Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!
Nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekben forduljunk a Magyar Nyelvi Bizottsághoz
Mivel itt, egy előző szakaszban (Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#Hadakozó fejedelemségek) felmerült egy a magyar helyesírási szabályok által nem kezelt probléma, és a szerkesztők között a két, saját szempontrendszer szerint - mondhatni teljesen jogosan - igaznak vélt megoldási lehetőség közötti választás a WP berkein belül nagy sérüléssel megoldhatatlannak tűnik (látszik ez a megbeszélés hangneméből és hosszából is), felhívtam az MTA Nyelvtudományi Intézetét, ahonnan a nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekben illetékes közönségszolgálathoz irányítottak. Itt egy úrral beszélve arra a megoldásra jutottunk, - amit szerinte az MTA munkatársai is örvendetesnek vennének (mert már ők is régóta próbálnak kezdeményezni belülről ehhez hasonló, nem kezelt helyesírási területekre vonatkozó megbeszéléseket, de külső nyomás híján hiába), - ha a Wikipédia, mint szervezet bejújtana egy kérvényt a Magyar Nyelvi Bizottság-nak akár csak a fenti (pl. ázsiai kultúrák által használatos terminológia: korszakok megnevezésére, például művek címe által, vagy azokra utalással kialakított esetekben - Hadakozó fejedelemségek/hadakozó fejedelemségek; tavasz és ősz/Tavasz és ősz), vagy pedig további, meg nem oldott nyelvhelyességi kérdésben is, ha vannak még.
támogatom Ez a mostani vita ugyan már így is eldőlni látszik, de a jövőre nézve örömmel üdvözlöm ezt a lehetőséget, és Fauvirtnak külön köszönöm a kezdeményezést. Meglehet, hogy akár régi esetekből is szép csokrot tudnánk begyűjteni, de amondó vagyok, hogy először kezdjük kicsiben.
Addig is, amíg választ kapunk a Magyar Nyelvi Bizottságtól
Mivel aligha kapunk postafordultával választ a kérdéseinkre, ki kell találnunk azt is, hogyan járjunk el azalatt, mialatt még bizonytalan a helyzet egy-egy kérdésben, hogy válasszuk ki, hogy melyik változatot használjuk addig is. Fogadjuk el az átmeneti időre a tetszőleges vegyes használatot? Miniszavazásos döntés szülessen addig is? Élvezzen elsőbbséget a cikk létrehozója? Vagy hogyan?
támogatom - Hagyjuk meg a létrehozó mindenkori aktuális változatát (ha menet közben rájön, hogy nem az eredeti írásmód a jó, ő változtathasson). Ezt később könnyebb módosítani bottal, ha szükséges, mint kétféle változatot összefésülni. misibacsi*üzenet2014. június 26., 18:36 (CEST)
A Magyar Nyelvi Bizottságnak felteendő kérdések szűrése
„kellene egy szűrő, hogy ne minden aprósággal / triviális dologgal szaladgáljunk oda” (Hkoala)
Mit szólnátok ahhoz, ha összeállítanánk egy nyelvi zsűrit 5-6 taggal, és csak akkor küldenénk tovább a Magyar Nyelvi Bizottságnak egy kérdést, ha a zsűrinek több mint a fele javasolja ezt. A továbbküldés indoka elsősorban az lehet, hogy fogas kérdésről van szó, de el tudom képzelni, hogy olykor az lesz a meggondolás, hogy a kapcsolatos emberi konfliktus nehezen feloldható a szerkesztők között.
A zsűri kiválasztását úgy képzelem el, hogy az önként jelentkezőkből és a közfelkiáltással beletuszkoltakból azok kerülnének bele, akiket legalább tíz wikipédista támogat. Ezzel a módszerrel folyamatosan és akár korlátlanul is bővülhetne a zsűri új tagokkal, de közülük csak azokat számítanánk bele az aktuális zsűrilétszámba, akik a legutóbbi két hétben szerkesztettek is a Wikipédián. --Karmelaposta2014. június 26., 22:21 (CEST)
Lehet, hogy ez egy kicsit bürokratikus lenne. Általában elégnek gondolom, hogy azok, akik egy helyesírási vitában részt vettek, véleményt nyilvánítottak, közfelkiáltással úgy döntenek – mint történt ez most is – hogy igénybe veszik a külső segítséget. Amúgy azért meglehetősen ritka az ilyen eset, többnyire megnyugtatóan rendeződnek a helyesírási kérdések „belső szakértőink” segítségével is. Ogodejvitalap2014. június 26., 23:12 (CEST)
Igazság szerint én egy műhely létrehozását gondoltam javasolni, csak még nem jutottam el odáig... úgyis vannak azok, akik szorgosabban figyelik e kérdéskört. Így a WP jellegét megőrizve, de mégis "gondozásba véve" l(m)ehetnének ezek a dolgok. (bocs a pongyola fogalmazásért, kicsit fáradt vagyok mostanság) Fauvirtvita2014. június 27., 00:22 (CEST)
Mit is jelent ez a Magyar Nyelvi Bizottsághoz fordulás?
Mielőtt megalapítjuk a kérvénybeadó-műhelyt vagy összeállítjuk a nyelvi zsürit, megmagyaráznátok nekem egy-két dolgot?
Konkrétan mit is jelent az, hogy kérvényt nyújtunk be a Magyar Nyelvi Bizottsághoz? Mit kérelmeznénk egy ilyen kérvényben? Mennyiben más ez, mint az eddigi gyakorlat, aminek alapján az ilyen irányultságú szerktársak idáig is fordultak a bizottság egyik-másik tagjához?
Pontosan mi is ez a bizottság? Fauvirt fenti linkje egy Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság nevű grémium lapjára mutat az MTA vebszájtján, de ugyanott van egy Magyar Nyelvi Bizottság című oldal is. A két bizottság nevében, jellegében és összetételében hasonló; itt vajon ugyanarról a bizottságról van szó, amiről két különböző időpontban készült egy-egy lap, vagy ezek valóban különböző testületek?
Mi a bizottság hatásköre, milyen jogosítványa van, mi a kapcsolata az akadémiai helyesírási szabályzattal?
Akármelyik inkarnációját is nézem a bizottságnak, azt látom, hogy tagjai között vannak matematikusok, orvosok, vegyészek, mérnökök, közgazdászok és néprajzkutatók. Mármost ezen a fórumon elég népszerű gondolat az, hogy a helyesírás a helyesírási szakértők dolga, nem a matematikusoké vagy a mérnököké vagy a sinológusoké, akik minden bizonnyal szakbarbárok. Akkor most miért is várjuk olyan feszült izgalommal ennek a matematikusokból, orvosokból és vegyészekből (is) álló bizottságnak az állásfoglalásait?
Én azt látom, hogy a bizottságban szép számmal vannak nyelvészek is (Laczkó, Mártonfi, Szathmári stb.), s feltehetően a magyar nyelvnek része a szaknyelv is (orvos-, műszaki, természettudományok stb.) Korábban erre már próbáltam utalni, hogy helyesírási kérdésekben nem árt, ha bármilyen bizottság az adott szakma képviselőivel is konzultál, mielőtt bármiről szabályt alkotna. A jelen vita tárgyát is az okozza, hogy megfelelő szakismeret hiányában, gépiesen alkalmazva tökéletesen igaza lenne a kis kezdőbetűt preferálóknak. Gondolom, egy ilyen bizottságban nem az orvos, vagy a műszaki tudományok doktorának lesz döntő szava. A döntéshozás mikéntjét, sőt magának a bizottságnak a jogosítványait azonban én sem ismerem.Tao Kai 陶凯vita2014. június 27., 14:26 (CEST)
Ha jól értem, Laczkót és Mártonfit eddig is kérdezgettük, és eddig is válaszolgattak. Most viszont arra készülünk, hogy egy Csiszár Imre matematikust és Kádár Béla volt minisztert is magában foglaló bizottságot kérvényezgessünk. Miért jobb ez, mint a meglévő gyakorlat? --Malatinszkyvita2014. június 27., 15:30 (CEST)
Szerintem pont az a lényeg, hogy itt együtt ülnek, és nem szakzsargont alakítanak ki, hanem a szakkifejezéseket a lehető legjobban beillesztik a helyesírásba. – LApankuš2014. június 27., 15:55 (CEST)
(Most már tényleg bosszant az értetlenség...) A lényege az, hogy a most is létező kiadványokhoz egy olyan kiegészítés szülessen, ami nem csak "bemondás" és nem csak a Wikipédisták egy csoportjának hasznos, hanem általánosan használatos és végre tisztázzon olyan kérdéseket, amiket eddig nem tett meg. Például annak az eldöntését veszi le a vállunkról (ráadásul gyakorlattal annak a kialakításában), hogy egy más kultúra által kialakított gyakorlatot hogyan ültessünk át a magyar helyesírásba. Nagy meglepetéseket nem fog okozni, de legalább nem a Wikipédisták fognak egymásra mutogatni és egymásnak esni, hanem egy független dologra lehet puffogni, és békénhgyni egymást dolgozni. Kápís? (de hogy ha annyira érdekel, kb két kattintás volt a google-ban, ím egy jegyzőkönyv, szíves olvasgatásra: A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság 2013. évi tevékenysége és Szabályalkotás magyar módra, avagy miben is tér el az itthoni gyakorlat a külfölditől (2014. január 10.)... sajnos csak most jutottam el eddig és már nincs munkaidő, nem találtam az elérhetőségen senkit, de tényleg csak nekem van telefonom meg e-postafiókom?!)
