájának bemutatóján a mû tenorszólóját énekelte. Külföldön is sikerrel vendégszerepelt. 1935-ben és 1936-ban közremûködött a Salzburgi Ünnepi Játékokon, több éven át szerepelt a firenzei Maggio Musicalékon. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)