Wikipédia:Kocsmafal (források)/Archív3

Sipos Ferenc: Nevében él a nemzet

A Csenge szócikkbe írták be forrásnak a név állítólagos kínai eredetére. Namármost, a könyv leírásából nekem úgy tűnik, hogy ez nem egy szakkönyv, hanem humornak szánt írás [1], ergó nem fogadható el komoly forrásnak, mivel nem lehet tudni, mi az, amit az írója "költött" a nevek eredetéhez. Teemeah poke me 2012. július 2., 13:34 (CEST)

Az ismertető szerint ez egy írói alkotás, ráadásul eszement. Aki ezt komolyan veszi, magára vessen. – LA^pankuš 2012. július 2., 19:12 (CEST)

Ki kellene venni az erre hivatkozó szövegrészeket az utónév szócikkekből. --Ary ^vita 2012. július 2., 22:50 (CEST)

Tévéújságok

Sziasztok! Ha egy állításra egy tévéújság egy oldala a bizonyíték, melyik cite sablont lenne a legmegfelelőbb használnom? – áкos9702 ^posta 2012. július 6., 13:27 (CEST)

{{CitPer}}^(?) - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. július 6., 13:35 (CEST)

Ez gyors volt. Köszi! – áкos9702 ^posta 2012. július 6., 13:38 (CEST)

Wikia

A Wikia lehet forrás? – áкos9702 ^posta 2012. július 9., 08:25 (CEST)

Felteszem: nem sokat ér. A Wikia teljesen független a Wikipédiától, és bárki bármilyen hülyeséggel teleírhatja. OsvátA ^Palackposta 2012. július 9., 08:34 (CEST)

Köszi. – áкos9702 ^posta 2012. július 9., 08:44 (CEST)

Bizonyos értelemszerű kivételektől eltekintve, sem wikit, sem blogot, sem fórumot, sem más, szabadon szerkeszthető oldalt nem fogadunk el forrásként, mivel ezekbe bárki bármit beírhat. Kivételek:

• amikor maga egy blog/fórum/wiki, vagy pedig egy blogger a cikk tárgya (pl. ha Alexander Brandon videojátékzene-szerzőről van szó, és van személyes blogja, abból a megfelelő forráskritikával (véleménynek és nem ténynek feltüntetve) természetesen lehet idézni;
• amikor egy nevezetes botrány egy blogger lapján pattan ki (schmitt-ügy, tomcat stb.) és pont a blogger eredeti véleménye az érdekes és azt kell idézni;
• amikor a blog/wiki/fórum annyira nevezetes és színvonalas, hogy a szakma is tekintetbe veszi egyenrangúként (ez nagyon ritka és nagy óvatosságot igényel);
• amikor - lehetőleg ritkán - valamilyen elterjedt rajongói véleményre hivatkozik egy cikk, és ezek létezését kívánja alátámasztani.
• amikor a blog/fórum/wiki maga is idézi a forrásokat. ez látszik a legelfogadhatóbbnak, de én személyesen párszor nagyon pórul jártam vele, úgyhogy ezzel is rendkívüli mértékben vigyázni kell. Például akármilyen fórumnak/blognak még akkor sem hiszek, ha idézi a forrásait, de van pár olyan, ami általánosságban elég megbízhatónak bizonyult, profi módon szerkesztett, és ezért át merek venni szövegeket és forrásokat tőle tüzetesebb utánanézés nélkül is (pl. a Wookiepedia). Persze ehelyett jobb lenne, ha az eredeti forrásokból idéznék (és ha a birtokomban van, inkább azt teszem), de hát több száz képregény, spin-off regény, játék-leírás és atlasz beszerzésére, amiből a Wookiepedia építkezik, természetesen nincs lehetőségem. Szóval általában ne használjunk szabadon szerkeszthető oldalakat forrásként, de konkrét kivételek lehetnek e szabály alól. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. július 9., 09:16 (CEST)

Neked is köszi! – áкos9702 ^posta 2012. július 9., 09:21 (CEST)

Források vagy sem?

Gyerekek, állj! Ne őrüljünk már meg, mint a kerge birkák! Vagy inkább ne legyünk lusták! Az új – ki tudja miért létrehozott és ki tudja tényleg jobb – szócikk felépítés szerint nincs többé „Külső hivatkozások”, ezért pár sztahanovista szerkesztő azonmód nekiállt kozmetikázni, és „Forrás nélküli szócikként” beállítani az egyébként forrással rendelkező, csak éppen a forrásait Külső hivatkozások alatt viselő szócikkeket! Na ez nem járja! Ne tessék ellustálkodni a kozmetika mellett a javítást sem, ami legtöbbször a Források szó beillesztése a Külső hivatkozások helyére! --Vander ^vita 2012. július 9., 10:16 (CEST)

Nem vagyok sztahanovista, ne sértegess! 1. a külső hivatkozások eddig sem a Forrásokat jelentette. 2. Honnan kellett volna tudnom, hogy te annak gondoltad! Először magadba nézz, aztán kezdj el felháborodni! Szajci ^pošta 2012. július 9., 10:17 (CEST)

Vitalapon megbeszéltük. Szajci ^pošta 2012. július 9., 10:40 (CEST)

Valóban NEM szabadna már olyan új cikkeknek keletkezniük, amikben „Külső hivatkozások” nevű szakasz van. A legtöbb esetben az ebben a szakaszban lévő tartalom a „További információk” szakasz része kell, hogy legyen, azonban óvatosan kell velük bánni, ugyanis sok helyen ez a szakasz sorolja fel a cikk forrásait. Így, természetesen javítani kell a szakaszcímet, de sokszor a „További információk” helyett „Források” szakaszcímre. Sajnos az összes ilyen hivatkozást egyedileg kell mérlegelni, és csak ezután lehet megválasztani az új szakaszcímet. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. július 9., 11:29 (CEST)

Valójában NEM szabadna olyat mondani, hogy "nem szabadna" és hogy "kell", hiszen ezeket a reformokat fakultatívnak fogadták el (szándékosan nem írom., hogy "fogadtuk"). Én továbbra is bőszen fogom használni az összes "nem szabad használni" típusúnak gondolt szakaszt, és erre buzdítok mindenkit (ez a "további információk" pl. micsoda hülyeség már? Jelentheti a lásdméget, meg a külső hivatkozásokat is egyszerre? Ki találta ezt ki?). ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. július 9., 12:35 (CEST)

Ismét tévedés, a korábbi „Lásd még” szakaszok tartalma általában az új „Kapcsolódó szócikkek” szakaszba kerül, ami egyébként a legutolsó szakasz a cikkben. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. július 9., 13:45 (CEST)

Tévedés, teljes körűen el lett fogadva, csak meg lett hagyva, hogy nem erőltetjük a használatát, nem izmozunk vele. Ha te nem használod, elvetendőnek tartod -- amire akár fogadni is mertem volna -- csak méltányossági alapon nem cseszeget senki miatta, amúgy nagyon is kötelező érvényű. Peligro (vita) 2012. július 9., 12:49 (CEST)

Amint a lentebbieket látod, bizony te leledzel súlyos tévedésben, méghozzá sok-sok mindent illetőleg. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. július 9., 20:54 (CEST)

+1

Nekem amúgy jók a tapasztalataim a WP:FELÉP-et illetően. Igaz, hogy több aktív szerkesztő is nem vett részt anno a megbeszélés hosszadalmas folyamatában és végül a szavazásban, de akiknek én szóltam utána, hogy mostantól már ez a közösségi elvárás a cikkszerkezetet illetően, azok már így írják a cikkeiket. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. július 9., 13:45 (CEST)

Nekem annak idején, amikor már folyt a szavazás, szólt Karmela, hogy vegyek részt én is, de a téma nem nagyon érdekelt (most sem azt tartom a Wikipédia legfőbb gondjának, hogy források vagy további információk vagy külső hivatkozások szerepelnek-e egy cikk alján), meg aztán láttam, hogy a vita gyakorlatilag már lezárult, így csak egy dolgot ellenőriztem le: azt, hogy ez az új struktúra ajánlott, nem pedig kötelező lesz. Miután meggyőződtem róla, hogy ennek alapján senki sem cseszegethet engem, hogy nem követem az új cikkstruktúrát, elismerésemről biztosítottam Karmelát, és nem szavaztam. Kétlem, hogy én voltam az egyetlen, aki így gondolkodott. --Malatinszky ^vita 2012. július 9., 14:26 (CEST)

Úgy tűnik, hogy nekem kell most felhomályosítanom róla – ez van, így alakult –, hogy ezt rosszul tudod. Nagyon-nagyon hosszú ideig tartott az előkészítő munka, amely nyilvánosan meg lett hirdetve több kocsmafalon is, így azoknak a szerkesztőknek, akik a szócikkírás mellett a közösségi lapokon is meg szoktak fordulni, egyértelműen meg volt a lehetősége a folyamat alakulásában/alakításában részt venni. Kint volt amúgy FV-sablonban is, és a Közösségi portálon is. Az, hogy Te nem vettél részt benne, az egyéni dolog, a lehetőség megvolt. Nagyon sok idő után sikerült egy olyan javaslatot kidolgozni, aminek meg volt már annyi támogatottsága, hogy az abban a formában szavazásra volt vihető. Természetesen egy ilyennél nem teljesülhet minden szerkesztő összes kívánalma, de a cél az volt, hogy ezekből lehetőleg minél több igen. A végül szavazásra került javaslatot megszavazta a közösség, annyi eltéréssel, hogy a Forrásjegyzék helyett Források szakaszcím került a szócikkszerkezetbe. Ez az ajánlott cikkszerkezet, ami abban az értelemben ajánlott, hogy lehetőleg nagyon is követendő, de az ésszerűség határain belül, indokolt esetben, alkalomszerűen el lehet tőle térni! A teljes korpusz átalakítása az új cikkszerkezetre – természetesen – rögtön el is kezdődött, de mivel viszonylag sok cikk van, így még eltart egy jó darabig, mivel nem lehet teljesen automatizálni az átalakítást, többek között az itteni nyitóhozzászólásban jelzett probléma miatt. Attól még tart ez munka, és egyszer majd be is fejeződik, az új cikkek közül szerencsére már nagyon sok az elfogadott szerkezettel épül, az új szerkesztők is egyre több ilyen cikkel találkoznak, így ők is ilyeneket írnak, illetve szólunk a közösségi lapokon nem aktív korábbi szerkesztőknek, hogy ez lett időközben megszavazva. Nekem pozitívak az ezirányú tapasztalataim. Az valóban igaz, hogy bár elvárt ez a cikkszerkezet, mégis abban maradtunk, hogy nem fogunk mindenáron izmozni azon cikkeknél, amelyeket szerkesztőik „védenének” az átalakítástól, elvégre van még bőven azokon kívül is átalakítandó cikk, majd elég lesz a végén visszatérnünk a maradékra. Joey ^{üzenj nekem} 2012. július 10., 17:03 (CEST)

