Wikipédia:Referálás/Az Ezeregyéjszaka meséi

Referálás eredménye

Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!

A referálás eredménye:

Az Ezeregyéjszaka meséi

Olvasmányos és alapos cikk, megéri elolvasni! --Hkoala ^vita 2007. augusztus 21., 19:32 (CEST)

•  megjegyzés:

1. A történeti rész kevés
2. Nincsnek referenciák (hivatkozások)
3. Ez inkább személyes: a magyar kiadásról szinte semmi sincs a cikkben... az első teljes magyar kiadás az Atlantisz Kiadónál jelent meg. Nem akarok reklámot csinálni nekik, de szerintem erről (ennek történetéről) igazán érdemes lenne írni néhány sort... nem?

Ettől függetlenül szép cikk. Gratula! --Peda ☎ 2007. augusztus 25., 01:26 (CEST)

A történeti rész inkább a fordítások története. A kialakulásáról minden fontos adat ott van. Amit még hozzá tudtam volna tenni, az egy horribilis mennyiségű adat a különböző fennmaradt kéziratokról, az viszont szinte teljesen átláthatatlanná tette volna a szöveget. Mivel a szócikkhez mindössze az alul megjelölt három cikket használtam, feleslegesnek éreztem őket ref-be tenni. A teljes magyar kiadásnak én sem akartam reklámot csinálni (pedig megérdemelné:)), ezért nem szerepel hangsúlyosabban a cikkben, de esetleg a Prileszky Csilláról szóló szócikkben elférne még egy-két mondat. A fordítás története az ő története. --Lily15 ^üzenet 2007. augusztus 25., 08:35 (CEST)

•  megjegyzés innen még lehetne képeket rakni a cikkbe. --- Raziel 2007. augusztus 25., 08:58 (CEST)

meg innen és innen :-) --- Raziel 2007. augusztus 25., 09:16 (CEST)

Nem lenne jobb, ha a cikk címe Ezeregyéjszaka lenne? Bár valóban sokszor emlegetjük így, végül is Ezeregyéjszaka a gyűjtemény neve, és nem is csak meséket tartalmaz. Pumukli ^vita 2007. szeptember 9., 14:16 (CEST)

Ez az elterjedtebb címe magyarul. Természetesen a rövidebb változat is használatos, de szvsz ez a korrektebb, függetlenül a történetek műfajától. (Képzeld el azt a szitut: óvónéni gyerekeknek: S most elmesélek nektek egy szerelmi szállal átszőtt arab lovagregényt:)). De nem zárkózom el egy redirekt elől:). --Lily15 ^üzenet 2007. szeptember 9., 15:26 (CEST)

Na jó, csak egy ötlet volt:) Felőlem maradhat így is. Pumukli ^vita 2007. szeptember 12., 23:06 (CEST)

 megjegyzés A szövegben előfordul, hogy búlaqi kiadás, de az is, hogy bulaqi kiadás. Melyik a helyes? Köszi: Filoma 2007. szeptember 12., 20:19 (CEST)

Átjavítottam egyöntetűen bulaqira, de lehet, hogy bulaki? Vagy búlaki? --Lily15 ^üzenet 2007. szeptember 13., 19:04 (CEST)

Mathae szíves közlése szerint: búláki:). --Lily15 ^üzenet 2007. szeptember 13., 19:22 (CEST)

 megjegyzés - a jelenlegi arab átírási irányelvnek nemigen felel meg számos történetrész és cím, köszönhetően boldogult Simonné született Priletszky Csilla férjéhez hasonlatos átírási renitenciájának. Nem tudom, érdemes-e belenyúlni, vagy lévén "idézetek", meghagyni így. --Μάθη Ευεργέτης Νικάτωρ Vita 2007. szeptember 19., 19:11 (CEST)

 megjegyzés A Magyar fordítások résznek azt a bekezdését, ami Vörösmarty esetleges fordítói tevékenységével foglalkozik, továbbra sem értem. Miért volt felháborodva, és miért kapott a költő pénzt? Azért, mert a V. M. monogrammal volt jelölve a fordító? Ha így van, akkor biztosan nem ő volt a tettes, és nem tudom, mit nem tudtak igazolni a későbbi kutatások. Vagy a fordításért kapott pénzt? Akkor miért volt felháborodva? És utána miért szállt el a felháborodása? Csak én vagyok ilyen értetlen? --Villanueva 2007. szeptember 19., 19:20 (CEST)

 megjegyzés

1. Mivel idézetek, szvsz legjobb lenne meghagyni eredeti állapotában, főleg, hogy a meselistában ezeket a címeket használtam.
2. Valami olyast szerettem volna kifejezni, hogy teljes homály van akkörül, hogy VM vagy nem VM fordította le a meséket. A kutatók álláspontja ebben a kérdésben megoszlik, a szövegelemzések nem hoztak egyételmű eredményt. Ő mindenesetre fel volt háborodva a kortársak szerint, így elképzelhető, hogy a kiadó nem a munkájáért, hanem „fájdalomdíjként”, a „névhasználatért” fizetett neki. Az akadémiához benyújtott, az addigi összes műveit felsoroló írásában nem említi meg az Arab regéket, és forrás sem támasztja alá, hogy valaha is felvállalta volna a szerzőséget. A szöveget egy kissé átírtam, remélem, érthetőbb lett. --Lily15 ^üzenet 2007. szeptember 19., 20:35 (CEST)

Kösz, már értem :) --Villanueva 2007. szeptember 20., 10:10 (CEST)

---

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!