Ha meg már meg lesz fogalmazva, hogy mit szeretnénk, akkor lehet tovább lépni (amúgy meg nem értem, hogy olyan emberek, akik WP-t írnak, miért viselkednek így... vagyis a helyett, hogy megoldást keresnének, kaján vigyorogva hátradőlnek, hogy „hahaaa, én majd megtaláltam a "hibát"”. Lehet telefonálni és megkérdezni, és minket is felhomályosítani). Nekem már amúgy az is nagy eredmény, hogy a legtöbben megértették, hogy miért kezdeményeztem ezt az egészet és végre kezd egy összefogás körvonalazódni. Remélem ez nem bomlik meg és a tettek mezején is megnyilatkozik majd. Morgás vége, Fauvirtvita2014. június 27., 16:16 (CEST)
@Fauvirt: Szerintem négy eléggé értelmes kérdést tettem fel a szakasz elején (választ talán másfélre kaptam ezekből), de mivel semmiképp se szeretnélek az értetlenségemmel tovább bosszantani, meg magamat se szeretném a te válaszodhoz hasonló stílusú megnyilvánulásokkal felhúzni, mostantól inkább kimaradok ebből a megbeszélésből. További jó munkát! --Malatinszkyvita2014. június 27., 17:29 (CEST)
Kedves Fauvirt, jól csinálod, nincs semmi baj: nyugi. Senki nem kajánkodik, csak feltette azt a kérdést, amit fel kellett tennie. Azt hiszem, most már az következik, hogy fogalmazunk egy levelet, amely tartalmazza a probléma lényegét, elküldjük, aztán várunk, míg az MNOÁB kipöki a megoldást. Ogodejvitalap2014. június 27., 16:42 (CEST)
Mivel ez az egész vita az én csökönyösségem miatt tört ki, és a szerkesztőtársaim nem tudtak számomra elfogadható érveket felhozni, teljes mértékben elfogadhatónak találom azt a lehetőséget, hogy egy efféle bizottsággal konzultáljunk az ügyben. Jól lehet, felmerült annak gondolata, hogy nem csak az én problémámra (lásd Hadakozó fejedelemségek kora és Tavasz és ősz korszak) találjunk orvoslást, hanem más korábbi vitás, bizonytalan kérdésekre is, erre azonban még nem született javaslat. Szóval, a magam részéről azzal is elégedett lennék, ha csak ezekre adnának bű vagy bá választ. Ha egyelőre úgy sincs több eldöntendő kérdés, akkor végül is engem kellene „észhez téríteni”, vagy megnyugtatni, vagy lehűteni, mert hiszen én vagyok az, aki nem fogadja el a szerkesztőközösség kompetenciáját. Ezzel szemben elfogadom a nyelvészekkel megtűzdelt bizottság kompetenciáját, még ha abban matematikusok vagy orvosok is ülnek. Sőt titokban abban bízom, hogy a tisztelt Testület majd a homlokára csap, és „jé, hogy erre eddig nem is gondoltunk” felkiáltással kiegészítik az eddigi, vonatkozó helyesírási szabályt, és a későbbi ilyen kiadványok már Hadakozó fejedelemségek kora és Tavasz és ősz korszak formában hozzák kedvenceimet. Tao Kai 陶凯vita2014. június 27., 16:58 (CEST)
Tételes válasz
„Konkrétan mit is jelent az, hogy kérvényt nyújtunk be a Magyar Nyelvi Bizottsághoz? Mit kérelmeznénk egy ilyen kérvényben? Mennyiben más ez, mint az eddigi gyakorlat, aminek alapján az ilyen irányultságú szerktársak idáig is fordultak a bizottság egyik-másik tagjához?” (Malatinszky)
Azt kérelmeznénk, hogy a „csak a fenti (pl. ázsiai kultúrák által használatos terminológia: korszakok megnevezésére, például művek címe által, vagy azokra utalással kialakított esetekben - Hadakozó fejedelemségek/hadakozó fejedelemségek; tavasz és ősz/Tavasz és ősz), vagy pedig további, meg nem oldott nyelvhelyességi kérdésben is, ha vannak még ... Fauvirt vita 2014. június 26., 13:51” „a most is létező kiadványokhoz egy olyan kiegészítés szülessen, ami”... „általánosan használatos és végre tisztázzon olyan kérdéseket, amiket eddig nem tett meg. ...Fauvirt vita 2014. június 27., 16:16”. Ez annyiban más a mostani "gyakorlatnál", hogy a Wikipédiától teljesen „független Fauvirt vita 2014. június 27., 16:16” és helyesírásban kompetens emberek, „gyakorlattal annak a kialakításában Fauvirt vita 2014. június 26., 13:51” összeállítanák ezt a bizonyos „hivatalos, bármikor használható és hivatkozható dokumentumot. ... Fauvirt vita 2014. június 25., 22:29 (CEST)” Ráadásul a közönségszolgálaton elmondták, hogy „az MTA munkatársai is örvendetesnek vennének (mert már ők is régóta próbálnak kezdeményezni belülről ehhez hasonló, nem kezelt helyesírási területekre vonatkozó megbeszéléseket, de külső nyomás híján hiába)... Fauvirt vita 2014. június 26., 13:51 (CEST)”
Pontosan mi is ez a bizottság? Fauvirt fenti linkje egy Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság nevű grémium lapjára mutat az MTA vebszájtján, de ugyanott van egy Magyar Nyelvi Bizottság című oldal is. A két bizottság nevében, jellegében és összetételében hasonló; itt vajon ugyanarról a bizottságról van szó, amiről két különböző időpontban készült egy-egy lap, vagy ezek valóban különböző testületek? (Malatinszky)
Mi a bizottság hatásköre, milyen jogosítványa van, mi a kapcsolata az akadémiai helyesírási szabályzattal? (Malatinszky)
„A magyar helyesírás nem törvény, hiszen nem az országgyűlés fogadja el. Betartása tehát nem kötelező. Lévén azonban, hogy magas presztízsértékkel bíró ajánlás, be nem tartása negatív következménnyel járhat: a helyesírási hibáktól hemzsegő írás óhatatlanul is a műveletlenség bélyegét nyomja a szerzőre az olvasók szemében.”... „Magyarországon a szabályozásért felelős szerv a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága, melynek tagjai nyelvészekből és az akadémiai osztályok küldötteiből állnak.” - „Szabályalkotás magyar módra, avagy miben is tér el az itthoni gyakorlat a külfölditől (2014. január 10.)... Fauvirt vita 2014. június 27., 16:16 (CEST)”
Akármelyik inkarnációját is nézem a bizottságnak, azt látom, hogy tagjai között vannak matematikusok, orvosok, vegyészek, mérnökök, közgazdászok és néprajzkutatók. Mármost ezen a fórumon elég népszerű gondolat az, hogy a helyesírás a helyesírási szakértők dolga, nem a matematikusoké vagy a mérnököké vagy a sinológusoké, akik minden bizonnyal szakbarbárok. Akkor most miért is várjuk olyan feszült izgalommal ennek a matematikusokból, orvosokból és vegyészekből (is) álló bizottságnak az állásfoglalásait? (Malatinszky)
lásd az első és harmadik pontokra adott válaszomat...
Új helyesírási szabályok. Néhol logikusabb lesz (bár a magyar nevek kötőjelezése elég érdekes fejlemény, mert így meg az általános szabály – miszerint tripla azonos mássalhangzóból kiesik egy – sérül), máshol meg megengedő, így is meg úgy is lehet írni néhány esetet. Hát... majd megszokjuk ezt is. – LApankuš2014. június 29., 21:48 (CEST)
A cikkben van pár butaság (pl. a keresztnevek nem tulajdonevek?), és csupán máshol is megszellőztetett izéket ír meg. Nem érdemes pörögni rajta. Peyerkvita2014. július 1., 08:04 (CEST)
@Laszlovszky András: Fauvirt kérdésére adott válaszod persze helyes, de az amish és a mormon közötti analógia eléggé gyenge, ugyanis Mormon, túl azon, hogy egy vallás illetve a vallás híveinek kollokviális neve, személy is: szereplője és a mormonok hite szerint részbeni szerzője a mormon szentírásnak. Ebben az értelemben Mormon nevét persze nagy kezdőbetűvel kell írni. Az amish szó kapcsán semmi ilyenről nincs szó. Az egyszerűen egy nemzetiség illetve egy keresztény vallási közösség neve. --Malatinszkyvita2014. június 30., 05:27 (CEST)
Természetesen nem Mormon, mint személy volt a példa lényege, hanem a mormon, mint vallási közösség tagja. Talán még jó is, hogy van ilyen személynév is, mert ebből látszik, hogy a mormonizmus akkor sem nagybetűs, ha létezik Mormon nevű személy. – LApankuš2014. június 30., 08:45 (CEST)
Halálozások XXXX-ben
Volt-e arról megállapodás, hogy az adott évben elhunytak esetében (pl. Halálozások 2014-ben), ha magyarországi magyar az elhunyt, akkor nem írjuk ki a nemzetiségét? A jelenlegi állapot nem teljesen egyértelmű, vannak benne ellentmondások, de nagyjából azt lehet észrevenni, hogy a magyarországi magyarok kivételt képeznek, minden más nemzet halottai esetében a nemzetiség szerepel az illető foglalkozása, szakmája mellett. Más Wikipédiák, hasonló listáikban kivétel nélkül megemlítik az elhunyt nemzetiségét, és itt most nemcsak a „nagy” nyelvekre (angol, spanyol stb.) gondolok, hanem a kisebbekre is (dán, észt, lengyel stb). Úgy gondolom, hogy nekünk, enciklopédiaíróknak feltételeznünk kellene, hogy nem csak magyarországi magyarok, sőt nem csak magyarok olvassák az enciklopédiánkat. Honnan tudhatná valaki, aki nem határainkon belül él, hogy egy bizonyos személy magyar nemzetiségű volt? Ha volt is ilyen megállapodás, honnan tudhatná az OLVASÓ, hogy ha nincs nemzetiség megemlítve, akkor az elhunyt személy magyarországi magyar volt. Nekünk elsősorban az olvasók szempontjait kell figyelembe vennünk, egy ilyen fontos információ kihagyása ellentétes az enciklopédia szellemiségével. Csigabiitt a házam2014. június 9., 20:10 (CEST)
Támogatom a javaslatot. Sajnos a jelenlegi helyzet az, hogy számos magyarországi magyar személy szócikkében még a bevezetőben sincsen feltüntetve a nemzetisége. ✮ Einstein2vitalap2014. június 9., 20:46 (CEST)
A magyarországi magyar eddig is azért nem szerepelt, mert redundáns volt, hogy akinél nincs, az magyar. Egyébként pedig rossz a példád, én sem tudom minden elhunyt "brit" esetében - pedig british-ként is szerepel megjelölésként angol Wikipédián -, hogy az valójában skótnak, angolnak vagy walesinek érezte-e magát, csak feltételezni merem, hogy angolnak és nem sérti meg a túlvilágon azzal, hogy nem skótnak, walesinek írják. Ugyanúgy nem minden tudhatom minden elhunyt "franciánál", hogy életében ki tekintette magát bretonnak és minden "spanyolnál", hogy nem-e baszknak vallotta magát életében. Már amennyiben piros link marad, de még kék link esetén se biztos.
