Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-07-21

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-14, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-10 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-11 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-12 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-13 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-14 Ma

2012. 7. 18. « 2012. 7. 19. « 2012. 7. 20. « 2012. 7. 21. » 2012. 7. 22. » 2012. 7. 23. » 2012. 7. 24.

Bagdi Zoltán: A minden létező elmélete, 7 kötetben

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== A minden létező elmélete 7 kötetben (1. Az univerzum energiának eredete, 2. A gravitáció titkai, 3. Anyagi világunk terhei: a tömeg és a tehetetlenség, 4. A hő birodalma, 5. A Nap és a csillagok energiaforrása, ... stb. ==

Azt szeretném megtudni, hogy milyen módon tudnék feltenni 7 kötetnyi anyagot, amit szeretnék nyilvánosságra hozni. E 7 kötet egy nagy fontosságú tudományos sorozat (vagy most még inkább nevezzük "áltudományos", vagy talán a mai ismeretek pontosított alternatív megközelítésének). A teljes terjedelem kb. 10 Mb terjedelmű, nyomtatási formára szerkesztett anyag. E művek ugyan szerzői jogilag védettek, azonban én vagyok a szerző is és a bejelentő is, és könyvkiadási lehetőség hiányában szeretném az internet révén megismertetni a világgal a felfedezéseimet. Tekintettel arra, hogy itt mellékletet nem tudok küldeni és feltételezem, hogy szeretnének belenézni abba, amit ily-módon szeretnék közzétenni, úgy vélem az a leghelyesebb, ha megadom az elérhetőségem és amennyiben van rá mód, akkor a segítséget adó megkeres és e-mailben mellékletként elküldöm neki a teljes anyagot. E módon az is ellenőrizhető, hogy valóban én vagyok-e a közzéteendő művek szerzője. E-mail címem: xxxxxxxxxxxx@xxxxx.xxx.

Köszönettel a várható segítségért: Bagdi Zoltán

Ui: Most olvastam el a lap alját és ott az áll, hogy amennyiben nem akarom, hogy átszerkesszék az anyagot, akkor ne küldjem be. Ez alatt mit értsek? A beküldendő anyag írásvédett. Ez nem védi meg az anyagot attól, hogy belenyúlhassanak és adatokat módosítsanak benne? Ezt ugyanis nem szeretném, mert ezáltal hiteltelenné válna, az amit beküldtem. Azt természetesen nem akadályozhatom meg, hogy valaki saját célra átszerkessze, vagy felhasználja a megállapításaimat saját műveiben, ez nem is célom. Azt viszont nem szeretném, ha a feltett anyagot módosítanák, azaz a nevem alatt feltett anyagot meghamisítanák. Ezt nem lehet megakadályozni?

Még egyszer köszönettel: Bgdi Zoltán – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 88.132.185.136 (vitalap | szerkesztései) 2012. július 21., 11:24‎

(A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)

válasz:

Megfelelő ötletnek tartom, hogy az internet nyilvánosságát választod! Nemcsak műved hírverésének, hanem közzétételének is. Ámbár, a szerzői jogaid így igazából nem lesznek megvédve! Amennyiben szövegedet PDF-formátumban teszed közzé, úgy az - hogyan is mondjam? -amatőr internethasználók nem tudják módosítani a te neved alatt futó szöveget (hiszen nincsen a PDF-formátumhoz szövegszerkesztő), de mégis... aki akarja, mégis meg tudja tenni! (Profán hasonlat: a kinézett autót el tudják lopni! De talán nem is az interneten való közzétételre gondolsz?!)

Egyébként rossz helyen kopogtatsz! A Wikipédia nem forrásmunkák közzétételére való! A Wikipédia: lexikon, enciklopédia. Mint a Magyar Nagylexikon, vagy a Britannica Hungarica világenciklopédia. Egyik mű sem közöl eredeti anyagokat. Ugyanis, ezen anyagok helye - mint szakértők által megvitatandó témák - szakfolyóiratok, szakmai kiadók. A lexikonok a már kiforrott nézeteket mutatják be.