Ne haragudj, Joey, de nem értem a fenti hozzászólásod első mondatát. Konkrétan mi az, amit rosszul tudok? --Malatinszky ^vita 2012. július 10., 19:33 (CEST)

Hogy tetszőlegesen el lehetne térni a közösségileg megszavazott felépítési struktúrától. Pedig nem, a cikkeket az aszerint kell felépíteni, eltérni csak indokolt esetben, alkalomszerűen lehet. Joey ^{üzenj nekem} 2012. július 10., 19:59 (CEST)

Tekintve, hogy a szövegben, amit megszavaztatok, 18 alkalommal szerepel az ajánlás/ajánl/ajánlott szó, erről eltér a véleményünk. --Malatinszky ^vita 2012. július 10., 21:29 (CEST)

Mondhatni, hogy eltér a véleményünk arról, mit jelent az ajánlott. Számomra egész végig evidensnek tűnt, hogy olyas valamiről van szó, amit azért szavazunk meg, hogy legyen valami eredménye, nem azért, hogy aki akarja használja, aki nem, az nem. Másképp mi értelme lett volna a szavazásnak? És valahol aztán Karmela megjegyezte, hogy erőltetni meg nem kell, van átalakítani való rendesen, bőven elég lesz azokkal foglalkozni. Peligro (vita) 2012. július 10., 21:41 (CEST)

Csak ne nagyon térjetek vissza a maradékra. :) Ez a cikkszerkezet nem erőltethető minden szócikkre, mert egyszerűen nem használható mindegyiknél. szajcinak is elmondtam a kiemelésen, hogy a Jegyzet nem forrás, ha a Hongkongot átalakítom úgy, hogy Jegyzet lesz a szakaszcím, a felhasnzált irodalom meg Forrás, őgy fog kinézni, mintha lenne 270 lábjegyzetem (lábjegyzet nem gyenelő a forrással) és egyetlen darab forrásom! Ami nem fedi a valóságot, megtévesztő és zavaró. Ezért én határozottan visszautasítom, hogy ebben a szócikkben bárki átírkálja a fejezetcímeket. Teemeah poke me 2012. július 10., 17:25 (CEST)

„Az útmutató rugalmasan, ésszerűen kezelendő a szócikk méretének és tartalmának függvényében.” - ez a mondat az, amit sokan elfelejtenek betartani. Sok cikk tele van a végére berakott üres szakaszokkal, vagy a refhely néhol káros jellegű erőltetése, mert hogy az útmutató így írja. Egyébként mivel ez útmutató, így még annyira sem kötelező erejű, mint az irányelv és a dióhéjban is az van: „ajánlott cikkszerkezet”, nem pedig kötelező cikkszerkezet. Ezzel szemben van egy olyan irányelvünk, hogy ne törődj a szabályokkal, ha akadályoznak a szerkesztésben - ez alapján azért nem olyan nagy kegy, hogy nem cseszegetnek érte. Továbbá, főleg a jóval régebbi cikkeknél a külső hivatkozások igenis forrásokat jelentenek és pontosan azért került az útmutatóban is megváltoztatásra a név, mert sokak számára megtévesztő volt és odaírták a webes forrásokat. – Laci.d ^vita 2012. július 9., 13:28 (CEST)

Én már több helyen is elmondtam, hogy a gyakorlatban a WP:CIKKCAKK alkalmazhatalan. Egy rakás olyan eset van, amikor a További információk szakaszelnevezés egyszerúen röhejesen hat, pl. amikor csak a commons linkje meg egz navsablon áll utána. Ne haragudjatok, de a Commons gyűjtőoldala nem tartalmaz további "információkat", csak további képeket, és az rohadtul nem ugyanaz. Én ilyen esetekben továbbra is a Külső hivatkozások szakaszcímet alkalmazom, mert józa észzel is gondolkodni kell néha, nem csak vaktában lövöldözni a szabályokkal. Amit Vander itt felhánytorgat, abban Szajcinak van igaza: Külső hivatkozások szakasz =/= Források. Gondolatolvasók meg nem vagyunk, hogy kitaláljuk, hogy a szerző vajon forrást értett-e, mikor odaírta, vagy csak odatett két külső linket és csókolom. Teemeah poke me 2012. július 9., 13:30 (CEST)

Azért nem kell ilyen rugalmatlanul hozzáállni a Külső hivatkozások elnevezéshez, mivel logikai úton könnyedén ki lehet találni mi a szerepe: ha pl. két újságcikk van ott, akkor nagy valószínűséggel forrásnak szánták, ha meg mondjuk egy hivatalos oldal és egy rajongói lap, akkor csak odatett két külső linket. – Laci.d ^vita 2012. július 9., 13:34 (CEST)

Ez egyáltalán nem biztos. Két újságcikket úgy is oda lehet teeni, hogy nem abból íródott a cikk. Lásd pl. Hongkong végén az újságcikket. Minden esetben egyenként ellenőrizni kellene, hogy vajon levezethető.e a szócikk tartama a külső hivatkozásból. Én ilyenkor felsbalonozom a szócikket és szólok az írójának - aki mjd jelzi, hogy forrás volte vagy csak oda van téve. És onnantl majd meg is tanulja, hogy külső hiv nem egyenlő forrással. Ne találgatással döntsük már el, mia cikkek forrása! Ilyen alapon kártyát is vethetnénk :) Teemeah poke me 2012. július 9., 13:38 (CEST)

Azért azt feltételezhetjük, hogy nem viccből rakott oda két újságcikket, továbbá egy csonk cikk két forrással nehezen összevethető egy kiemelt szintű cikkel (ahol van is értelme annak, hogy forrásként is használható dolgok csak továbbmutató linkek legyenek). Mondjuk érdekel, hogy a szerkesztő felkeresését hogyan oldanád meg ha az illető már évek óta nem szerkeszt. És egy időben a Külső hivatkozások egyenlő volt a Forrásokkal sokak számára (még ma is), pontosan ezért is akarta az útmutató megváltoztatni. – Laci.d ^vita 2012. július 9., 13:41 (CEST)

Peligro, biztos nem akartad azt a hatást kiváltani (és ha mégis, biztos nem nálam), mint amit sikerült elérned, de nagyon kivágtad nálam a biztosítékot, és remélem, hogy miután végigolvasod, amit most írok neked, soha többet nem fogod azt a szerencsétlen kifejezést használni, hogy „csak méltányossági alapon nem cseszeget senki”.

Hadd kezdjem egy személyes emlékkel: 1985 augusztusában, néhány héttel az érettségi után egy osztálytársammal kimentünk Szentendrére a matektanárunkhoz. Kellemesen telt az idő, és már késő este volt, amikor a barátom öreg skodájával Békásmegyernél megkíséreltük a belépést a főváros területére. Mint ahogy az akkortájt szokásos volt, leintettek minket a rendőrök közúti ellenőrzésre. Amikor megálltunk és kiszállítottak minket az autóból, akkor láttuk, hogy ott valójában egy négyfős, géppisztolyos rendőr-munkásőr kombó védte Budapestet a Budakalász felől támadó ellenségtől. Alaposan kikérdezték a barátomat, átvizsgálták a kocsit, valami szabálytalant is találtak rajta, és az egység parancsnoka elmagyarázta nekünk, hogy az autó csak formailag a barátomé, de amúgy a Népköztársaság nevében bármikor le lehetne foglalni honvédelmi célokra. Szerencsére a pk. et. nagylelkű hangulatában volt, és -- amint azt elmondta nekünk -- tekintve, hogy a barátomnak már megvolt a katonai behívója elnézte a mittudoménmármilyen szabálytalanságot, és továbbengedett minket. De világos volt, hogy ha akarná, mind a törvényes alapja, mind a tűzereje meglett volna ahhoz, hogy megszivasson minket, és csak méltányossági alapon nem cseszegetett minket tovább. Na, ezt a huszonhét évvel ezelőtti emléket sikerült felidézned bennem ezzel a szerencsétlenül sikerült félmondatoddal. Remélem, máskor nem fordul elő nálad ez a hangnem.

De hogy ne csak a válaszod hangnemére, hanem tartalmára is reflektáljak, a vita tárgyát képező reformokat a Wikipédia:Szavazás/A szócikkek egységes felépítése (2011) lapon fogadta el 21–0 eredménnyel a közösség. Az ott leírtak szerint a szavazás eredményeképp „a közösség megváltoztatja a „Wikipédia:Szócikkek felépítése” technikai útmutatóban ajánlott szócikkfelépítést” (kiemelés tőlem). A tényleges szövegben, amiről a szavazás folyt, 18 alkalommal szerepel az ajánl szó valamelyik variációja (ajánljuk, ajánlott, ajánlatos), nem számítva a mintaszövegben szereplő cikkajánlás illetve portálajánlás szót. Ezek után azt mondani, hogy a megreformált cikkstruktúra „nagyon is kötelező érvényű”, izé, hogyismondjam..., nem konzisztens a valósággal.