Ezenkívül amennyiben szócikk készül róla, akkor a magyar megjelölés úgy is szerepel a szócikkben. Ha máshol nem, hát a kategóriákban biztosan. A halálozási listának pedig nem feladata olyan adatokat közölni, amelyek redundánsak.
Az pedig, hogy nálunk nem szerepel, nem jelenti azt, hogy szembemegyünk a nemzetközi Wikipédia elveivel, mert minden Wikipédiának formailag is vannak eltérései (pl. rengeteg wikipédia az elmúlt hónapokat is becsomagolja halálozási listák esetében).
Egyébként pedig milyen dolog, hogy még csak két hozzászóló volt három nap alatt és máris úgy tekinted te is (Csigabi) és Lacika is, mintha megszavazták volna? Egyáltalán miért a helyesírási kocsmafalon szerepel, mikor ez nem stilisztikai vagy helyesírási kérdés és ráadásul egy sokak által látogatott lapot érint? Apródvita2014. június 13., 22:30 (CEST)
Egy kicsit hátrább az agarakkal! Mit tekintek én megszavazottnak? Felvetettem egy kérdést, amire véleményeket várok és nem kirohanást. Ha nem tetszik ezen a kocsmafalon, akkor tedd át oda, ahol szerinted jobb. Az pedig, hogy redundáns, az a te véleményed, ami egy a vélemények közül. Szerintem pedig nem az, amit ékesen bizonyít a ma elhunyt de Châtel Rudolf. Jó lenne, ha nem te döntenéd el, hogy mi a redundáns, mert esetleg valaki azt találja mondani, hogy szerinte meg a labdarúgó/orvos/színész/író a redundáns és az is törlendő. Csigabiitt a házam2014. június 13., 23:04 (CEST)
Mint írtam, abból látszik, hogy eldöntöttnek tekintetted, hogy már a saját koncepciód szerint egészítetted ki de Châtel Rudolfot. Mi jelent ez, ha nem azt, hogy eldöntötted? És ki beszélt itt labdarúgó/orvos/színész/íróról? Te is tudod, hogy senki se fog egy foglalkozást a foglalkozás rovatban redundánsnak tekinteni. Mert milyen rovatok szerepelnek bennük? A, dátum b, név c, foglalkozás/tisztség d, kor e, forrás. Ha megkérhetlek, ne vidd félre az általad felvetett kérdést. Köszönöm. Apródvita2014. június 13., 23:12 (CEST)
Arra kérlek, hogy higgadj le és igyál egy sört (lehet fordított sorrendben is). Ha eldöntöttem volna, akkor az összes helyen módosítottam volna a nemzetiségeket, de csak egyetlen, nem egyértelmű helyen tettem. Te viszont a felvetett kérdés (Volt-e arról megállapodás) ellenére láthatóan eldöntötted, mert úgy harcolsz, mintha lett volna (bár erre vonatkozó érvet még nem hoztál). Csigabiitt a házam2014. június 13., 23:23 (CEST)
Egy javaslat: A lap fejlécét érdemes lenne úgy kiegészíteni, hogy „Ez a szócikk a 2014-ben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. A magyarországi magyar nemzetiségűeknél a nemzetiség feltüntetését esetenként elhagyjuk.” --Karmelaposta2014. június 14., 08:14 (CEST)
Karmela javaslata elfogadható számomra.
Az viszont nem, hogy Csigabi úgy csinál, mintha tényleg nem a saját érvrendszerét akarta volna becsempészni és hogy Lacika esetében úgy csinál, mintha csak Lacikán múlott volna (, Lacika nevében nem nyilatkozhatok), hogy betette a labdarúgó szó elé a magyar szót, holott nyilvánvaló az összefüggés a laptörténetből, hogy Lacika és feridiák egyaránt Csigabi miatt bátorodtak fel. És az, hogy Csigabi kijátssza azt, hogy a másik egyént demonstrálással gyanúsítja, holott a provokációt ő követte el azzal, hogy nem a megbeszélés előtti, hanem a megbeszélés alatti állapotnak rögzíti egy magyarországi magyart és az, hogy ugyanaz, aki provokál, az vonja vissza és nem más, nem vall korrekt megoldásra, egyben maga is igyekszik ezzel a saját megoldását reklámozni.
Azt a mondatát pedig nem tudom hovatenni, hogy a demonstráció tényét abból vezeti le, hogy mert ha valóban az általad hivatkozott redundancia miatt tetted volna, akkor nemcsak ezt a hármat, hanem évekre visszamenőleg az összeset vissza kellett volna állítanod, lévén, hogy eddig is ennek a Halálozások XXXX-ben az volt a hagyománya, hogy magyarországi magyar esetében nem volt szerepeltetve a "magyar" nemzetiség feltüntetése a Halálozások XXXX-ben, csak a szócikkben. Ezt utóbbit fentebb is írtam ezen az oldalon. Apródvita2014. június 14., 17:53 (CEST)
Sztem azt az elvet kellene követni, amit a naptári napoknál (és az éveknél, évfordulóknál), a születések, halálozások alcímekben. Nem tudom, van-e rögzített konvenció, de ott elvileg feltüntetjük, ha magyar az illető, ahogy azt is, ha német. Gyakorlatilag persze hol igen, hol nem. Én szívesebben látnám, ha IGEN, fel lenne tüntetve. Akelavita2014. június 17., 12:44 (CEST)
Egy hét alatt csak Csurla cselekedett tett csak érdemi lépést a helyzet gyakorlati rendezésére, mivel kiszedte a Halálozások 2014-ben részből a magyar kifejezést. Akár örülhetnék is neki, sajnos azonban de Châtel Rudolf esetében Csigabi visszatette.
A kettő között annyi csak a nevének bevezetőbeli különbsége, hogy 1994-ben még de Chatelnek írták helytelenül, de 2009-ben már helyesen írva de Châtelnek.
A fenti Ki kicsodák írói se gondolkoztak el olyanon, hogy esetleg azt hiszem, mivel nem szerepelt de Châtel Rudolf rubrikájában születési hely (az 1994-es Ki Kicsoda esetében ez történt), még azt fogom gondolni, hogy külföldön született és úgy lett magyarrá. Most én is játszhatnám a lükét az MTI KI kicsodáját olvasva, nem ismerve vagy nem olvasva mondjuk a Wikipédiát, hogy mi van, ha úgy volt a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja de Châtel Rudolf, hogy Hollandiában vagy Franciaországban született. Nem, itt a Ki Kicsoda nem a "hátha" szóból, hanem egy bevett gyakorlatból indult ki.
Nálunk egyébként is inkább attól kellett félni, hogy azt is magyarnak tekintjük, aki nem az, vagy nem vallja magát annak, mintsem attól, hogy de Châtel írásmódja esetén franciának gondolunk valakit.
Karmela felvetéséről még egyszer: Karmela felvetése, miszerint a lap fejlécében ez szerepelne, "Ez a szócikk a 2014-ben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. A magyarországi magyar nemzetiségűeknél a nemzetiség feltüntetését esetenként elhagyjuk" részben elfogadható, részben azóta rájöttem, hogy viszont benne van a pakliban, hogy az "esetenként" kifejezésbe bárki belekapaszkodhat, hogy most éppen az esetenként esete forog fenn van vagy sem. Apródvita2014. június 22., 20:57 (CEST)
az olvasónak világos legyen, hogy mit gondoljon oda olyankor, amikor nem talál a sorban ilyen irányú infót,
de annak se harapjuk le a fejét, aki mégis odaírja,
és annak se harapjuk le a fejét, aki nem írja oda.