Mi, wikipédisták, nem vagyunk szakértők. Igaz, akad köztünk szakértő, hiszen valamihez minden ember ért, de nem jellemző, hogy minden publikált szócikkünket a témában jártas szakember írta meg. Ezért csak olyan adatokat, összefüggéseket, megállapításokat közlünk, amelynek forrását meg tudjuk adni, akár nyomtatott, akár multimédiás formában létezik! (Igaz, nekünk nincs címlapon feltüntetett szerzőnk-szerkesztőnk, beljebb felsorolt munkatársi gárdánk. De van - éppen ezért - részletes forrásjegyzékünk a szócikkeinkben! E forrásjegyzék biztosítja hitelességünket.) Ebből az amatőr jellegből - ami nem jelent dilettantizmust - következik az, hogy a szócikkeinket kollektíva írja: megírásukat bárki elkezdheti, bárki folytathatja, bárki befejezheti - és bárki módosíthatja, akármikor! Szukcesszív approximáció a kedvenc kifejezésem, analízisprofesszorom ropogtatta élvezettel e szavakat annak idején, előadás közben - jelentése: fokozatos megközelítés. Mindannyiunk reménye: így tökéletesednek a szócikkeink is. Ezért olvashattad azt a bizonyos részt a lap alján...

Ha közzé akarod tenni művedet az interneten, akkor nyiss egy saját blogot, pl. az SG.HU web-oldalon (azt hiszem, ezen lehet), tedd fel a szövegedet! Természetesen, kell egy kis(?) marketing-munka, megfelelő körökben, más - leginkább szakirányú - blogokban stb.

vitorla^vita 2012. július 21., 13:13 (CEST)

-andó, -endő angolul + kapott

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy fejezzük ki angolul hogy -andó, -endő: például: a hasonlítandóak: the elements to compare? Sajnos elég bizonytalan vagyok. Próbálkoztam a topszotar.hu-val és egy könyvben (angol szótárban) megnéztem az angol végződések jelentését és nincs köztük. Esetleg tudtok javasolni olyan weboldalt ahol az ilyeneknek és hasonlóknak utána lehet nézni? Köszönöm.

Na mégegy dologban bizonytalan vagyok: "kapott" angolul, de jelzőként: "The got", "The tree we got", vagy valami más? Így így fordítottam: "The got trees of the depth forest are the strongly connected components: the component is made up the vertices of the tree.": A kapott mélységi erdő fái az erősen összefüggő komponensek: a komponens a fa pontjaiból áll.

Ha még nem untok (ami nem szótárbeli szó hanem nyelvtan azzal sajnos néha gondom van): ide kell-e a "to": "The all V vertices to what {U,V} in P": "Minden olyan V csúcsra melyre {U,V} P-ben van". Ez nyilván nem egész mondat hanem csak egy kifejezés, program pseudokódban van, mint a többi is.

Esetleg tudtok olyan fórumot ahova az ilyen kérdések jobban illenének mint ide? Vagy olyan weboldalt ahol ezek le vannak írva, vagy letölthető onnan olyan könyv amiben le van írva.

94.21.198.87 (vita) 2012. július 21., 12:36 (CEST)

---

Az "elements to compare" inkább az elemek cselekvő részvételét sugallják, az "elements to be compared" szenvedő szerkezete jobbnak tűnik. Aktív cselekvő ige is "endősíthető", pl. "train to arrive", de ez nem igazán jó, viszont egy anyanyelvi angol a valóságban hajmeresztő dolgokat képes rezzenéstelenül használni, szóval a legrosszabb talán az lesz, ha azt gondolják, hogy te valami távolabbi brit vidékről való vagy. Mint ez az "anyanyelvi angol" nekünk, például.

A kapás problémája zűrösebb. De ez a "the got trees" biztosan rossz. "The trees we have got", ez már jobb. "trees which we got", ez is beleférne még, viszont ez inkább azt jelenti, hogy valakitől fákat kaptunk, ennek ellenére elképzelhetőnek érzem. Esetleg megkerülném azzal, hogy a kapást eredményként vagy következményként kapásnak próbálom tálalni, és akkor erre van egypár lehetőség. "the resulted trees", "consequented", "produced", "succeeded", esetleg a "received", mint máshonnan fogadott eredmény, ilyesmi, ezt én érzésből próbálnám megtalálni, mert ebben nem vagyok gyakorlott. Ha angolul írsz ilyen cikket, akkor erre szerintem találsz formális példát máshol.

