Züricher Wappenrolle
A Züricher Wappenrolle az egyik legfontosabb középkori címertekercs, amely jelenleg Zürichben található. 1335 és 1345 közt jött létre. Egykor csaknem 4 méter hosszú és 12 cm széles volt. 13 cérnával összefűzött pergamendarabból áll és mindkét oldala címerekkel van ellátva. Négy részre oszlik, az utolsó rész elveszett. A hiányzó rész 109 címerrel csak egy 1797-es másolat révén ismert. A címertekercs eredetileg 559 címert, 28 püspöki zászlót tartalmazott és 97 címer név nélkül szerepel. A második pergamenlap előoldalán Magyarország címerét is megadja.
1700 körül a híres természetbúvár, Johann Jacob Scheuchzer tulajdonában volt, akinek 1733-as halálát követően a Stadtbibliothek Zürich birtokába került. Ma a Zentralbibliothek Zürich tulajdonában áll és a Schweizerischen Landesmuseum Zürich őrzi. Egy 16. századi másolat Aulendorfban, a Königsegg grófok könyvtárában található.
Első tudományos kiadását Heinrich Runge, az Antiquarischen Museum Zürich levéltárosa készítette 1860-ban.[4]
Irodalom[szerkesztés]
Merz, W., Hegi, F. (szerk.): Die Wapenrolle von Zürich. Mit einer Einleitung sowie Erläuterungen der einzelnen Wappen, Kurzbiographien der geschlechter und Sachregister. Zürich, 1930.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Zurich Roll of Arms: Strip II front page
- ↑ Zürcher Wappenrolle Pergament · 1 f. · 12 x 400 cm panorama
- ↑ Zürich, Schweizerisches Nationalmuseum AG 2760 Pergament · 1 f. · 12 x 400 cm Zürcher Wappenrolle
- ↑ Die wappenrolle von Zürich: Ein heraldisches denkmal des vierzehnten jahrhunderts Selbstverlag der Gesellschaft; druck von D. Bürkli, 1860
Források[szerkesztés]
- Történelmi segédtudományok
- Hegedűs András: A Magyar Királyság és uralkodóházainak címereia Képes Krónika ábrázolásain - Kettős kereszt és vörös-ezüst vágások, Ars Hungarica, 2013 82-91