Persze ha így tüntetjük fel a fejlécben, akkor vigyázni kell arra, hogy mindenkinél, akire nem lenne alkalmazható az alapértelmezés, szerepeljen a rá vonatkozó info.
Ha a vitatkozó felek egyetértenek egy ilyen fejléccel, akkor azt AWB-vel nem nehéz elhelyezni az érintett lapokon, és ha addig nem akadna más jelentkező rá, akkor amint ráérek, megcsinálom én is. De előbb szeretném világosan látni, hogy ebben megnyugszik mindenki. Erre a célra javasolok egy véleményfelmérő miniszavazást:
támogatom hogy a „Halálozások xxx-ben” című szócikkeken egy ilyen fejlécet helyezzünk el és annak megfelelően járjunk is el ezután: „Ez a szócikk a xxxx-ben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. A magyarországi magyar nemzetiségűeknél a nemzetiség feltüntetését esetenként elhagyjuk.” --Karmelaposta2014. június 24., 16:04 (CEST)
Reakció semmi, na jó, akkor fordítva teszem fel a kérdést: kifogásolja-e valaki, ha a javasolt szöveg belekerül a fejlécekbe? --Karmelaposta2014. július 2., 18:07 (CEST)
Kifogásolni nem kifogásolom, csak amolyan szájbarágósnak tűnik. A magyarországi magyar nemzetiségűeknél a névből azonnal kiderül, hogy magyar, feleslegesnek látszik ezt a szövegben külön kiírni. (De nem esetenként, hanem általában.) Az olvasó meg észreveszi magától is, hogy csak a külföldieknél van ott a nemzetiség. Bár nem hiszem, hogy azt épp innen kell megtudni, legfeljebb ha még nincs cikke az illetőnek. – LApankuš2014. július 2., 18:14 (CEST)
Ez az eset azért szerintem igen hasonló Strasbourgéhoz. Nagyjából biztos vagyok benne, hogy a magyarok 99%-a serburgnak ejti, akárhogyan is helyes. (Általában is igaz ez a burgokra.) – LApankuš2014. június 30., 21:34 (CEST)
Így van. A város nevének francia ejtése a magyar helyesírás szempontjából nem releváns. Magyarul a várost serburgnak ejtjük, tehát cherbourgi, Cherbourgban, Cherbourggal. --Malatinszkyvita2014. július 1., 01:16 (CEST)
Nem releváns? Strasbourg/Strassburg a helyzete miatt különleges eset, de miért vonatkozna ez a tételezett ejtés feltétlenül a színfrancia Cherbourg-ra? --Pagonyfoxhole2014. július 1., 01:44 (CEST)
Szerintem azért, mert a magyarok többsége a németes hatások és egyébként a fonetikus ejtés miatt is minden -bourg-ot burgnak ejt. Mert megszoktuk, hogy a burg az burg, még akkor is, ha francia. Legkevesebb, ha azt mondom, ingadozó az ejtése. Tegye fel a kezét (de őszintén!), aki a Cherbourg nevet serbur-nak ejti. – LApankuš2014. július 1., 08:48 (CEST)
Feltettem a kezem. Nem nézné meg inkább valaki valami releváns iratban (pl. OH, ha már annyira bele vagyunk szerelmesedve)? Ha ott nincs, akkor lehet tovább vitatkozni... - Gaja✉2014. július 1., 12:54 (CEST)
Ha te a Cherbourgot magyar beszédben serbúrnak ejted, és az idiolektusodat tükrözni akarod az írásodban is, akkor bátran írd azt, hogy cherbourg-i, Cherbourg-ral, Cherbourg-t. --Malatinszkyvita2014. július 1., 13:33 (CEST)
Jelentem már van OH-m. Meg is néztem. Nincs, sem a szótári részben, sem a szövegesben. Semmi sem utal arra, hogy magyarban honosodott(?) kiejtés esetén mi a teendő. – LApankuš2014. július 1., 13:02 (CEST)
Az egyik az, hogy a külföldi tulajdonnevek helyes magyar ejtése gyakran nem esik egybe azzal, ahogy azt a nevet a megfelelő nyelv anyanyelvi beszélői mondják. Magyarul az angol főváros /london/ és nem /lándön/, a norvég /oszló/ és nem /oslu/, a távol-keleti orosz város neve /vlagyivosztok/, nem pedig /vlágyivásztók/, a jégszekrények hazája pedig /szaratov/ és nem /szárátóf/. (Ez, ugye más téma, mint az, hogy Wient Bécsnek, Szankt-Petyerburgot pedig Szentpétervárnak mondjuk.) Mármost itt nem arról van szó, hogy mink itten a magyar ugaron túl buták vagyunk ahhoz, hogy ezeket a neveket úgy ejtsük, ahogy az angolok, norvégok, oroszok, hanem az, hogy ezeknek a neveknek a helyes magyar ejtése különbözik az eredeti ejtéstől. Nekem például nem okoz különösebb megerőltetést, hogy az amerikai főváros nevét /uásintn/ alakban ejtsem, úgy mint a helyiek, de ha magyar beszédben azt találnám mondani, hogy /uásintnben nagyon meleg van/, akkor az idegenül hangzana (olyan lenne, mintha tenném az eszemet), mert a Washington helyes magyar ejtése /vasinkton/.
Az, hogy egy névnek mi a helyes magyar ejtése, távolról sem olyan jól kodifikált, mint a helyesírás. Egy-egy név kiejtése széles határok közt változhat, és befolyásolja az íráskép, a beszélő nyelvismerete, a presztízs és persze a média. Konkrétan a mi szempontunkból nem érdektelen, hogy mi a Cherbourg magyar ejtése, és Laszlovszky Andrással egyetértve úgy gondolom, hogy /serburg/, a /serbúr/ alakot pedig magyar beszédben megmosolyogtatónak érzem.
A másik dolog, amiben meg kell egyeznünk, az az, hogy a toldalékolást és a toldalékolás helyesírását a magyar kiejtés vezérli, nem pedig az idegen nyelvű kiejtés. Ezért van az, hogy a „Szaratovval” helyes, a „Szaratovfal” meg nem, és emiatt lesznek jók a „cherbourgi”, „Cherbourggal” alakok. A „strasbourgi” sem azért jó, mert a városnévnek van egy német alakja is, hanem azért, mert a város nevét magyarul /straszburg/ alakban ejtjük.
Rendben, de én ezt egy kicsit saját kutatásnak nevezném. Elfogadom, mert nincs ellene forrásom, csak akkor az a problémám, hogy innentől kezdve ki fogja azt megmondani, hogy egy idegen nevet/szót hogyan ejtünk "helyesen magyarul". Ennek a vége a *Renaulttal lesz, a - szerintem - helyes Renault-val helyett... (Tudom, sarkítottam, de ez a véleményem.) - Gaja✉2014. július 1., 13:37 (CEST)
Meg vagyok rendülve. Én eddig úgy mondtam, hogy /serbúri esernyők/. Nem tudok franciául, nem kicsit, nagyon nem, csak éppen így hallottam mondani. Ezek szerint primitív tahó voltam. – Garamondvita2014. július 1., 15:23 (CEST)
Szerintem nincs ebben semmi saját kutatás. Nekem végül is tök mindegy, hogy ki ejti ki a g-t és ki nem. A magyar ejtése legalábbis ingadozó ennek a szónak. Úgy gondolom, hogy a latinos-németes (burgus–burg) műveltség ebben az országban hagyományos és természetes. Semmi bajom azzal, ha valaki kötőjelezi a toldalékot, de nem látom hibásnak a kötőjel nélkülit sem. Ugyanez a helyzet Strasbourggal is. – LApankuš2014. július 1., 15:33 (CEST)
Na jó, de itt akkor is kellene erre valami szabályt megadni/kitalálni, mert akkor havonta lesz egy ilyen kérdés, vita, stb. Nem? - Gaja✉2014. július 1., 15:42 (CEST)
Egyébként nem teljesen ugyanaz, mint Strasbourg, mert ott legalább megvan a német vonal, régebben Strassburgként/Straßburgként ismerték. De itt ez teljesen francia, ezért gondolom, hogy nem lehet egy kupacban kezelni őket. - Gaja✉2014. július 1., 15:45 (CEST)
Edinburgh? Arkansas? Suriname? Ezeket hogy kezeli az OH.? Sejtésem szerint nem angolosan toldalékoljuk Arkansas-t, hanem magyarosan irjuk Arkansasnak. Edinburghnél sem tartanám ördögtől valónak az általam is használt (bár nem tudom, mennyire általános) "magyaros" edinbörg ejtés lekövetését a helyesirásban. De azt gondolnám, hogy miután a helyesirási alapelv az eredeti ejtett alak leképezése és annak megfelelően kötőjelezése (vagy sem), a kivételesen kezelt alakokat (Strasbourg) pedig a helyesirási példatárnak kutyakötelessége hozni, minden mást kezeljünk az elvnek megfelelően: cherbourg-i. Pasztillavita2014. július 1., 15:59 (CEST)
