Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-12-16
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-10, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-06 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-07 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-08 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-09 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-10 Ma
Szulejmán szultán és Nándorfehérvár[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- A Szulejmán sorozatban a szultán szabad elvonulást ad mindenkinek Nándorfehérvár elfoglalása után, de az Egri csillagok szerint ezt megszegte. Lehet tudni, a valóságban mi történt? Előre is köszi
- --80.98.80.62 (vita) 2013. december 16., 01:07 (CET)
- Tipp
- Nándorfehérvár elfoglalása cikkünk rövidem megemlíti mi történt. --Rodrigó ⇔ 2013. december 16., 08:36 (CET)
- Válasz
- Az 1928-ban kiadott Bánlaky József: A Magyar nemzet hadtörténelme több korabeli forrásra hivatkozással ezt írja:
"a szerbek a további ellenállás hiábavalóságát hangoztatva, türelmetlenül kezdték a vár feladását követelni. Ily körülmények között Oláh (várkapitány) a szultánnal alkudozásokba bocsátkozott, amelyeknek az lett az eredménye, hogy Szulejmán a várőrséget hitlevélben biztosította, hogy az a nőkkel és gyermekekkel együtt fegyveresen elhagyhatja a várat. Ez augusztus 29-én meg is történt. A török táborban mindnyájukat fényes igéretekkel arra csábították, hogy legyenek törökökké. A szerbek hajlandók voltak az ajánlatot elfogadni, a magyarok nem. Utóbbiakat tehát kivezették a táborból, de alig lépték át annak sáncait, a nagyszámú fegyveres kíséret körülfogta őket és mindnyájukat leölte. A szerb katonák és lakosok jó szolgálatait és engedékenységét azzal jutalmazta a szultán, hogy mindnyájukat bántatlanul Konstantinápolyba szállíttatta, ahol azok az egyik külvárosban letelepíttetvén, ez a városrész a Belgrád nevet nyerte." --Rodrigó ⇔ 2013. december 16., 09:14 (CET)
Schreiner Jozsef festomuvesz tanulmanyai, munkássága és kiállításai.[szerkesztés]
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy Schreiner József hol tanult, kik voltak a mesterei, kik hatottak rá és hol voltak kiállításai.
Sehol nem találtam információt / interneten, művészeti könyvekben, kepzomuveszeti oktatás ill. festo iranyzatok-,csoportok Kozlemenyeiben/. Olaj-,akvarell es grafikai muveirol tudok, papírra, kartonra és fara festett: falusi utcakepeket, falusi tanyakat szenakazlakkal Horgaszt a vizparton es portret. Képei között különböző qualitasok vannak, nagyon szépek is. Szóbeli információm, hogy Egry József tanítványa volt / van egy erre utaló képe; a balatoni horgász /, hogy járt Párizsban, hogy az 1950 - 60-as evekben alkotott. Ebben az idoszakban kiallitason is szerepelt a " vihar után " c. és "nő pirosban" Című képeivel. Keresesem soran a Schreiner vezeteknevvel sokszor talalkoztam; főleg Győr-Sopron, Vas megyében, Budapesten és Erdélyben. Remelem, hogy a segítők ügyesebbek lesznek nálam és találnak jó információkat Schreiner József művészről. Koszonom.