Malatinszky ^vita 2012. július 9., 14:16 (CEST)

Esküszöm, ha tudom milyen sebeket tépek fel vele, nem használtam volna. Illetve általánosságban sem hittem, hogy ez ilyen súlyú mondat -- talán olyasmi, a régi rendszerrel kapcsolatba hozható beszólás, amit csak azok érthetnek meg, akik benne voltak? --, még csak nyomokban sem akartam törekedni az általad átélt "ha mi ajánlunk valamit, azt érdemes megfogadni" sugalmazásra.

Én úgy fogtam fel, hogy az ajánlott=tényleg, komolyan ajánlott, akár verbális rásegítéssel is, de ha nagyon nem akaródzik, akkor nem kell. Persze nem kizárt, hogy én fogom fel túl szigorúan... Peligro (vita) 2012. július 9., 14:54 (CEST)

Kedves Vander, teljesen egyetértek a megjegyzéseddel! Én is többször láttam, hogy korábbi cikkekben - amelyek születésekor még sokan és joggal (!) "Külső hivatkozások" alatt tüntették fel a forrásokat - szóval ezekben a cikkekben a "Külső hivatkozások"-at újabban "További információk"-ra változtatták. Ami az új szócikk-felépítés szerint "jogos" lenne - formailag. Csakhogy ezzel a "javítással" a szócikkekből kiiktatódtak a felhasznált források, ezért - megint csak az új szócikk-felépítés szerint "jogos"-an - rákerült a "forrásnélküliség" bélyege. Egyszer-kétszer korrigáltam ezeket a "javításokat", azután ráúntan. A hónapokig tartott szócikk-felépítési vitában részt vettem, ott többször leírtam a kifogásaimat. Egyébként ezt a szócikk-felépítést a Wikipédiában ritkán látott egyhangúsággal, ellenvetés nélkül fogadta el a közösség. Én pedig azért nem szavaztam, mert a kiírás módjával (vagy ezt így egyben, vagy semmi változtatás) nem értettem egyet. --Vadaro ^vita 2012. július 9., 18:57 (CEST)

Szerintem nem volt az olyan egyhangú, csak mivel nem "kötelező" jellegű, ezért sokan nem is szavaztak. Mint pl. Malatinszky és én sem. Szerintem úgy hülyeség felesleges az egész, ahogy van. - Gaja  ✉ 2012. július 9., 19:16 (CEST)

Az "egyhangú"-n azt értettem, (amit hozzá is tettem: ellenvetés nélkül), hogy nem volt "ellenzem" szavazat. Nézd meg a szavazást, a link az egyik előző bekezdésben. De nem is annyira fontos.--Vadaro ^vita 2012. július 9., 20:28 (CEST)

•  megjegyzés: Gajával értek egyet. Főleg az áthúzottal. OsvátA ^Palackposta 2012. július 9., 19:28 (CEST)

A külső hivatkozás szakaszcímből nem egyértelmű, hogy forráslinkeket, vagy csak linkeket tartalmaz! Teemeah poke me 2012. július 9., 19:06 (CEST)

re:Vadaro: érdekes, én "Külső hivatkozások" szakaszcímmel sem gondolnám forrásnak a szakaszban felsorolt dolgokat, források logikusan a "Források" szakaszban vannak. Miért jelöl a "Külső hivatkozások" inkább forrásokat, mint a "További információk"? Biztos, hogy az általad említett esetekben azért jelölték forrástalannak a cikket, mert a "Külső hivatkozások" szakaszt átírták "További információk"ra? Peligro (vita) 2012. július 9., 19:22 (CEST)

Peligro: Megpróbálom konkrét példával: amikor wikizni kezdtem, egy régi-motoros szerkesztőt megkérdeztem, hogy vajon "Külső hivatkozások" alatt szokták-e feltüntetni a forráshivatkozásokat. Bizonytalankodott, lényegében nem tudott egyértelmű választ adni. Én (és sokan mások is) sokáig "Külső hivatkozások" szakaszcím alatt tüntettem fel a forrást. Miután évekkel később (de még jóval az új szócikk-felépítés előtt) a dolog tisztázódott, az összes korábbi, általam kezdett szócikkben a "Külső hivatkozások" szakaszcímet "Források"-ra javítottam. De ma is lehet sok régi szócikk, ahol ez a változtatás nem történt meg.

Később a "Külső hivatkozások"-at inkább az egyéb, nem-forrás jellegű linkek szakaszcímeként kezdtük használni. Az új szócikk-felépítés a "Külső hivatkozások"-nak ezt az utóbbi értelmű használatát változtatta "További információk"-ra. Tehát van sok olyan szócikk, ahol a "Külső hivatkozások" szakaszcímet "Források"-ra kell átírni, és van olyan is, ahol "További információk"-ra. Vander a bevezetőben arra hívta fel a figyelmet, hogy a változtatás ne automatikusan történjen, hanem odafigyelve, mérlegelve.

Az utolsó mondatodra a válaszom: nem biztos. Semmi nem biztos. De ha egy szócikk végén nincs más szakaszcím, csak a "További információk", akkor ott – formailag, ha nem mérlegelünk – jogos lehet a "Nincs forrás". --Vadaro ^vita 2012. július 9., 20:02 (CEST)

Szerintem akkor sincs forrás, ha "További információk", akkor sincs ha "Külső hivatkozások" alatt gyűlnek össze a linkek. Akkor van, ha "Források" cím alatt van. Az már egyéni mérlegelés kérdése, hogy valaki felismerje, hogy egy nem "Források" címmel ellátott szakaszban mégiscsak források vannak, és nem tesz rá nincsforrást. De ez sehogy sem kapcsolódik ahhoz, hogy a "Külső hivatkozások"at átnevezzük-e "További információk"ra. Peligro (vita) 2012. július 9., 22:18 (CEST)

Tehát azért büntessünk egy 5-6 évvel ezelőtti cikket, mert akkoriban szerzője nem tudta, hogy 2012-ben milyen karakterhalmazt tartunk majd kizárólagosan jó szakaszcímnek a cikk elkészítéséhez felhasználtak forrásként való elfogadásához? Ez a rugalmatlanság és felesleges, szőrszálhasogató bürokrácia netovábbja lenne. Továbbá: annak kell mérlegelnie, aki sablont rak fel, azt hittem ez teljesen egyértelmű volt mindenki számára eddig. – Laci.d ^vita 2012. július 9., 22:53 (CEST)

Igen, annak kell mérlegelni, én is ezt mondom. Csak arra akarok célozni, hogy nem jó érv az, hogy "azért raktak nincsforrást sablont a cikkre, mert valaki a »Külső hivatkozások« szakaszcímet kicserélte »További információk«ra." Aki nem mérlegel, az így is úgy is kiteszi a nincsforrást, ha nem lát "Források" szakaszt a címben. Aki mérlegel, az meg nem a szakaszcímet nézi, hanem inkább azt, hogy mi van a szakaszban. Peligro (vita) 2012. július 9., 23:03 (CEST)

Annak idején, miután a közösség megszavazta ezt az új felépítést, szó volt arról is, hogy hogyan vezessük be, hol legyen nagyon ajánlott, hol csak módjával, olyan szoktatósan. Akkor jutottunk arra is, hogy gyakorlatilag csak a Lásd még szakaszokat lehetne bottal Kapcsolódó szócikkekre módosítani, az összes többi, éppen a vegyes értelmezések miatt, kizárólag egyedi vizsgálattal alakítható át. Ha ez nem így történik, az bizony baj. Ha nem állapítható meg, hogy minek szánta a szócikk írója (ezért egy kis időráfordítással viszonylag eléggé egyértelműen eldönthető), inkább nem kéne átalakítani.Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2012. július 9., 21:10 (CEST)

Ha jól veszem ki a laptörténetekből, Vander eredeti hozzászólásához a Gépjármű szócikk adta az apropót. Ha megnézitek a cikknek ezt a változatát, láthatjátok, hogy a cikk forrásai (azok a weblapok illetve az a könyv, ahonnan Vander vélhetőleg összeszedte a cikk anyagát, és ahol az olvasó leellenőrizheti a cikkben szereplő állítások valóságtartalmát) a Külső hivatkozások szakaszban vannak felsorolva. Ez így talán valóban nem szerencsés; talán célretörőbb, ha a forrásokat a Források cím alatt soroljuk fel. Szerintem itt a legegyszerűbb eljárás az lett volna, hogy a Külső hivatkozásokat Forrásokra javítjuk. A lap következő változata azonban nem ezt tükrözte. Itt a szerkesztőtárs úgy értékelte, hogy a cikknek nincsen forrása (hiszen nincs Források feliratú szakasz), ezt egy sablonnal is jelezte, majd a Külső hivatkozások szakaszt fórsriftosan További információkra javította. Vanderrel együtt én is úgy gondolom, hogy ettől nem lett jobb a cikk. A lap jelenlegi változata szerencsére már helyesen kezeli a helyzetet. Malatinszky ^vita 2012. július 9., 23:08 (CEST)

Szerény véleményem szerint valahol a „Külső hivatkozások”, valahol pedig a „További információk” hangozhat helyesebben. Számomra amúgy teljesen érthetetlen miért ne lenne jó továbbra is a Külső hivatkozások?! Ki találta ezt ki és miért? Az én értelmezésem szerint a szócikk tartalma ezekben a fejezetekben szereplő dolgokra mutat hivatkozásként, hogy ezt most „hivatkozásnak” vagy „információnak” nevezzük a szócikk szempontjából szerintem tökmindegy. --Vander ^vita 2012. július 10., 03:02 (CEST)