Nem kellene engednünk a helyes francia alakból. Cherbourg-nak (szemben Strassburggal) sosem volt német neve, ahogy pl. Bourg-en-Bresse-nek sem. (Rengeteg -bourg végű vagy bourg-tartalmú francia városnév van. Ha a huwikin itt most megengedjük a német "burg" kiejtést követő írásmódot, akkor mindenütt ez lesz a rossz minta. (Büszke magyar népem egyébként imádja a kreatív kiejtéseket, hányszor hallok Vorcsesztert, Glúcsesztert, ja és a Dídzsí-ről, Csikkóról és Lambordzsiniről ne is beszéljünk.) Akelavita2014. július 1., 16:02 (CEST)
Most végül is azt vitatjuk, hogy (1) a toldalékolás alapja a magyar kiejtés vagy azt, hogy (2) a magyar kiejtés különbözik a franciától vagy azt, hogy (3) a szokásos magyar kiejtés a „serburg”? Malatinszkyvita2014. július 1., 16:27 (CEST)
Szerintem: (4) A „szokásos magyar kiejtés” (ha különbözik a franciától) a „vorcseszterrel” egyenértékű, ezért a magam részéről javaslom, ne támogassuk, ne terjesszük. Akelavita2014. július 1., 16:36 (CEST)
Akkor ti raccsolós francia R-eket is mondtok, amikor azt mondjátok magyarul, hogy „Cherbourg”? Vagy rendes magyar R-eket mondtok, és van valami szabályotok, ami alapján a G-t kimondani műveletlenség de az R-eket ropogtatni OK? Malatinszkyvita2014. július 1., 18:20 (CEST)
Erre csak egy like-ot tudok nyomni. Illetve technikai okokból nem tudok. Szóval le kell írnom: egyetértek. – LApankuš2014. július 1., 20:10 (CEST)
Rendben, győztetek. Úgy írjátok, ahogy akarjátok. Én meg úgy, ahogy én gondolom. Legfeljebb majd kijavítja valaki utánam, a saját elmélete alapján. Csók. További jó munkát. - Gaja✉2014. július 1., 20:52 (CEST)
Szerintem pont így van, ki-ki úgy írja és ejti ki, ahogy akar, a magyar helyesírási szabály csak arra kötelez, hogy ha franciásan, végső g hang nélkül mondjuk, akkor kötőjellel írjuk, ha pedig németesen, végső g hanggal mondjuk, akkor kötőjel nélkül írjuk. Oliv0vita2014. július 2., 12:02 (CEST)
Egyetértek. Szerintem mindenki megérti, ha azt mondom, serburg. Legfeljebb egyesek taplónak néznek. De ha úgy mondom, serburgi, akkor úgy írom, cherbourgi. Erre mondtam fentebb, hogy ez ingadozó, függetlenül az úgynevezett helyes, franciás kiejtéstől. – LApankuš2014. július 2., 14:08 (CEST)
Ezt én is jónak tartom. Aki azt mondja, serbúri, az írja azt, hogy cherbourg-i, aki meg azt mondja, hogy serburgi, az írja azt, hogy cherbourgi. Valahogy úgy, mint a fel/föl vagy a zsömle/zsemle esetében. Malatinszkyvita2014. július 2., 14:15 (CEST)
Érdekes volt olvasni a vitát, és eszembe is jutott róla egy hasonló: akkor pl. ez hogy helyes: „az hondurasi” vagy „a hondurasi”? Mert a magyar kiejtésben mintha mindenki kiejtené a szóeleji H-t. Akkor a második? Zerindüzenőlap2014. július 2., 14:18 (CEST)
Igen. Vagy azt mondod, hogy az onduraszi (és akkor azt úgy kell írni, hogy „az hondurasi”), vagy azt mondod, hogy (a honduraszi és akkor azt úgy kell leírni, hogy „a hondurasi”). Az első esetben persze mindenki hülyének fog nézni . Malatinszkyvita2014. július 2., 14:26 (CEST)
Személynév növénynévben
Sziasztok! Csak szeretnék biztosra menni, hogy a Sosnowsky-medvetalp esetében jól gondolom-e, hogy mivel egy biológusról (de ez lenne a helyzet földrajzi név esetén is, ugye?) kapta a kötőjeles összetételét, ezért mindenhol/mindenkor nagy betűvel írjuk... Előre is köszönöm a válaszokat! Fauvirtvita2014. július 1., 13:56 (CEST)
:Ebben a kérdésben biztosabb vagyok: az AkH.11 168. alkalmazható ebben az esetben, azaz szerintem a Kossuth-szobor mintájára lehet írni. Ugyanezt látom a magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 10. pontjában (példák: Borbás-berkenye, Degen-virág, Kitaibel-árvácska, Lumnitzer-szegfű stb.). --Sphenodonvita 2014. július 1., 18:30 (CEST) lásd alábbi hozzászólásomat --Sphenodonvita2014. július 1., 21:07 (CEST)
Apróban megjegyzem, hogy épp a Kossuth-díj nem jó analógia, kakukktojás a felsorolásban. A díjat nem Kossuth alapította, csak róla nevezték el. Ezért a kötőjeles rögzülése tkp. totál ellentétes az idézett helyesírási szabállyal. A Kossuth-szobor jobb analógia. Kossuth szobra → Kossuth-szobor, Szosznovszkij növénye → Szosznovszkij-medvetalp. – LApankuš2014. július 1., 20:07 (CEST)
Nem a biológus nevezte el/fedezte fel, hanem róla (azaz Dmitrij Ivanovics Szosznovszkijról (jól írtam?)) nevezte el Ida Panovna Mangyenova, valószínűleg a munkássága előtt tisztelegve (igaz még élt akkor) (info)... Fauvirtvita2014. július 1., 20:14 (CEST)
OH. 135. old. De ez értelmezés kérdése, mert tételesen nincs. Én úgy értelmezem, hogy külön írandó, mint általában a tulajdonnevet tartalmazó összetételek, kivéve a nevesített eseteket (Kossuth-szobor). Például Hubble űrtávcső, mert azon kívül, hogy Hubble-ről nevezték el, semmi köze hozzá. – LApankuš2014. július 1., 20:28 (CEST)
A fent említett 168-ast elnéztem, valóban, legfeljebb az AkH.11 140. b) alkalmazható. Nálam egy ilyent olvasok: „10. Nagy kezdőbetűvel írjuk és kötőjellel kapcsoljuk a nemzetségnévhez a) a földrajzi nevet, valamint b) a személynevet (család-, kereszt- vagy mitológiai nevet), ha az összetételben nem köznevesült: [...] b) Borbás-berkenye, Degen-virág, Heuffel-kövirózsa, Jósika-orgona, Júlia-borbolya, Kitaibel-árvácska, Lumnitzer-szegfű, Rochel-kocsord, Sadler-husáng stb.” (A magyar növénynevek helyesírási szabályai. In: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 19. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999] ). --Sphenodonvita2014. július 1., 21:01 (CEST)
Van itt egy megbeszélés, amely éppen a tiszteleti nevekről szól. Ebben gyakorlatilag megállapodtunk. Node ha van külön növénynevekről helyesírási útmutató, akkor túlbeszéltük, akármi is van a többi helyesírási szabályban. Mindenesetre általánosságban ha az összetétel valaminek a neve, akkor azt külön írjuk, mint a Lenin körút nevű képződményt. – LApankuš2014. július 1., 21:21 (CEST)
Csak megjegyezném, hogy az utcaneveket külön szabály szerint írjuk kötőjel nélkül és a kötőjelnek ahhoz sincs köze szerző-e a névadó vagy csak elnevezték róla. A Kossuth-nóta kiemelt példa, de nem Kossuth volt a szerző, – bár ki tudja. A megoldást inkább itt keressük: http://www.e-nyelv.hu/2012-10-11/tulajdonnev-es-koznev-kapcsolata/ A birtokviszony abból jön létre, hogy ez Szosznovszkij medvetalpa, még akkor is ha magyarul így nem fog előfordulni. „Heracleum sosnowskyi or Sosnowsky's Hogweed”. Lehet nézni a http://www.wikidata.org/wiki/Q2600107#sitelinks-wikipedia oldalt is a lefordított nevek birtokos esetben vannak. Ezek után kötőjel. --Sepulturavita2014. július 2., 11:24 (CEST)
Rajta hagytam azonban az egyértelműsítő lapon a „Sugár” kereszt- és vezetéknév és a „kör sugara” mellett a sugárkankalin, Schwarzschild-sugár, Hubble-sugár, atomsugár hivatkozásokat is, mert megfelelő szövegösszefüggésben ezeket lehetséges egyszerűen sugárnak is mondani.
Egyetértetek-e ezzel a válogatási móddal? Ha ugyanis igen, akkor akadnak majd a régebben létrehozott egyértelműsítő lapok között karcsúsítandók (olyanok között is, amiket én hoztam létre).
A sugárkankalint kiveszem onnan, szerintem nem szükséges oda; ráadásul erősen felmerült bennem, hogy a közeljövőben visszanevezem sudár kankalinná; egyelőre még biztos' nem, mert visszanevezés előtt utána szeretnék olvasni (az „ezermillió” utánaolvasandó dolog mellett), melyik név honnan és hogyan származik. --Sphenodonvita2014. július 2., 14:34 (CEST)
Rendben, nekem az volt gond, hogy vannak egyes szócikkekben belső bekezdések, amik kijönnek a keresőszóra. Ezeket kihagytam.
András-pl.
– András-plüzenőlapja2014. július 2., 18:00 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)
(A sugárkankalin nekem is furcsa volt, semmi sugárszerűt nem látok rajta.)