"The all V vertices to what {U,V} in P" Itt nincs igéd, és itt a "the" is fölösleges. "For all V vertices where {U,V} is included by P, állítás". "All V vertices ... are állítás". Sőt, az "all" (összes) helyett "each" (minden egyes), esetleg "every" (mindegyik) is beléphet. "vertices where {U,V} points are elements of P set", én ilyesmivel próbálkoznék. Ha egy kicsit is ismerném az angol matematikai cikkek stílusát, többet tudnék segíteni. Gyanúm szerint minél több a latin eredetű szó, annál jobb. - Orion 8 ^vita 2012. július 21., 18:01 (CEST)

Az -andó, -endő képzőről a Nyelvművelő kézikönyv (főszerkesztők: Grétsy László és Kovalovszky Miklós; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, I. kötet ISBN 963 05 2350 5; 213. és 279-280. oldal) nyomán:

• Az -andó, -endő az ún. beálló melléknévi igenév képzője.
• A beálló melléknévi igenév régebbi neve: jövő idejű melléknévi igenév.
• Tárgyas és tárgyatlan igékből egyaránt képezhetők, jelentésük ennek megfelelően szenvedő (a javítandó hiba), illetve cselekvő (a jövendő évek).

Az angol nyelvben nincs jövő idejű melléknévi igenév, Future Participle. A magyar nyelvben igen, meg a latinban is.
Lássuk mit mond arról az internet(Google Keresés(future participle english) találati lista), hogyan fordítsuk le az ilyen latinságot angolra:

How to Translate Latin Future Participles into English.

A cikk megkülönbözteti a cselekvő és a szenvedő melléknévi alak fordítását. Sajnos, én nem tudok annyira angolul, hogy kihámozzam a szövegből a különbségeket... de talán segít neked a kérdésed megválaszolásában!

vitorla^vita 2012. július 21., 18:40 (CEST)

Köszönöm szépen. Az -andó -endő -ről már eszembejutott hogy ezt megtanultam nyelvvizsgára, csak most a szótárban az andó, endő szóra kerestem és nem találtam. Egyébként azért írtam hogy csak egy kifejezés és nem mondat, mert oda nem is kell ige (írtátok hogy nincs ige): az matematikailag egy kvantor, ami nem egy egész matematikai kifejezés, csak egy része. Ez egy program pseudokódja, a for ciklus itt nem 1-től 10-ig megy ahol I a ciklusváltozó hanem V a ciklusváltozó mely felvesz minden, egy adott feltételt teljesítő értéket: a ciklusmag végrehajtódik minden olyan V-re, melyhez van olyan U, hogy {U,V} eleme P. Ezt mondjuk lehetne így is írni: FOR V: exists U: {U,V} in P.

---

Konkrétan azt nem tudtam hogy mondjuk angolul hogy "amire": minden olyan X, melyre/amire P(X). Az ami a what, azt nem tudom kell-e elé a to, ti azt írtátok where kell, biztos jó az is.

Ja mégegy lektorálást kérnék: 10-esével (lépkedve a ciklusban): a lépés a step: "steps by 10", "steps by 10s", "by 10", "by 10s", "by 10 steps", vagy valami más? 92.249.214.255 (vita) 2012. július 21., 23:34 (CEST)

Amiket én írtam, azokat a kontextus, a gondolatsor értelme szerint finomítani vagy módosítani lehet, akár kellhet is. Nehéz elcsípni az angolok stílusát, és külön nehezíti, hogy tulajdonképpen nincs is olyan, hogy "angol", és akkor még ott van problémának az amerikai. No és jön a lényeg: az angol ma világnyelv a tudományos életben, és ugyanúgy azt használják a japánok, az indiaiak, a brazilok, a franciák, mint mi. Pontosabban éppen nem ugyanúgy, csak ugyanannyira. Következtetés: a stílus miatt nem érdemes izgulni, kezdetnek elég lesz, ha minden pontosan megérthető. A pontosság a matematikában sajnos nem lehet elég fontos, így aztán nem egyszerű dolog beletalálni, ezt elismerem. Én csak általános stílusbeli javaslatokat tudtam tenni.

Örök problémát okoz a "what" és a "which" közötti különbség, éppúgy, ahogy az "if" és a "when" párosa, a mi szóhasználati szokásunk miatt. Te is a "melyhez"-t használtad, sőt, itt már az "amelyik" a tulajdonképpeni jelentés, tehát saját magadnak jelezted a "which" szükségességét, így a "what" itt kiesik. A "where" és a "when" itt szerintem rugalmasan kezelhető, ezen nem fog múlni semmi. A "van olyan" valóban a helyzettől függően lesz "exists" és "there is". A "to" az "amelyhez van olyan U" esetben már nekem jó. De semmiképp sem "what", ezt ki merem jelenteni. Viszont ha már ciklus, akkor van egy újabb lehetőség: "with". Ilyen esetekre mindig az a profik tanácsa, hogy el kell szakadni a néha elég fura magyar szaknyelvtől, és értelemszerűtől kiindulva kell fogalmazni.