Nem tökmindegy. A forrásjelülés korábban nem volt általános, és az volt a régi gyakorlat, hogy Külső hivatkozás fejezetet hoztak létre. Csakhogy a gyakrolat már évek óta az, hogy van külön források fejezet és külső hivatkozások, ezért értelemszerűen, aki ahhoz van szokva, hogy a szócikkekben Források és Külső hivatkozások fejezetet együtt lát, az nem tekinti forrásnak a Külső hivatkozásokat. És a többi szócikk gyarkolatát tekintve ez így is van jól, mert a wiki jelen állapotában, ahol gyakoran találkozunk Források fejezetcímmel, eszembe nem jutna Külső hivatkozások fejezet alatt forrást keresni. A Külső hivatkozás = eztra linkek, ahol az olvasó több, vagy kapcsolódó információt talál. A forráslinkeket Források fejezet alé kell tenni. ha nincs ilyen fejezet, a szócikkre nincs forrás sablon kerül. Én ilyenkor szólni szoktam a szócikk írójának. Nem kell ezen ennyit vitatkozni, a forrásolási gyakorlatodon kell változtatni. Források fejezetcím kell és nem külső hivatkozások. Teemeah poke me 2012. július 10., 10:13 (CEST)

Én sem a Források és a Külső hivatkozások közti egyenlőségről beszélek, mert ezt már kitárgyaltuk, hogy nem ugyanazok. Mellesleg már a vitaindítóban is lényegében erről volt szó. Még akkor is egyetértek ezzel, hogy sokszor én sem Forrásokat használtam a források megjelölésére. A kérdés már (és még mindig) az, ami az előbbi megjegyzésemből is kiolvasható, hogy a Külső hivatkozások és a További információk között ilyen különbségről már nem igazán beszélhetünk, tehát akár mindkettő is használható lenne, ez az, ami „tökmindegy”. --Vander ^vita 2012. július 11., 00:35 (CEST)

Linkrohadás megelőzése

Üdv! Ha szeretném egy forráshivatkozás halálát megelőzni, akkor pontosan mit kell tenni? Ezzel próbálkoztam. Ha a link még él és csak megelőzném az eltűnését, akkor hová mentsem az archivált változatát? Az útmutató olyasmit ír, hogy bele kell tenni a forrássablonba a megfelelő paramétereket. De a még létező hivatkozásokra nem ír semmit. (Vagy csak én nem találom?) --áкos9702 ^posta 2012. július 11., 10:47 (CEST)

nézd meg I. Dárajavaus perzsa király szócikkét, épp most archiválok. Ha kérdésed van, írj a vitalapomra. Szajci ^pošta 2012. július 11., 10:49 (CEST)

Kommentbe rejtve bele lehet tenni a hivatkozásba, aztán ha kihal a link, fel lehet fedni. --Regasterios ^vita 2012. július 11., 11:14 (CEST)

Értem, köszönöm mindenkinek! – áкos9702 ^posta 2012. július 11., 11:22 (CEST)

Én simán beteszem archivumlinknek az |archiveurl= paraméterhez. Nem baj az, ha még él a link és az archivelink is létezik mellette, nem biztos, hgoy minden cikkemen végig fogok futni majd 4 év múlva, hogy vajh élnek-e még a linkek és majd akkor levenni a kommentjeleket. :) Teemeah poke me 2012. július 11., 13:35 (CEST)

OK, köszi! – áкos9702 ^posta 2012. július 11., 16:45 (CEST)

Magyar nyelvű források: dzsunka (hajótípus)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

szeretném megírni a dzsunka (en:Junk (ship)) szócikkét, de nem értek a hajózási szakkifejezésekhez, ezért magyar nyelvű forrásokat keresnék. Ha esetleg a hajózással foglalkozó szerkesztőtársak ismernek olyan könyveket, forrásokat, ahol magyarul írnak erről a hajótípusról, megköszönném, ha írnának nekem. :) --Teemeah poke me 2012. július 16., 11:41 (CEST)

Brian Lavery: Hajók, DK, 2005

Marjai Imre, Pataky Dénes: A hajó története, Corvina, 1973

Ezek vannak meg nekem, mindkettő ír a különféle dzsunkatípusokról. misibacsi*^üzenet 2012. július 17., 19:22 (CEST)

Hebegő Lajos

III. Lajos nyugati frank király cikkének bevezetője szerint ő II. (Hebegő) Lajos fia, II. Karlmann testvére. Aquitánia hercegeinek listája szerint viszont a III. Lajos Hebegő, és a fia Karlmann.

Egy történelemhez jobban értő szerkesztőnek kellene rendezni a problémát, ha van... – Porrima^eszmecsere 2012. július 19., 17:54 (CEST)

I. Jámbor Lajos, II. Dadogó Lajos, III. Lajos melléknév nélkül (csak rövid ideig regnált), IV. Tengerentúli Lajos, V. Lusta Lajos, VI. Vastag Lajos, VII. Ifjabb Lajos, VIII. Oroszlán Lajos, IX. Szent Lajos, X. Civakodó Lajos – és ezzel zárul a melléknevesek kora, bár Lajosból volt még nyolc. – LA^pankuš 2012. július 19., 20:18 (CEST)

Lásd en:Louis the Stammerer – LA^pankuš 2012. július 19., 20:22 (CEST)

Dolores Ibárruri

Mi a teendő?

A cikkhez nem nagyon találok kezelhető magyar forrást. Kis utánajárással ezt találtam: [[2]], azonban egy rövid utánajárás után a forrást hiteltelennek találtam [3]. Most vonjam vissza, amit ennek alapján írtam?

– Radice ^vita 2012. július 20., 20:33 (CEST)

Ha nincs magyar nyelvű forrás, bármilyen nyelvű megteszi, ha hiteles. Össze kell vetni az általad beírt információkat ezekkel, és ha tényleg rosszak, akkor kell csak törölni, az új forrásokat pedig fel kell tüntetni. Ogodej ^vitalap 2012. július 20., 21:35 (CEST)

Hát, ha elballagsz egy nagyobb könyvtárba, és kikéred az 1977 májusi napilapokat (elsősorban a Népszabadságot), akkor sok mindent fogsz találni róla, mert a hazatérésekor nagy hírverés, nagy szenzáció volt körülötte. Életrajzokat egyébként egységesen múlt időben írunk, nem jelenben. De csakugyan használhatsz idegen nyelvű forrásokat is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. július 20., 23:14 (CEST)

Nagy londoni tűzvész és Samuel Pepys naplója

Üdv! Még régebben lefordítottam a nagy londoni tűzvész angol szócikkét és most szeretném feltölteni (jelenleg allapon dolgozom vele). Az angol cikk rengeteget idéz Samuel Pepys és John Evelyn naplójából. Az utóbbival nem is lenne gondom, mert nem jelent meg magyarul, eddig legalábbis nem találkoztam vele. Az előbbi, Samuel Pepys naplója azonban megjelent már korábban magyarul, amit én úgy értelmezek, hogy minden egyes tőle vett idézetnek van hivatalos magyar fordítása. Számomra ez a könyv (jelenleg) elérhetetlen, viszont ha már van, illene azokból beletenni az idézeteket és nem saját fordításokból dolgozni. Ilyenkor mi a teendő? Esetleg teljesen hagyjam ki az idézeteket (megoldható, csak épp kevésbé lesz színes vele a szócikk), amíg nem jön valaki, akinek megvan a kérdéses könyv? Természetesen a szócikk végén majd mindenképpen megemlítem a napló magyar kiadását. Mindenkinek további kellemes estét kívánva:--werck ^vita 2012. július 26., 23:16 (CEST)

Nyugodtan be lehet írni a saját fordításodat az idézetekre, mellékelve az angol forrást, sokkal jobb, mintha kihagynád azokat. Emelik a cikk színvonalát. Ha valaki jobb fordítást tud, majd lecseréli. Egyébként úgy vélem, olyan, hogy „hivatalos fordítás” csak hivatalos szövegek esetében van, a fordítás vagy jó, szöveghű stb, vagy nem. Ogodej ^vitalap 2012. július 26., 23:40 (CEST)

Köszönöm a gyors választ! Akkor meghagyom a saját fordítást, forrásnak megadom az angol naplót, a magyart pedig beteszem a további információk közé. Most legalábbis ezt tartom legjobb megoldásnak. Üdv.--werck ^vita 2012. július 27., 15:05 (CEST)

Az 1956 utáni megtorlás során kivégzettek listája - akire nincs forrás, törölni kell

Sziasztok! A listán valószínűleg köztörvényesek és háborúd bűnösök szerepelnek. (A cikk bevezetőjében adtam erre forrást, a vitalapon meg leírtam a problémát.) Egészen méltatlan, hogy mártírok és esetleg nyilas kivégzettek keverednek a listán.

Némi szerkesztés után arra jutottam, hogy kéne valamit tenni a források megkereséséért és egy bizonyos határidő után akiről nem találunk meggyőző adatot, hogy a forradalom kapcsán vesztette életét (akár kivégzés útján, akár a börtönben), azt törölni kellene a listáról. Szeretném erről e véleményeteket kérni. Piraeus ^vita 2012. július 21., 17:13 (CEST)

Szerintem, akire nincs forrás, azt most törölni kellene a listából, nem várni semmire. Ha majd előkerülnek források, akkor be lehet tenni újból. --Ary ^vita 2012. július 27., 15:42 (CEST)

Ary+1 Teemeah poke me 2012. július 27., 16:20 (CEST)

Ezt ne tegyük! Van a Terror Házának egy elég jó gyűjteménye az áldozatokról. Elkezdtem alapvetően erre támaszkodva, de más forrásokat is keresve végigellenőrizni a listát, feltűntetni a forrásokat és forráskérő sablonnal megjelölni vagy törölgetni azokat, akik nem bizonyítható, hogy a listára valók. Közben beleírtam a cikk bevezetőjébe, hogy a történészek újabb kutatásai nyomán változó listáról van szó. Időmtől függően folytatom a források keresését. El fog tartani egy darabig, persze többen előbb végeznénk vele. Ezért írtam ezt az üzenetet Esetleg egy tataroz sablont rátehetek, ha gondoljátok. Piraeus ^vita 2012. július 27., 17:16 (CEST)

A „B” szakasz végéig le van ellenőrizve. Ha esetleg valaki kedvet kapna hozzá... Piraeus ^vita 2012. július 30., 00:40 (CEST)