Az érdemi részhez. A karcsúsítást támogatom, az elhagyásokkal teljesen egyetértek. Tekintettel arra is, hogy valóban, a keresés előhozza ezeket. Ezt általában is igaznak érzem a sugár előtagú szavakra, sugárbiológia, sugárvédelem, sugárérzékenység, bár a példáim mind kicsit hamisak, mert itt a sugár a sugárzás rövidebb alakja.
Amikor a sugár utótag, én még szigorúbb lennék. Először is, sem a Schwarzschild-sugár, sem a Hubble-sugár, sem az esetleg felmerülő további hasonlók esetében (konvergenciasugár, Bohr-sugár) nem érzem, hogy használni akarnék egy rövidebb sugár alakot. Ha elképzelek egy szövegkörnyezetet, abban inkább azt érzem valószínűnek, hogy szükség lehet egy általában vett sugár és a megkülönböztető előtagú sugár közötti differenciálásra. Példa: a Schwarzschild radius szócikk az enWikin. Itt egy részlet:
r is the orbit radius;
rs is the Schwarzschild radius of the gravitating central body;
v is the orbital speed;
c is the speed of light in vacuum.
(Érdekes véletlen, hogy a szövegben előfordul egy analóg eset is: megkülönbözteti az általában vett v sebességet a c fénysebességtől. Ez utóbbit sem érzem valószínűnek, hogy egyszerűen úgy írnám valahol tömörebben, hogy sebesség.)
(Ellenpéldákat szívesen veszek, mert attól, hogy nekem nem jut eszembe „megfelelő szövegkörnyezet”, attól még lehet ilyen bőven!)
Oda akarok kilyukadni az okfejtéssel, hogy valószínűbb, hogy Hubble-sugarat keressen az olvasó, mint hogy sugarat, amikor a Hubble-sugárról szeretne megtudni valamit.
Ugyanezért a hasonló szavakat akkor sem tenném egyértelműsítőbe, amikor az utótag jelentése sugárzás. Vagy olyan értelemben sugár, mint ahogyan az a vízsugár (ionsugár, molekulasugár). A Wikin gamma sugár is, gamma-sugárzás is van , Röntgen-sugár, na az ugyan nincs, csak Röntgen-sugárzás; de ezek közül egyet sem úgy fognak keresni, hogy sugár, hanem a gamma…, vagy Röntgen… beírásával nyitnak. (Sőt még a halálsugár is ilyen lenne, ha lenne.)
A sugártolódás szerintem kakukktojás. Ha azt komolyan keresi valaki a Wikipédián, hogy légenysavas sárgany, akkor elhiszem, hogy a sugártolódást is – azonos természetű magyarítási kísérlet a szaknyelvi fejlődés hőskorából. De hogy az interferencia szó helyett valakinek eszébe jutna?
Valódi egyértelműsítendő fogalom lehet viszont (de ehhez valaki értelmesebbnek hozzá kellene szólni, mert én és a biológia…). Szóval azt olvasom, itt a Wikin, hogy [a] felpillantó küllő hátúszójában (…) 7 elágazó sugár van. (Ez gondolom a hal úszójában valami csontféleség…)
@Garamond, András-pl, Sphenodon, Porrima:
Miközben alapvetően egyetértek a fentiekkel, még egy dolgot ajánlok meggondolásra: Úgy is kereshet valaki egy fogalom után, hogy csak hallomásból ismeri a kifejezést és csak nagyjából emlékszik rá. Azt még mondjuk tudja hogy valamilyen sugárról volt szó, de nem hallotta pontosan, vagy nem emlékszik a nevére pontosan, és éppen ezért szeretne utánanézni. Kívánjuk-e segíteni az ilyen céllal keresőket? Ha ugyanis igen, segíteni akarjuk, akkor figyelembe kell vennünk az egyértelműsítő lapon azokat a kifejezéseket is, amiknek nem rögtön az első tagja a sugár.
A sugaras úszójú halakhoz pedig remélhetőleg akad bővítő, aki ezek mibenlétét is jól el tudja magyarázni.
--Karmelaposta2014. július 4., 20:27 (CEST)
Szerintem nem lényeges szempont, amit most felvetettél. Ugyanis ha valaki beírja a Wiki keresőjébe azt, hogy sugár, és a legalsó lehetőséget, a cikkek, ahol előfordul választja, akkor megkapja, amit keres, ha a Wikiben szerepel (ha meg nem, akkor piros linkkel sem jut többre). Beírtam azt, hogy sugár, és éppen a kihagyandó eseteket hozza első helyen. --Porrimaeszmecsere2014. július 4., 20:44 (CEST)
Én is pont erre gondoltam, hogy a kereső támogatja az ilyen (egyébként hozzám hasonlóan) feledékeny olvasókat. De azért értem a racionalitását a gondolatodnak. Csak nem érzem olyan fontosnak, hogy egyértelműsítővel támogassuk. (A halakat magam is szívesen hagyom másra.) – Garamondvita2014. július 4., 20:48 (CEST)
Az a-végződés nem birtokos eset. Ha birtokos esetben lenne, akkor pl. Komnénu Mária lenne. Az a-végződés az egyes szám alanyeset nőnemű végződése. – LApankuš2014. július 6., 17:59 (CEST)
Magyarban a régi neveknél ezt szoktuk figyelembe venni, mivel nincsenek nemek, a mai családneveknél igen, ahol ezt tényleg használják is, és nem a történészek által kreált név. Van pl. Rurik Kunigunda cseh királyné, ez is könnyen átalakulhatna Rurikova Kunigunda cseh királynévá, de a magyar szakirodalom ilyet nem tesz. Ezek a királynék sem hívták így magukat, inkább halicsinak, görögnek, nikaiainak legfeljebb, de azok sem voltak mai értelemben rögzült vezetéknevek. Hidaspalvita2014. július 6., 19:47 (CEST)
A különbség annyi, hogy a példával ellentétben a bizánci uralkodó- és hercegnőket, királynékat a régi magyar szakirodalom Mária Komnéna, Eudókia Laszkarina stb formákban is használta. Ezért ezek a görög családnevek nőnemben is ismerősek a magyar olvasóközönség számára. Egyébként a legtisztább megoldás az lenne, ha ezen nők esetében sem lenne családnév a címben, ahogy a férfi párjaiknál sincs. Pontosan elegendő lenne az Irén német királyné is. – LApankuš2014. július 6., 19:57 (CEST)
Mária Komnéna gondolom az osztrák-magyar időkben lehetett. Az utolsó mondttal egyetértek, illetve olyan lehetne, amit a korban tényleg használtak. A Châtillon Anna magyar királyné is egy érdekes név, gondolom előbb Chatillon Ágnes volt, majd Antiochiai Anna. Hidaspalvita2014. július 6., 20:07 (CEST)
Szívem szerint - mint volt könyvtároshallgató - én az OSZK katalógusának a példányinformációját venném alapul, azon belül is az egységesített cím - főtétel sort részesítve előnyben, még akkor is, ha az OSZK katalógusa ellenkezik esetleg a valódi helyzettel. A 19-20. századi Vasárnapi Ujság esetében az OSZK példányinformációja Vasárnapi újságot ír (kisbetűvel írva az újságot): Vasárnapi újságról OSZK példányinformációja teljes megjelenítésben.
Mostanában több helyről hallottam ezt az először hülyeségnek tűnő dolgot, hogy az algériai helyett azt mondják/írják, hogy algér. Van ilyen szó? Vagy csak azért terjedt el, mert a foci-világbajnokságon az egyik riporter a Belgium–Algéria közvetítésekor egy ideig mondogatta? (Aztán szerintem szóltak neki, mert egy pillanattól kezdve hirtelen abbahagyta az algérozást.) Vagy eddig nem volt ilyen szó, de most hirtelen bekerült a köztudatba és ezért most már van? Vagy a nyelv nem tud ilyen gyorsan bővülni? :) Zerindüzenőlap2014. július 9., 20:14 (CEST)
Igen, én is szóltam, több rádiós email címre még a meccs elején küldtem levelet, annyira zavart. Egy idő után persze főleg régen így keletkezhettek népnevek, de szerintem ahhoz el kellett felejteni a szó eredeti jelentését. Például ha valahol sok a hagymaföld és erről egy országot Hagymaföldiának hívnak, akkor csak tréfából, vagy gúnyból, vagy emelkedett irodalmi ihletből mond olyat az ember, hogy a „hagymaföldek rúgtak egy gólt”. A normális a „hagymaföldiaiak rúgtak egy gólt”. Kerestem, de nem tudom, mit jelent Algéria, azaz Algír neve. Al-Gír? Al-Dzsír? Jelent ez valamit? Ha igen főnévnek tűnik és a hagymaföldi furcsaság előállhat. Hidaspalvita2014. július 9., 20:35 (CEST)
Én egyébként a szíreket sem igazán szertem, de ott legalább arről van szó, hogy Szíria neve az Asszíria névből származik, ami Assur nevéből. Azaz az asszírok az „assurok”-ból „hagymaföldiesedett”, de ez már régen történt és „bevettük”. Hidaspalvita2014. július 9., 20:38 (CEST)
Elnézést, ha nem szorosan a helyesíráshoz kapcsolódik a cikk, de leginkább erre a kocsmafalra valónak találtam...