Viszont a múltkor én P-t hittem halmaznak vagy állításnak, vagyis az a verzió ezek szerint nem jó.

Az enwiki elég szűkszavú "Contol flow" cikkében áll ez a "példamondat": The code "inside" the loop (the body of the loop) is obeyed a specified number of times, or once for each of a collection of items, or until some condition is met. Ez használható lehet egy példaként. De tényleg nem tudok jobban ilyenkor, mint hagyatkozni a saját érzékedre, hiszen nyilván felbukkannak a már olvasott kifejezések, ha nem is mindig ismered fel az eredetüket. - Orion 8 ^vita 2012. július 22., 18:04 (CEST)

Forró és hideg levesekben se oldódó ragasztó (apró lyuk van egy levesestálon)

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy milyen ragasztó nem oldódik semmilyen levesben se, se hidegben, se langyosban, se melegben. Egy apró lyuk van egy porcelén levesestálon. Van itthon márkátlan pillanatragasztó és kék Technokol Rapid. Előtte zsírtalanításhoz öntenék bele egy kis szaliciles szeszt mert más nincs, aztán ha kifolyt belőle a lyukon, ragasztás előtt megvárnám míg megszárad. Egyébként hosszú de nagyon vékony repedés is van rajta, azon folyhat belőle a leves? Vagy kettétörik a saját + a leves súlyától miközben visszük benne a konyhából az asztalra a levest? Olyan milliméteres átmérőjű lyuk lehet. Köszönöm.

--94.21.198.87 (vita) 2012. július 21., 14:27 (CEST)

Az a kisebbik gond lesz ha a leves kifolyik, az már viszont nagyobb, hogy a ragasztók nagy részében egészségre ártalmas anyagok vannak – például a pillanatragasztók többségében cianoakrilát. Én nem látom azt biztosítottnak, hogy a leves nem oldja ki ezeket az anyagokat. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2012. július 21., 14:39 (CEST)

Ezt én is tudtam, azt is hogy cianoakrilát van benne, éppen ezért kérdeztem hogy melyiket nem oldja. Sajnos savak is vannak a levesekben meg zsírok is. Remélem a nyaralás ellenére idetéved majd valaki vegyész, van sok kémiai szócikk, úgyhogy biztos van vegyész szerkesztő is. 94.21.198.87 (vita) 2012. július 21., 15:07 (CEST)

Fogtechnikussal kellene beszélned, vgy fogásszal, nekik vannak olyan anyagaik, amelyek alkalmasak apró lyukak betömésére, és a szájban összegyűlő mindenféle vegyi anyagokat is jól állják. Az anyagok nem olcsóak, de megoldást szerintem simán tudnak ajánlani. - Orion 8 ^vita 2012. július 21., 17:34 (CEST)

válasz

Barkácsáruházakban kell érdeklődni. Én mindenképp kétkomponensűt választanék, mivel az kevesebb eséllyel tartalmaz veszélyes oldószert. Továbbá ragasztás után minimum 2 hétig szellőztetném, hogy maradéktalanul megkössön (a forró leves ne oldhasson ki veszélyes dolgokat) tippek előzetes tájékozódáshoz: http://www.uhuragaszto.hu/indexkom.html – Rodrigó ⇔ 2012. július 23., 12:32 (CEST)

Hímzésfajták, idegen kifejezésekkel

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a különböző hímzésfajtákat milyen idegen kifejezésekkel mondják?

--194.176.250.208 (vita) 2012. július 21., 23:37 (CEST)

válasz:

• Richelieu.
• Hardanger.
• Holbein öltés (blackwork).
• Azsúrozás.
• Subrika.
• Toledo.
• Madeira.
• Kelim.
• Jocelyn

Források: Boldizsár Judit galériája - Hímzéstechnikák, Hímzésfajták és történetük | Handicrafts

További források: Google Keresés(hímzésfajták) találati lista

vitorla^vita 2012. július 22., 00:19 (CEST)