Különleges oldaljelzések (pl. C9) amerikai magazinok forrásleírásában

Sziasztok! sok helyen az enwikin, illetve más lábjegyzetelt tartalomnál is felbukkant, hogy a folyóiratok oldaljelzését nem "p. 55" módon írják, hanem pl. "C9", vagy egy enwikis példa "p. 3D" vagy rögtön alatta "p. W74". Ezek mit jelentenek? illetve ha a magyar cite journalba illesztjük őket, akkor ilyen eredményt adnak: "3D. o." vagy "W74. o.". Ez utóbbi normális, vagy ilyenkor el kellene hagyni az "o" oldalrövidítést? Peligro (vita) 2012. augusztus 3., 22:14 (CEST)

Szerintem normális: ilyenkor van igazán szükség az “o.” jelzésre, mert a nélkül esetleg nem lehet kitalálni, hogy oldalszámról van szó. Ha normális oldalszám van (arab szám), akkor az “o.” nélkül is tudod, hogy oldalszámról van szó. – b_jonas 2012. augusztus 21., 14:59 (CEST)

Gyanús, hogy hasábjelzésről van szó. Bennó^fogadó 2012. augusztus 23., 00:50 (CEST)

Értem, köszönöm a válaszokat! Peligro (vita) 2012. augusztus 23., 12:30 (CEST)

Az ilyesmit inkább napilapokban láthatod, nem pedig magazinokban. (A példádban szereplő St. Petersburg Times is napilap.) Egy nagyobb amerikai újság szekciókból áll, kicsit úgy, mintha öt-hat kisebb újságot egybehajtogattak volna. Ha például megnézitek a Washington Post legfrissebb számát, láthatjátok, hogy az első szekció tartalmazza a legfontosabb kül-és belpolitikai híreket, a szerkesztőségi és véleménycikkeket, valamint az olvasói leveleket. Van aztán egy Metro szekció, amiben a helyi hírek vannak, van egy sportszekció, van egy Style nevű izé, amiben kultúra, divat, comics (hogy kell ezt magyarul mondani?) és moziműsor van, és így tovább. Ezek a részek egy mozdulattal különszedhetők, valahogy úgy, ahogy a hétvégi Népszabadság (meg ha jól emlékszem, az ÉS is) szétszedhető egy elülső meg egy hátulsó részre. A különböző szekciókat betűzik (az első rész az A szekció, a Metro a B szekció, a Style a C, a sport a D, stb.), és az oldalszámozás az egyes szekciók elején újrakezdődik. Így a második ligás baseballmérkőzés a D4 oldalon kap említést, az etióp elnök temetése az A3-on, a meztelenül fényképezkedő angol herceg meg a C2-n. --Malatinszky ^vita 2012. augusztus 23., 13:13 (CEST)

Köszi a felvilágosítást! Peligro (vita) 2012. augusztus 23., 14:34 (CEST)

"élő forrás" - idézet

Üdv! Szeretnék választ találni az alábbi problémámra:

Készítek egy cikket a Szivárvány folyóiratról. Megkértem a folyóirat hajdani társszerzőjét, hogy nézze át az (interneten található, forrásként felsorolt hivatkozásokból hozott) adatokat és talált néhány pontatlanságot, ami sajnos a hivatkozott oldalakon szerepelnek. Nem feltétlenül rosszak, de elég félrevezetőek. (pl.: Jankovics József nem társszerkesztő volt, hanem főmunkatárs...). Mivel saját "teszt" nevű allapomon szerkesztek (lévén ez az első cikkem), át is írtam a helyes adatokkal a szöveget (így a laptörténetben látható, hogy mik a különbségek), de nem tudom ilyenkor hogy kell a hivatkozást/forrásolást megoldani? (a példa amúgy biztosan visszaellenőrizhető pl. lapszámokban) Írjam csak be (de akkor meg kiszerkesztik a többi hivatkozás miatt és lesz még egy hely, ahol nem jó az infó)... Vagy kérjem meg, hogy írja le és saját szövegként bocsássa a wikipedia javára?? Ha idézőjelek közé teszem...? Ilyen esetben mi a megfelelő eljárás? Fauvirt ^vita 2012. július 30., 14:13 (CEST)

Hááát, ez necces. A Wikipédia nem saját kutatás, csak olyasmit lehet leírni, ami nyomatott forrásban szerepel. Max azt lehetne, hogy az illető dob egy emailt az info-huwikimedia.org címre, leírva hogy ő volt a főszerkesztő és ezeket apontatlanságokat eképpen javítaná. Akkor a szócikkben mindkét adatot szerepeltetni kell, tehát le kell írni, hogy XY forrás szerint ez így volt, viszont egyébként meg emígy és lábjegyzetben az OTRS-ticket száma. Példát találsz mondjuk a Bruce Lee szócikkben, ahol az egyetem levele igazolja, hogy a nyomatott forrásokkal ellentétben Bruce Lee soha nem volt filozófia szakos hallgató. Teemeah poke me 2012. július 30., 15:11 (CEST)

Kerültem hasonló helyzetbe és ott az volt a megoldás, hogy az ismerősöm, aki a helyes adatokat tudta, nem minket keresett meg, hanem azt aki a pontatlan forrást az interneten fenntartotta (abban az esetben az az OSZK volt). Ennek nyomán javították az ottani adatot és utána már mi is használhattuk hivatkozásnak őket. Az akkor nem volt túl bonyolult, talán ez itt is egyszerűen megoldható. Piraeus ^vita 2012. július 30., 15:40 (CEST)

Köszönöm mindkét választ! Megpróbálom Piraeus ötletét (bár itt én fogom őket megkeresni, mert nem akarom terhelni ezzel a "forrásomat", hálás vagyok neki már azért is, hogy rendelkezésre állt és hogy segít, mert örül, fontosnak tarja, hogy a wikipedián megjelenjenek ezek :o) ), remélem a Magyar Katolikus Lexikonnal is simán mennek a dolgok! :o)) ♥Fauvirt ^vita 2012. július 31., 01:32 (CEST)

Sok sikert hozzá! Esetleg jelezd majd, hogy mire jutottál. Piraeus ^vita 2012. július 31., 07:00 (CEST)

Hááát érdekesek az emberek... írtam -még akkor-, hogy változtatási igényeim lennének (hiszen a honlapon is azt írják "Minden jobbító szándékú észrevételt köszönettel veszünk a lexikon@katolikus.hu címen."), erre a főszerkesztő annyit válaszolt, hogy hozzájárulnak az oldalukra hivatkozáshoz (azon is elgondolkoztam, hogy egyáltalán ilyen esetben hogyan ne hivatkozhattam volna??). Így újra billentyűzetet ragadtam és megkérdeztem, hogy a - maga a társszerkesztő által - eszközölt változtatásokat van-e esély javítani? ...azóta sincs válasz a mail-fiókomban... (pedig a "forrás" is rendelkezésükre áll) :os

Úgyhogy vakarom a fejem, hogy mi tévő legyek és/vagy hova lehetne föltenni ezeket az információkat, de ugyanakkor bosszant, hogy egy nívósnak számító oldal ennyire nem ad a hitelességre... (ezért sem publikálom szócikként még a folyóirat leírását - rossz infót nem akarok, de így meg hova hivatkoztassam?... pedig megérdemelné. Sokat köszönhet a lapnak a magyar irodalom...) Fauvirt ^vita 2012. augusztus 23., 16:47 (CEST)

Én a cikk vitalapjára tenném a helyesbítő infókat, hozzátéve, hogy honnan tudod. OsvátA ^Palackposta 2012. augusztus 23., 16:51 (CEST)

Igen, ahogy OsvátA írta. Ha később mégis megkapod a válaszukat vagy engedélyt, akkor majd beírod a szócikk szövegébe. Ha nem: a vitalapon az info megmarad. Ha ilyen gondosan állsz hozzá az első szócikkedhez, akkor csak hajrá! --Vadaro ^vita 2012. augusztus 23., 18:20 (CEST)

Huh... akkor javítsak vissza mindent a helytelen infóra?.... Az erkölcsös, ha mindegyiknél, ami javítva lett mögé rakok egy felsőindexszes hivatkozó linket a vitalapra irányulva? (Fauvirt telhetetlen...)

Még azon gondolkodtam, hogy a napokban megpróbálok megkeresni egy internetes irodalmi lapot, hátha ők kirakják és akkor nem kéne sokat variálni és talán akkor a lexikonosok is elgondolkoznak a helyesbítésen... (reménytelen eset vagyok, tudom... ;o) ) Fauvirt ^vita 2012. augusztus 24., 20:14 (CEST)

Nem megbízható webes források helyzete

Felteszem a kérdést, hogy van e értelme az ilyen típusú közösségi megbeszéléseinknek (aminek eredményeként egy honlapot nem megbízható forrásnak minősítettünk), ha több mint 2 év elteltével (2010 júliusától) sem megoldott az eltakarításuk a cikkekből? – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 2., 14:16 (CEST)

Értelme miért ne lenne? Attól, mert nincs botgazda, aki megcsinálja, az újonnan születő cikkekben már lehet figyelni, és járőrözés közben is, ahol pl. ráakadok, hogy forrásként van feltüntetve, ki szoktam venni. Nem értem a felvetésedet, olyan felhangja van, mintha számon kérnéd rajtunk, hogy nincs kiszedve. Ha tudnék botot programozni, megcsinálnám. Nem tudok. Attól még a Starity nem megbízható forrás, hogy nincs erőforrásunk az eddigi cikkekből való eltávolításra... Teemeah poke me 2012. szeptember 2., 19:16 (CEST)

Timivel egyetértve. --Ary ^vita 2012. szeptember 4., 15:36 (CEST)

Humorlexikon

Soós András, gyanús, hogy esetleg szó szerinti másolat. Nincs meg valakinek ez a könyv? Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 10:09 (CEST)

Bláthyféle pólusátkapcsolás

A dologról érdemben csak a találmányi hivatal oldalán találtam egy szabadalmat, amely egy másikra (nem elérhető) hivatkozik. Ilyenkor mi a tee3ndő, amikor az elérhető források erősen hiányosak? (Aszinkron gép).