Szóval, van ez a cikk, hogy Magyar nyelvű palindromok listája. Ami jelenleg egy nagy katyvasz. Valamit kéne csinálni vele. Ez a vitalapján is felmerült, még 2010-ben... Mostanság ismét nagy bővítgetési lázban égnek egyesek ezzel kapcsolatban, viszont sajnos - szerintem - nagyon sok az értelmetlen szöveg benne. Pl. „A cirok kukaca kukkorica.” Hát ööö... Szóval ki kéne takarítani egy kicsit, mert jelen állapotában nagyon gáz...
És igen, én is bűnös vagyok, mert néhány bejegyzést én hagytam jóvá, de most önkritikát gyakorolva teszem fel ide a problémát.
Hogy helyes? Louis de Funès-val? Louis de Funèsszel?
Szervusztok!
A Bourvil c. szócikkben hibásnak tartottam a Louis de Funès-val ragozást. Átírtam Louis de Funèsszel-re, de valaki visszaállította az általam helytelennek tarott formára. A művész megközelítőleg Fünesz-nek ejtette a nevét, ehhez a -val semmiképpen nem jó. A véleményeteket előre is köszönöm. --Zsábos tötymécskeCsakula tiári? Bádu.2014. július 10., 12:21 (CEST)
Az a helyzet, hogy valójában egyik sem, ha ahhoz ragaszkodunk, ahogy ismerősei és nyilván ő is ejtették. Ő katalán származású volt és nem az irodalmi északfrancia szerint ejtette a nevét. Nagyon feltűnő volt, ahogy egyik ismerőse állandóan ezt mondta: „döfünez”. Arra is vigyázni kell, hogy ha csak a vezetéknevét használjuk, akkor sem „Funèsszel”, hanem „de Funès-zel”. Hidaspalvita2014. július 10., 13:20 (CEST)
Persze mindig lehagyok valamit, most a de szócskát. Különben hogy lenne nemesi származású (tényleg az volt). Sokan spanyolnak mondják, pongyola módon. Van olyan egyáltalán? (Költői kérdés volt!) Bertrand Blier rendezte a Színészek c. filmet, melyben Alain Delon egy sznobot alakít. A szinkronhangja dö Fünesz. Előbb-utóbb megtanuljuk: döfünez. A szócikkben kijavítottam Louis de Funès-zel-re. --Zsábos tötymécskeCsakula tiári? Bádu.2014. július 10., 14:19 (CEST)
Mivel a szó végén nem néma betű vagy bonyolult szókapcsolat áll, nem kell kötőjelet tenni, tehát a helyes alak de Funèszel. Javítottam. ✮ Einstein2vitalap2014. július 10., 14:26 (CEST)
Nem z az utolsó hang a névben, mert itt a francia alapú magyar kiejtés számít, ráadásul még spanyolul és katalánul is sz hang a végső s betű, egyébként a családja a spanyol wiki szerint sevillai nemesek vagyis spanyol és nem katalán. Abban viszont igazatok van, hogy a végső s kiejtése francia hely- és személynevekben déli, tipikusan okcitán/katalán vonás, mert északi/standard franciában néma, és ez szerepet játszhatott abban, hogy egyáltalán lehetséges volt így kiejteni az è ékezet hozzáadásával már nem feltűnően spanyol, hanem inkább déli franciának tűnő nevet. Szóval de Funèsszel. Oliv0vita2014. július 10., 14:28 (CEST)
Egy kis történeti összefoglaló a név alakulásáról a szócikkben:
Nem volna haszontalan a név kiejtését a bevezetőben egy pórias „ejtsd kb. lui döfünesz” formában is odaírni. A hivatalos fonetikai jelek között nem mindenki igazodik ki (gyakran én sem). Akelavita2014. július 10., 16:37 (CEST)
Vegyük észre, hogy itt két kérdés van. Az egyik az, hogy egy művelt magyar beszélőnek a magyar beszédben hogy kell kiejtenie de Funès nevét, és ez nem helyesírási kérdés. A másik az, hogy egy adott kiejtést hogy kell leírni. Mármost ez utóbbira eléggé egyszerű szabályaink vannak. Azt a hangsort, hogy 'döfünesszel' úgy kell leírni, hogy „de Funèsszel”. Azt a hangsort, hogy 'döfünezzel', úgy kell leírni, hogy „de Funès-zel”, azt a hangsort pedig, hogy 'döfünével', úgy kell leírni, hogy „de Funès-vel”. Ami az előbbi kérdést illeti, ott legfeljebb jótanácsot adhatunk egymásnak, mert amúgy a francia nevek magyar kiejtésére tudtommal nincsen akadémiai szabályzat. Malatinszkyvita2014. július 10., 20:28 (CEST)
Lehetett valami írásreform is a háttérben, a Fúnez szónak vannak találatai, de főleg Közép-Amerikából. Az biztos, hogy az illető dokumentumfilm többször „döfünez”-nek mondta. Érdekes módon a katalán wiki is spanyolnak mondja, nem tudom hol hallottam a katalán származást, talán ugyanabban a dokumentumfilmben. A katalánoknak nincs önálló hadseregük, mint ahogy a horvátoknak Zrínyi esetére már van. Itt nyilván a spanyol→francia változat fog gyözni, azaz 'döfünesszel', „de Funèsszel”. Hidaspalvita2014. július 10., 22:13 (CEST)
Nem ritka a spanyol neveknél a végső -z betű, és végső -s betűvel is váltakozhat, mint itt Fúnez és Funes (a spanyol hangsúlyszabály szerint ékezet kell az egyikben de nem a másikban ahhoz, hogy mind a kettőben a hangsúly az első szótagon legyen), de mindenképpen a spanyol z betű nem magyar z hang, hanem [θ] (mint az angol thing elején), bár éppen Sevilla vidékén, Andalúziában egyes helyeken az s és a z betű egyformán hangzik magyar sz hangnak, és más helyeken egyformán [θ] hangnak, ezért is lehetséges ez a -s / -z helyesírási keveredés a családnevekben. Oliv0vita2014. július 10., 22:54 (CEST)
Nem spanyol, hanem katalán, legalábbis a név. A z-s változat lehet a spanyol, de a spanyol helyesírásnak nincs sok köze a problémához. --Peyerkvita2014. július 11., 08:26 (CEST)
Belehallgattam néhány filmbe, és többnyire ha zöngétlen mássalhangzóval vagy magámhangzóval kezdődő szó van a neve után, akkor sz-nek hangzik, zöngés előtt z-nek. itt viszont 1:20-nál majd 1:27-nél két érdekes változat van (luidöfünezki és luidfüneszavek), azaz nem tudja eldönteni a híradós sem, nemcsak a z/sz esetét, hanen hogy a "de"-vel mit csináljon. Nem csoda a zavar akkor más nyelveken. Hidaspalvita2014. július 10., 22:45 (CEST)
Ott franciául az első s 1:20-nál a bemondónő beszédjében nem akar zöngésnek lenni, csak kicsit gyenge, ez nőies beszédmód talán. A másik 1:27-nél teljesen rendben van, végül is északi francia a tévé nyelve, ott ha ki lehet hagyni egy ö hangot, akkor kihagyják, nem úgy, mint délen. Párizsban annyira szokásos a de kiejtése ö hang nélkül, hogy l'Arc de Triomphe (Diadalív) leggyakrabban nem a rendes lárkdötrionf, hanem lárködtrionf egy nem létező plusz e betű ö kiejtésével. Oliv0vita2014. július 10., 23:06 (CEST)
Jelenleg mindkét link zöld, pedig – szerintem – ezeknek kellene a kék szócikkcímeknek lenniük.
Keres észt volt, semmi sem indokolja, hogy gyömöszöljük a latin betűs nevét, az örmény Petroszján nevének átírására pedig a WP:ÖRMÉNY a mérvadó, az pedig nem ismer ékezeteket. Mindkét esetben hiányzik az alátámasztás, hogy a jelenlegi szócikkcím rögzült lenne a magyarban.
Petroszján esetén talán a WP:ÖRMÉNY szorul kiigazításra. Amikor azt összeütöttem, nem találkoztam ékezetes örmény karakterekkel. Örményül meg nem tudok. De az is lehet, hogy csak annyi kell bele, hogy az ékezeteket nem kell figyelembe venni, mivel az átírási táblázatban sem szerepelnek. – LApankuš2014. július 8., 09:52 (CEST)
Egyetértek Joey szerkesztővel, szerintem is úgy logikus, ahogy mondja. Paul Keres nevét az anyanyelvén így írják, sőt észtül a szovjet korszakban is így írták, tekintve, hogy a balti tagköztársaságok latin betűs írást használtak. Aki nem hiszi, nézzen meg egy korabeli rubelt: . (Középen található a litván, a negyedik sor elején a lett, az utolsó helyen az észt szöveg.) Más kérdés, hogy az orosz átírást szívesen részesítették előnyben.
