Zoborhegyi Szent Benedek
| Zoborhegyi Szent Benedek | |
 | |
| Szent Zoerard-András és Zoborhegyi Szent Benedek | |
| Születése | |
| 10. század Nyitra | |
| Halála | |
| 1012 Trencsén megye | |
| Tisztelete | |
| Sírhely | Szent Emmerám-templom, Nyitra |
| Ünnepnapja | július 17. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zoborhegyi Szent Benedek témájú médiaállományokat. | |
Zoborhegyi Szent Benedek (? – 1012) az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes.
Élete[szerkesztés]
Benedek a 10. század utolsó harmadában született (egyes források szerint Lengyelországban, más források szerint Nyitra környékén) és Szent István uralkodása idején lett a Nyitra melletti Zoborhegyi apátság tagja.
Szent Zoerard-András tanítványa volt, akit időnként felkeresett a Trencsén melletti Vágsziklási remetebarlangjában, s az ő halála után beköltözött annak lakóhelyére, s folytatta mestere remete, önsanyargató életmódját. Benedek csak néhány évvel élte túl mesterét: rablók ölték meg, s testét a Vág folyóba vetették. A hagyomány szerint egy sas jelzése által találtak rá holttestére.
A nyitrai Szent-Emmerám templomban Szent Zoerard-András mellé temették.
Emlékezete[szerkesztés]
Szentté avatása 1083-ban történt. Ünnepnapja: július 17. Élettörténetét Boldog Mór pécsi püspök jegyezte le 1070-ben. Szkalkai remetebarlangjánál Jakab nyitrai püspök 1224-ben bencés apátságot alapított.
További információk[szerkesztés]
- A Pannonhalmi Főapátság tanulmánya
- Szent András és Benedek legendája Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sólymos Szilveszter: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és kultusza Magyarországon; METEM, Bp., 1996 (METEM-könyvek)