--Radice ^vita 2012. szeptember 18., 11:11 (CEST)

Ugyan én még itt elég "frisshús" vagyok, de nekem is akadt hasonló problémám (hiányos, elavult, rossz források), csak egy kulturális folyóirattal kapcsolatban.

-Nekem sikerült egy olyan irodalmi portált találnom (miután a források nem voltak hajlandóak változtatni a pontatlanságaikon), ami egyrészt megfelel a wiki semlegességnek, másrészt pedig nemsokára megjelentet a helyes adatokkal egy tárcát, így lesz hova hivatkoznom végre JÓ adatokkal.

-De ha van lehetőséged, keresd meg a forrást (adott esetben a találmányi hivatalt), hátha sikerül náluk megoldani a problémát, a többi szerkesztő beszámolt már ilyenről is. !!

-Ha végképp nem megy (már én is majdnem ehhez folyamodtam, csak talán ez a legbonyolultabb), és közkinccsé tudod tenni az írást, akkor föltölthetsz ide is (lásd részletesebben: Wikipédia:Közkincs).

De várd még meg, amíg egy tapasztaltabb szerkesztő megerősíti, vagy megcáfolja az általam leírtakat!

Üdv, Fauvirt ^vita 2012. szeptember 18., 20:55 (CEST)

Gáspár Margit

Örömmel láttam, hogy a Gáspár Margit címszónál két javításom is elfogadásra került. Kérdéses a 3. javítás: Ki volt G.M. édesanyja? A szócikkben Márkus Emília a mama. Márkus Emma névre való javítását az alábbiakkal támasztom alá: Márkus Emília színésznő első férje Pulszky Károly, második férje Párdány Oszkár volt. Ez a színésznő szócikkében is szerepel, ld. [[4]] Ugyanezt az információt közli a Színészkönyvtár is: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/markuseelet.htm . Gáspár Margit édesapja viszont Gáspár Artúr volt.

T maria ^vita 2012. október 10., 20:26 (CEST)

Szia! Nyugodtan szerkeszd a cikket meglátásod szerint. Ha valaki nem ért egyet, majd jelzi, és megbeszélitek, de nem muszáj minden változtatást előre megindokolni (sőt, én nem is javaslom, mert irreálisan belassulna tőle a wiki működése). Az ide beidézett linket használd forrásnak, és teljesen rendben lesz a dolog. Peligro (vita) 2012. október 10., 20:39 (CEST)

Közlönyök, jogszabályok

Valamelyik kocsmafalon olvastam, hogy ezeknek megvannak valahol a korrekt idézési módjai, sablonjai, de nem találom sehol. Tudnátok segíteni? Ogodej ^vitalap 2012. október 27., 12:19 (CEST)

Működő vs archív linkek

Megoldvawerck ^vita 2012. október 31., 20:54 (CET)

Üdv! Van arra valami szabály, esetleg általánosan elfogadott nézet, hogy a még működő linkek mellé nem szabad odatenni az archív megfelelőjét? Nézegetve a régi cikkeimet, rengeteg halott link van bennük, és utólag elég nagy munkának tűnik mindegyikhez új forrást keresni vagy beletenni a sablonba az archivált változatot (ha egyáltalán van). Egyszerűbbnek tűnik, ha már az elején belerakom az élő mellé archiváltat is, csak így a cite sablon egyből az archív változatra irányítja az olvasót.--werck ^vita 2012. október 31., 20:05 (CET)

nyugodtan lehet, a http://www.webcitation.org/ oldalon még működúő linkekről lehet archívot készíteni. Én akkor szoktam, ha tudom, hogy a weboldal gyakran váltogatja a címeket átirányítás nélkül (több koreai újság is ilyen például, hogy temporary címeken vannak a cikkek, aztán ha lekerülnek a főoldalról, más lesz az url-jük...) Teemeah poke me 2012. október 31., 20:08 (CET)

Ha például {{cite web}}^(?) sablont használsz, az archiveurl mögé is írhatod: {{cite web|author= |title= |url= |accessdate= |publisher= |language= |archiveurl= |archivedate=|work= |quote=}} Ogodej ^vitalap 2012. október 31., 20:28 (CET)

Igaz, csak akkor eleve úgy teszi bele, hogy a címre kattintva az archívot hozza, és utána írja, hogy [... dátummal a ... eredetiből archiválva] vagy valami hasonlót. Mindenesetre biztos akartam lenni benne, hogy helyesen járok el, mielőtt nekiesnék belerakni a működők mellé. :) Köszönöm a gyors válaszokat, további szép estét!--werck ^vita 2012. október 31., 20:36 (CET)

forrás: eredeti dokumentum képe

A Lenz József (katona) cikkben a következő forrásmegjelölést találtam: id. Lenz József kérvénye Horthy Miklóshoz. Ez egy eredeti dokumentum képe a commonsba feltöltve. A dokumentum szövegét sajnos nem sikerült elolvasnom, de a technikai kérdésen túlmenően felmerül az is, hogy ez így elfogadható vagy saját kutatásnak minősül? --Hkoala 2012. december 6., 21:13 (CET)

Olyasmire jó forrásnak, ami a dokumentumban szerepel. Nem saját kutatás, csak elsődleges forrás. Saját kutatás akkor lenne, ha ebből te olyan következtetést vonnál le, amelyet más forrás nem támaszt alá, és azt írnád be a cikkbe. Peligro (vita) 2012. december 6., 21:26 (CET)

Más értékelhető forrás nincs a cikkben; ami még fel van sorolva a források között, az csak egy-egy apróságot támaszt alá, tehát nem tudom, hogy más forrás mit támaszt alá vagy mit nem. --Hkoala 2012. december 6., 21:32 (CET)

Igen, kérdés, mire lehet forrás. Ha megmarad a cikk, és kiderül, a levél nem forrása egyetlen cikkbeli állításnak sem, külső hivatkozáskén mindenféleképpen maradhat. Nevezetességhez gondolom nem elég. Peligro (vita) 2012. december 6., 21:41 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Szerintem ha a cikkszerző a cikkben leírja azokat a tényeket, amiket a dokumentum állít, az rendben van. (Persze, mint minden forrásnál, itt is fel kell mérni, hogy mennyire megbízható. Például az adott helyzetben, amikor a fiát a háborúban elvesztett apa kérvényezi a fiú posztumusz kitüntetését, fel lehet tételezni, hogy a kérvény a valósnál esetleg pozitívabb színben tünteti föl az elhunyt katonát.) A forrás ellenőrizhető (én legalábbis el tudom olvasni), tehát ezzel sincs baj. A saját kutatás tilalmába akkor ütközne a cikkszerző, ha elkezdene következtetéseket levonni a dokumentumból, és azokat prezentálná a cikkben. Tehát ha egy eredeti dokumentumban az szerepel, hogy Gipsz Jakab 211 cm magas, akkor be lehet írni a cikkbe, hogy Gipsz Jakab 211 cm magas volt, de nem lehet beírni azt, hogy Gipsz Jakab könnyedén tudta zsákolni a kosárlabdákat. --Malatinszky ^vita 2012. december 6., 21:34 (CET)

Szigorúan véve a szkennelt dokumentum sem tekinthető forrásnak, legfeljebb illusztrációnak. Forrás akkor lenne, ha valamilyen levéltár katalógusában is szerepelne (bár lehet, hogy szerepel. ha igen, akkor azt kellene feltenni forrásnak). Ogodej ^vitalap 2012. december 6., 21:44 (CET)

Ennek a különbségtételnek mi az értelme? Malatinszky ^vita 2012. december 6., 21:58 (CET)

Márhogy illusztráció, meg forrás? Kb. annyi, hogy így néz ki a Milói Vénusz, ez meg a Milói Vénusz, ilyen keletkezéstörténettel stb. Ogodej ^vitalap 2012. december 6., 22:02 (CET)

Bocs, arra gondoltam, hogy (ha jól értelek), egy beszkennelt kérvény a te szemedben nem forrás, de egy beszkennelt kérvény, aminek az eredetije fel van sorolva egy levéltár katalógusában, az már forrás. Ez az, amit nem értek, hogy miért. Malatinszky ^vita 2012. december 6., 22:06 (CET)

Mert a levéltár bizonyítja a hitelességét. Kollégám falán függ Damjanich feleségéhez írt búcsúlevele. Nem tehetem fel forrásként, mert nem bizonyítja semmi, hogy hiteles (bár én úgy hiszem). Ogodej ^vitalap 2012. december 6., 22:12 (CET)

Tehát lehet másolatot is feltenni illusztrációként, a forrásokhoz pedig a a levéltári bejegyzést illene megadni. Ogodej ^vitalap 2012. december 6., 22:14 (CET)

Magyarán: az intézmény (könyvtár, levéltár, kiadó) szavatolja a hitelességet. Amit én feltöltök, hamisíthattam is. Hol a garancia? --Pagony^foxhole 2012. december 6., 22:16 (CET)

Német forrás életrajzi cikkekhez – sablon:ADB

Az Allgemeine Deutsche Biographie életrajzi cikkei hozzáférhetőek a német Wikiforrásban. Adaptáltam ide egy német sablont, ami megkönnyíti a forrásleírást, ha hivatkozni akarunk ezekre. Lásd: {{ADB}}.

--Karmela posta 2012. december 14., 21:50 (CET)

Köszönöm! --Malatinszky ^vita 2012. december 14., 22:56 (CET)

Pipás Pista

Valószínűleg a színdarab beharangozására létrehozott cikk (egyébként elfogadható), az első verzióva kapcsolatban felmerült bennem a másolmány kérdése, a Google azonban nem adott egyértelmű választ.

Kérdéseim:

• az 1. verzió másolmány?
• Ha igen, az aktuális állapotra is kiterjeszthető az állítás?