Az örmény átírásban a magyar nyelvnek az a csapdája került elő, hogy a rövid, palócos á-kat nem szívesen írja át /á/-nak, mert akkor hosszú, hangsúlyos szótagnak éreznénk azt, amelyikben előfordul, holott vagy igen, vagy nem. Inkább vállaljuk a magyar /a/ használatát, ami meg idegen az átírandó nyelvek hangkészletétől. Szerintem a WP:ÖRMÉNY, ami a diakritikus jeleket illeti, így korrekt, ahogy van. – Garamondvita2014. július 9., 18:46 (CEST)
Meg tudná-e valaki mondani, lehet-e valamilyen megkülönböztető szerepe, hogy egy állatot hóleopárdnak, vagy hópárducnak hívnak-e magyarul? Én korábban leginkább csak az utóbbi alakot hallottam, a magyar Wiki szócikke is hópárduc. Ha nincs különbség, szívesen betennék egy hóleopárd → hópárduc átirányítást, mert már vannak szócikkek, ahol előbbi szerepel. (Talán angol hatásra.) Ha meg van különbség, akkor megpirosítanám a hóleopárdokat. – Garamondvita2014. július 9., 15:13 (CEST)
Szerintem nincs különbség, s én is hópárducként ismerem, s nem tudok más macskafajról, ami ott élne. A en:Himachal Pradesh#Flora and fauna alapján is a Panthera uncia állatfajról van szó, illetve a en:Lahaul and Spiti district#Flora and fauna alapján szintén. Hogy a biológusok melyik elnevezést tartják pontosnak, azt nem tudom. Szerintem egyelőre az átirányítás jó ötletnek tűnik, s az érintett szócikkekben átírnám hópárducra az állat nevét (gyanús, hogy az angolból tükörfordítás történt biológiai háttér ismerete nélkül). --Sphenodonvita2014. július 9., 15:59 (CEST)
Feltehetőleg az összes Haller gróf földbirtokos volt; az okleveles gazda az egyértelműség szempontjából jobb, de kicsit furán hangzik. --Hkoala2014. július 16., 19:42 (CEST)
Nekem a „gazdasági szakember” jutott eszembe, de ez amolyan semmilyen kifejezésnek tűnik nekem. A „gazdálkodó gróf” ötletemet pedig csak azért írom le, mert viccesnek találom. :))) --Sphenodonvita2014. július 16., 21:09 (CEST)
A gazdasági szakember itt gondolom a mezőgazdaságira vonatkozik, de csak a kifejezést nézve nekem egyértelmű volt, hogy ez közgazdaságit jelent, és csak a fentieket visszaolvasva jutottam erre. A lényeg, hogy ez így félrevezető lenne, és a kettő elég távol áll egymástól. Samatüzenetrögzítő2014. július 16., 21:46 (CEST)
Ajánlom, legalábbis ideiglenes jelleggel, a "mezőgazdász" utótagot (ezt több wikicikk is használja), Pl. Benkő Dániel (mezőgazdász) vagy Csukás Zoltán (mezőgazdász) . Bár az életútja alapján ennél több volt: manapság inkább polgárjogi aktivistának vagy "agrárdiplomatának" neveznénk az ilyet, de ezek elég anakronisztikusan csengenek. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍2014. július 18., 13:12 (CEST)
Az AkH. 12. kiadásának szótárába bekerülésre ajánlott fontos esetek
Tehát első körben várom azokat az eseteket, amiket fontosnak tartanátok, hogy belekerüljenek az AkH. 12. kiadásába (akár a jelen, kirobbantó probléma is, amit felvések. Javasolom a „#” (adott ponthoz hozzászóláshoz: „#*”) használatát és alatta egy miniszavazást, hogy tényleg csak a fontos, vitát kiváltó problémás eseteket javasoljuk). Fauvirtvita2014. július 11., 13:51 (CEST)
Ázsiai kultúrák által használatos terminológia korszakok megnevezésére - például speciális, művek címe által, vagy azokra utalással kialakított esetek írásmódja: Hadakozó fejedelemségek/hadakozó fejedelemségek; tavasz és ősz/Tavasz és ősz”
megjegyzés A Mária asszony sziget teljesen világos eset, csak (néhány szerkesztőnek a mai napig nem sikerült megemésztenie, hogy) ebben a példában a Mária asszony önmagában is egy földrajzi név.
Az Októberi forradalom-sziget és a Walesi herceg-sziget esete viszont valóban nyitott kérdés, az ilyen esetekre nem vonatkozik se az AkH, se az FNH egyik szabálya sem, illetve kizárásos alapon az itt írt formákhoz lehet eljutni, de ez nem egészen megnyugtató.
A felteendő kérdés így formulázható: ha a földrajzi név tulajdonnévi része idegen nyelvről lefordított, több külön írt szóból álló, köznévi elemet is tartalmazó kifejezés, akkor vajon mi a teendő, hogyan kell egymáshoz kapcsolni a teljes név egyes tagjait?
(Tényleg ennyi? Akkor ezek szerint mindenkinek csak azért kopog a billentyűzete, hogy a sértődéseit kikalapálja, de amikor valamit tényleg elérhetne ez a közösség, azt már senki sem tartja annyira sem fontosnak, hogy azt írja ide, hogy bocs Fauvirt, de badarság amit csinálsz? :o((( Nem értem, ezekből: Kategória:Hosszú távú helyesírási problémák, Vita:A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája miért nem kerülnek fel ide témák, vagy miért nem reagáltok (kivéve Tao Kai-t, mint aktuálisan érintett félt)? Mit tegyek? Kérjek elnézést a MNyB titkárától, mert nem valójában nem is érdekel senkit a helyes írás? Szégyenlem, hogy én nem tartom magamat annyira e kérdéskörben (értsétek: nincs alkalmam át- és átlapozni az ezzel foglalkozó könyveket újra és újra, ahogy ti teszitek), hogy önállóan közlekedjek/intézkedjek a kérdésben és rátok, a helyesírással foglalkozó Wikipédistákra (vagyis akikhez fordulunk, ha problémába ütközünk) vagyok utalva abban, amit (kicsit helyettetek és) értetek/értünk tettem/teszek/tennék... Fauvirtvita2014. július 18., 20:55 (CEST)
4. Ami engem érint és érdekel, azoknak egy része itt lett összegórva: Szerkesztő:Gyantusz/Hadtudományi műhely elnevezési szokásai#A WP:KF-HE-n és más szerk.lapokon eddig megvitattott dolgok. (amik érdekesek, azok a hadműveletnevek–alakulatnevek fordításai (helyesírásaik), a repülőterek elnevezései, a kis-nagybetűk alkalmazása, úgymint intézményesülés pontosítása, meg mondjuk nem ártana egy pontos tulajdonnév definíció sem, ha létezik egyáltalán...) Csakhogy manapság sem időm, sem energiám nincs rendszerezni, úgyhogy úgy maradt, ahogy akkor éppen ingerem bírta. A helyesíráshoz, akik eddig szerintem értettek, messze jobban mint én, azok Pasztilla, Bennó és Pagony (plusz még akik annak érzik magukat). Náluk keresgess, ők értenek hozzá. --Gyantuszvita2014. július 20., 13:29 (CEST)
5. Talán még érdekes lehet a nemzetközi cégnevekbeni kötőjel alkalmazása is (pl. Rolls-Royce; jelenleg kiskötős, noha két „tulajdonnév”). Azaz a nagykötőjel alkalmazásának szabályait nem ártana pontosítani. --Gyantuszvita2014. július 20., 13:33 (CEST)
Bergvall rendszer
Sajnos még nincs szócikke nálunk (6 másik nyelven már igen, lásd: (wd)), de nagyon sok új cikkünk hivatkozza, főleg a korai olimpiák kötélhúzó olimpikonjainak szócikkei. Érzésem szerint ezt kötőjellel kellene írni, mivel a megalkotójáról nevezték el. Vélemények? -- Joeyüzenj nekem2014. július 20., 15:17 (CEST)
Ezek márkaneveknek tekinthetőek szerintem, a -féle/-szerű (kötőjellel; AkH. 171.) vagy a típusú (kötőjel nélküli) az irányadó? (a középső elegáns megoldás) --Gyantuszvita2014. július 21., 18:43 (CEST)
A Jászai-gyűrű díj, kivéve, ha erre is kértek és kaptak kivételt az Akadémiától, vagy ha Gyűrű Mari lánya volt és róla nevezték el a díjat. Lásd Karinthy-gyűrű és Jászai Mari-díj. Hidaspalvita2014. július 23., 08:33 (CEST)
támogatom ezt a lehetőséget! – LA
pankuš 2014. június 26., 13:59 (CEST)
vita 2014. június 26., 14:42 (CEST)
vitalap 2014. június 26., 15:45 (CEST)
2014. június 26., 18:39 (CEST)
vitalap 2014. június 26., 23:12 (CEST)
vita 2014. június 27., 14:26 (CEST)
pankuš 2014. június 27., 15:55 (CEST)
itt a házam 2014. június 9., 20:10 (CEST)
.jpg){kind=small}
2014. június 30., 19:48 (CEST)
- Gaja ✉ 2014. július 1., 15:42 (CEST)
. Malatinszky vita 2014. július 2., 14:26 (CEST)
üzenet 2014. július 1., 23:33 (CEST)
Megoldva--Karmela posta 2014. július 4., 21:39 (CEST)
üzenet 2013. augusztus 18., 22:53 (CEST)
Jó ötlet. Oliv0 vita 2014. július 10., 17:07 (CEST)
ellenzem - ennél már az is jobb, ha belinkeljük a forvót. - Gaja ✉ 2014. július 10., 18:47 (CEST)
üzenj nekem 2014. július 8., 09:27 (CEST)
megjegyzés A Mária asszony sziget teljesen világos eset, csak (néhány szerkesztőnek a mai napig nem sikerült megemésztenie, hogy) ebben a példában a Mária asszony önmagában is egy földrajzi név.