Robogos ^vita 2013. január 30., 08:37 (CET)

Jó lenne megadni, hogy honnan másolhatták szerinted. Itt találtam azonos szöveget, de későbbi, mint az a dátum, amikor a cikket elkezdték. Persze lehet, hogy ettől függetlenül másolat, érdemes a cikk eredeti feltöltőjéről érdeklődni. További probléma, hogy végigolvasva a megjelölt forrásokat, és rákeresve az életére, mindegyik forrás másképp írja le a történetet, ezek közül azonban a cikkben csak egy verzió szerepel, nem is vagyok biztos benne, hogy a leginkább autentikus. Személyét legendák övezik, ha ilyen zavaros témáról írunk, jó lenne az összes variációt forrásaival együtt feltüntetni.Ogodej ^vitalap 2013. január 30., 10:04 (CET)

A cikk csak véletlenül került az érdeklődési körömbe (A főszereplő egy szerencsétlen megfogalmazása miatt), egyenlőre authentikus forrásokat nem találok, csak a színdarab prómóit.

Konkrét forrást a másolmányra nem találtam, azonban szinte az összes mondatra rákeresve délmagyar cikkek jönnek fel, az összefoglalók (metaadatok?) tartalmazzák a cikk mondatait. (csak a google kereséseket néztem, oldalforrást nem)

Robogos ^vita 2013. január 30., 10:28 (CET)

Colorvox

Nagyon érdekes kis téma, jó lenne megmenteni, kiteszem ide, hátha valaki a szerkesztők közül tud olyan forrást, amit fel lehetne használni. Neten sajnos csak blogokat és aukciós oldalakat találok. Idegen nyelvű keresésre is csak ilyenek akadnak, meg eml1tések, hogy Lengyelországban is volt hasonló. Hátha valakinek van otthon olyan könyve, amiben szerepel... Teemeah 편지 2013. február 1., 12:08 (CET)

Ezen az oldalon található eredeti leírásból talán feltuningolható lenne... Guglival találni listákat is, hogy mi adtak ki így, pl. itt. - Gaja  ✉ 2013. február 1., 14:21 (CET)

Ennyivel tudok hozzájárulni, mint Hangbarázdás Képeslapok:

Amszterdami hangbarázdás képeslap

• "A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV)-nak nem önálló kiadványa, csak préselése (bérmunka). Ilyenek az illusztrációs lemez mellékletek, a Hangbarázdás Képeslapok és a KR jelzésű hanglemez." Irodalmi hanglemezek Magyarországon 2. Előszavából
• a német wikiből Ungewöhnliche Materialien (amíg nincs elég anyag, lehet, én is inkább valahogy így jegyezném): "...Később, miután a mikrobarázdák általánosan elterjedtek kezdte meg a Hungaroton (Qualiton) a „dallamos” képeslapok, az úgynevezett Hangbarázdás Képeslapok (Tonpostkarten) forgalmazását 45 ford./perc (vagy 33 1/3 ford./perc) lejátszási fordulatszámokkal, borítékban, hogy megelőzzék a sérülést küldéskor és/vagy tároláskor." (ez a kép csak német licences?)
• "From now on, for more than 20 years, phono postcards playing at 78rpm have not been produced in large scale until the Soviet Union revived the invention in 1953, when the Swukowoje Pismo company produced folded phono cards that could be opened up. However, the recording technology would soon change from 78rpm standard groove to 45rpm and 33rpm microgroove: Up to the 1970s a large number of companies all over the world produced such microgroove. A selection of such cards would include: Linder Tönende Ansichtskarte (West Germany), Ninophon (West Germany), Orchestrola (West Germany), Schallbild (West Germany), Supraphon (CSSR), Vistasound Singing Picture (England). Colorvox (Hungary) was owned by Képzömüvészeti Alap Kiadóvállalata, i.e. the Publishing House of the Art Foundation Budapest; the cards were pressed by Budapest Hanglemezgyár and by VSZM (Villamosszigetelö és Müanyaggyár); the company not only used Hungarian recordings for distribution in Hungary, but also masters recorded in East Germany, for distribution in the German Democratic Republic. Cards were also produced in 1960s Japan. Poland was well known for producing pirated versions of Western pop recordings on a variety of carriers including plastic as well as cardboard and what appears to be obsolete wallpaper stock." - majdnem a lap alján

Fauvirt ^vita 2013. február 1., 14:42 (CET)

vinopedia.hu

Át lehet-e hozni ennek az enciklopédiának az anyagát hozzánk szó szerint? Szajci ^pošta 2013. március 28., 18:59 (CET)

nem, a tartalma jogvédett: http://vinopedia.hu/menu/copyright és forrásnak se kellene használni, mert szabadon szerkeszthető és nincs lektorálva a tartalma. Ugyanaz vonatkozik rá, mint az összes wikire ebben a tekintetben. Teemeah 편지 2013. március 28., 19:07 (CET)

Forrásolt epizódok

Hello

Lenne valami amit nem tudok:

Most a Gonosz Con Carne szócikknél találtam egy lapot ahol felsoroltak pár epizódot és beírtam őket, de hogy lássák, hogy nem én találtam ki őket beírtam ezt a lapot forrásnak. Ám Ákos9702 kitörőlte, mert szerinte ezeket nem kell forrásolni. Mivel nem tudom, hogy igaza van-e, ezért itt kérdezem: ahol lehet kell forrásolni az epizódokat? Előre köszi!--dr.Garfbob10(2) ^labirintus 2013. május 11., 15:21 (CEST)

Nem kell, ahogyan cselekményt sem forrásolunk. --áкos9702 ^posta 2013. május 11., 18:56 (CEST)

Ezt Malatinszkyvel vitasd meg, ő másképpen gondolja.--dr.Garfbob10(2) ^labirintus 2013. május 11., 20:16 (CEST)

Nem tom, hol kell nézni. A vitalapján nincs semmi erről. --áкos9702 ^posta 2013. május 11., 20:30 (CEST)

Például: itt, valamint ezt írta a vitalapomra: "Szia! Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a források elengedhetetlenül fontosak a Wikipédia cikkeiben. Az Egy nap a farmon‎ című cikk legnagyobb részét például a tartalom leírásának szenteled, csakhogy az általad megjelölt forrásban nincs benne a tartalom." --dr.Garfbob10(2) ^labirintus 2013. május 11., 21:05 (CEST)

A már megjelent művek cselekményének, alkotógárdájának, (sokszor címének) forrása a mű maga. Azért szoktuk elhagyni a forrásjelölést, mert ez elvileg magától értetődő kellene legyen (kivéve pl. a stáblistában nem szereplő színészeknél stb., ott kell forrás). – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. május 11., 21:21 (CEST)

azért jó, ha van forrás. Láttam én már olyan szócikket, ahol el volt írva a forgatókönyvíró neve vagy nem is az a színész játszotta x szerepet, aki oda volt írva... Ha van forrás, akkor érdemes feltüntetni. Blogokat viszont nem szoktunk forrásként elfogadni, csak kivételes esetben. Teemeah Üzenő 2013. május 11., 21:53 (CEST)

Nem értem, a mű maga a legmegbízhatóbb forrás, azzal kell összehasonlítani az információt. Akkor kell a forrás, ha az hibás, és eltérünk tőle. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. május 11., 22:24 (CEST)

Igen, de nem mindig tudod magát a művet ellenőrizni. Pl. egy hat éve futott és már nem vetített tévésorozatnál hogy ellenőrzöd le, hogy tényleg helyes a stáblista? Teemeah Üzenő 2013. május 12., 13:49 (CEST)

Attól még, hogy nincs minden név után egy lábjegyzet, összevethető más forrásokkal is, viszont más forrásban nem lehetek biztos, amíg meg nem győződöm, hogy a stáblistát vette alapjául. Ha meg már tudom, akkor ugyanott vagyunk. Ha nem tudom, és bizonytalan vagyok, hogy honnan találta ki a neveket a forrás, akkor eleve nem kellett volna használni, de ha mégis nagyon akarom, akkor egye fene, tényleg oda kell írni. (Szerencsére a hat éve sugározott sorozatokat már kötelező volt leadni az archívumba, így jó esetben elérhetőek.) – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. május 12., 15:31 (CEST)

Erről nkem most a Belga zenekartól az Az a baj szám jut eszembe: ha nem forrásolom a lapot az a bajt, ha forrásolom a lapot az a baj.--dr.Garfbob10(2) ^labirintus 2013. május 24., 22:23 (CEST)

Saját interjú

Szeretnék egy szócikket írni valakiről, aki még él (és momentán a kollégám), saját interjú alapján, azaz ez az információ csak itt jelenne meg. Nyilván annak tudatában, hogy szabadon szerkeszthető. Hogyan kell ilyenkor forrást megjelölni, illetve biztosítani azt, hogy mások átszerkesztései által ne legyen elferdített információ? Köszi! Sücy ^vita 2013. május 12., 13:23 (CEST)

Ilyet sajnos nem lehet, ez saját kutatás. Szócikket csak olyan forrásokból lehet írni, amit korábban megbízható forrásokban már publikáltak. A Wikipédia enciklopédia, nem újság vagy magazin, így itt nem lehet ilyen forrásokat felhasználni. Van http://en.wikinews.org/wiki/Main_Page, ahol interjúkat közzé lehet tenni, amennyiben az illető nevezetes alany. De a Wikinewsba publikált cikkeket, interjúkat sem lehet forrásként felhasználni a Wikipédián szócikkekhez. Üdv Teemeah Üzenő 2013. május 12., 13:37 (CEST)

Régiségbúvár és a Vasárnapi Újság

Szerintetek a Régiségbúvár és a Vasárnapi Újság mennyire megbízható forrás, vagyis szerintetek nem okoz problémát, ha ezekből is merítek információkat? Mivel éjszaka van, ezért a Régiségbúvár cikkébe csak bele-bele olvasgattam, de nem tűnik rossznak, lehet, hogy vannak benne értékes információk. Csak az az egyetlen probléma a Régiségbúvárral, hogy a blog.hu-t használja, vagyis egy blog.

Majd a nyáron akarok írni a Fejér megyei Szerecsenyről, ami egy megszűnt település. Van egy könyvem is, amiben szerepel Szerecseny történelme, főleg az alapján akarom megírni a cikket, de ki akarnám egészíteni internetes forrásokkal is, ha lehet.

Köszi a válaszokat, további jó szerkesztést. --nyar94 ^vita 2013. június 13., 22:32 (CEST)

A Vasárnapi Újsággal szerintem semmi gond. A Régiségbúvár-t nem ismerem. --Vadaro ^vita 2013. június 13., 22:54 (CEST)

ExtremeTech

Kedves Mindenki

Éppen az említett lap alapján bővítettem (egy teljes mondattal) a tórium cikket, majd ezt találtam:[5]. Szerintetek a forrás megfelelő?

Robogos ^vita 2013. július 8., 16:07 (CEST)

A cikk és az állítólagos tudományos áttörés a kilométeres hozzászólások alapján kamu, és csalást emlegetnek. A cikkben valami olyasmit írnak, hogy a "nikkel hidrogén hozzáadásával rézzé alakul át...". Ez nekem badarságnak tűnik, de lehet, hogy nem jól olvastam. Egyébként ha lenne valami hasonló kaliberű, szenzációs tudományos felfedezés (amivel az emberiség energiagondjai és a környezetszennyező közlekedés problémái egy csapásra megoldhatók lennének), azzal tele lenne a világsajtó, nem? Tehát az ilyen "hírek" esetén (főleg ha szenzációs, és ha a tudományos állásponttól jelentősen eltér) a címszavakra érdemes rákeresni a világhálón, és ha komolyabb hírforrások vagy egyetemek nem közlik, akkor el lehet felejteni szerintem. misibacsi*^üzenet 2013. július 8., 19:30 (CEST)

Na ezek miatt merült fel bennem, hogy a tórim reaktorra mennyire jó forrás? Az index is innen vette, de attól, hogy más téved, nekünk nem kell

Robogos ^vita 2013. július 9., 09:03 (CEST)

Mivel a forrás (szerintem) megbízhatatlan, én a "tórium" szócikkből is kivenném az extremetech.com-ra való hivatkozást. A tóriumos reaktoros híreket szerencsére több komoly forrás is hozza (pl. a The Guardian, aminek a ref-jét most beraktam a cikkbe). misibacsi*^üzenet 2013. július 9., 13:18 (CEST)

Hálásan köszönöm. Robogos ^vita 2013. július 9., 14:26 (CEST)

Két kérdés

Sziasztok, forrásokkal kapcsolatban két kérdésem lenne.

1. Megbízható forrásnak számít egy bulvárosabb (vagy első ránézésre annak tűnő) oldal, pl. Stop, Hír24, Kiskegyed, Blikk? A legtöbb hazai híresség életéről, illetve hazai sorozatokról szinte csak ilyen oldalakon vannak információk, de számomra kérdéses, hogy ezeket fel lehet-e használni forrásnak. Ha igen, mely oldalakat lehet felhasználni és melyeket nem?

2. Az nyilvánvaló, hogy egy ingyenes tárhelyen lévő blog (akár hazai, akár külföldi) nem megbízható forrás. De mi a helyzet akkor, ha egy ilyen blogoldalon interjú olvasható egy hírességgel? Ilyenkor az adott híresség szócikkében szerepelhet forrásként a blogbejegyzés?

Előre is köszönöm. --HG ^vita 2013. július 10., 14:29 (CEST)

Mindentől függetlenül a blogok helyzetét át kellene gondolnunk. Egy-egy jeles, meghatározó rétegblog hovatovább befolyásosabb a közvélemény-formálásban, a témafeldolgozásban, mint a fogyatkozó nyomtatott sajtó, és egyenlő státusra tesz szert az elektronikus médiával. --Pagony^foxhole 2013. július 10., 14:38 (CEST)

Szerintem HG kérdéseire nincs mindig alkalmazható válasz. Azt gondolom, a bulváros forrásokat (igazából minden forrást) kritikus szemmel kell olvasni. Ha a Blikk azt írja, hogy Gipsz Jakab valóságsóhős három lánya Janka, Panka és Blanka, azt valószínűleg el lehet fogdadni forrásolt ténynek. Ha a horoszkóprovatban azt olvassuk, hogy augusztus elején gyakori fejfájást okoz a Vénusz a vízöntőknek, azt nem feltétlenül emelném be a Vénuszról szóló cikkbe.

Attól jó lenne elszakadni, hogy egy internetes forrás megbízhatóságát a formátumához kötjük. Mi van, ha egy egyetemi tanár a jegyzeteit egy ingyenes tárhelyre tölti föl? Miért jobb ennél az, ha valaki leperkálja a húsz dollárt egy fizetős cégnek, és oda tölti fel a baromságait a magyarok szíriuszi származásáról? Miért ne lehetne forrás ez a blog, vagy ez, vagy ez?

--Malatinszky ^vita 2013. július 10., 15:06 (CEST)

Létezik minden esetben alkalmazható válasz:

1. Nem.

2. Nem.

Blogban bárki bármilyen baromságot írhat és ír is, az információ ellenőrzése nulla, vagyis az ott közölt "információ" értéktelen hulladék. Ilyen anyagot akarsz felhasználni? Ne támogassuk a Wikipédia bulvárosodását. Ne alakuljunk át pletykarovattá, mert nekünk nem származik belőle jövedelmünk, tehát nem áll érdekünkben (ellentétben az ilyen irományok szerzőivel, akiknek ebből jövedelme származik), és mellesleg a WP elveivel is ellenkezik.

misibacsi*^üzenet 2013. július 10., 22:53 (CEST)

Hülyeség. Mellesleg azzal kezdtem, hogy át kéne gondolnunk. Kőbe vannak vésve a Wiki "elvei"? Szerinted az Index analfabéta, leiterjakabokkal teli instant híreit ki ellenőrzi? Senki, még egy korrektor sem. --Pagony^foxhole 2013. július 11., 00:47 (CEST)

Hát nézd. Írhattam volna én is, hogy a javaslat hülyeség, de nem tettem. Ha konkrét példákat hoznál szerinted megbízható blogokra, akkor egyenként meg lehetne vizsgálni, hogy az a bizonyos blog mint információforrás megfelelő-e.

Véleményem szerint egy blog megfelelő forrásnak számít, ha például magyarul leközöl egy cikket, és ugyanazon a lapon megadja az eredeti forrás linkjét is, és a két cikk tartalmában nincs lényeges eltérés. Ezeket minden gond nélkül el is szoktam fogadni, ha valaki ilyet ad meg. De ez elég ritka madár.

Az "elvek" helyett mondhatjuk azt, hogy "a közösség döntése", vagy "az eddigi tapasztalatok alapján". Itt több éves kialakult véleményekről van szó, amik lassan meg szoktak változni, ha az embernek jó oka van rá. Gondolom, hogy az irányelvek között azért van megemlítve, hogy "a blog nem megbízható forrás", mert sokaknak, hosszú idő alatt ez a tapasztalata.

Egy szóval sem mondtam, hogy például az index.hu megbízható forrás lenne... Honnan vetted ezt?? Talán egyetem áll mögötte?? Az index.hu egy bulvárkiadvány, az információi majdnem olyan megbízhatatlanok, mintha blog lenne és Vér Pistike írná. misibacsi*^üzenet 2013. július 11., 10:28 (CEST)

Bár kicsit későn vettem észre ezt a topic-ot, továbbgondolásra érdemesnek tartom. A következők miatt: Az, hogy mi a blog, nincs pontosan definiálva, műszakilag és tartalmilag sem. Mi a helyzet pl. az Open Access Initiative program dokumentumaival? [6]. Mi a helyzet másrészt a WP-n számos esetben behivatkozott régi nagylexikonokkal (Pallas, Révai)? Ezek információinak egy része elavult vagy meghaladott. Attól meg, hogy valami bulvár vagy sem, lehet egy tartalma releváns. A Rolling Stone magazin elvben bulvár, de az egyik leghíresebb sztorija, Patty Hearst elrablása, sajtótörténet már. Az Origo, vagy az index is közölt már nem egy olyan tényfeltáró sorozatot, amelyről más orgánum nem, vagy csak nagyon torzítva adott hírt. Félreértés ne essék, nem azt akarom ezzel mondani, hogy blogokban, vagy elektronikus sajtótermékekben közölt információk automatikusan forrásokká válhatnak. De egy enciklopédia szerkesztésénél az elsődleges munka pont a forráskritika. Azaz a szerkesztőknek az összes rendelkezésükre álló információból, tudásuk és tapasztalatuk alapján azt kell megállapítaniuk, hogy mi a forrás, a hiteles információ, és mi nem az. Ettől lesz az enciklopédia több, mint innen-onnan összeollózott információk halmaza. Üdv, --Dávid^vitalapom 2013. december 21., 14:07 (CET)

"A blog nemmegbízható forrás" - ez így nem igaz, és durva általánosítás. Az enwikin is módosították már az irányelvet ebben a tekintetben, mert most már a blog mint formátum, annyira elterjedt, hogy nem csak magánblogolásra használják. Számos ismerősöm van, igen neves szakemberek a saját területükön, akik blogon publikálnak. Hovatovább, olyan hírlapok, mint a New York Times vagy olyan neves csatornák, mint a BBC és a CNN is publikálnak tartalmat blog formátumban. Nehogy már ezeket ne lehessen elfogadni. Kiváló példa még a http://thegrandnarrative.com/ blog, aminek a szerzőjét egyetemekre hívják előadást tartani a kutatási témájában, ami az ázsiai szexualitás, a nők helyzete, a női és férfi test árucikként való kezelése az ázsiai médiában, kutatási eredményeit felhasználják a legnagyobb koreai napilapok, de olyan magazinok is, mint a TIME. Számos egyetemi tanár, professzor közöl részleteket az előadásaiból a blogján. Vannak olyan blogok, amelyeket a saját témájában többszörösen díjaztak, és megbízható forrásnak tekintett újságok használnak referenciaként. Nem gondolom, hogy egy oylan blog, amit a TIME magazin vagy a CNN megbízható tartalmúnak talál, ne felelne meg a Wikipédiának is. Ennyire azért ne legyünk szűk látókörűek. A világ változik. 10 éve, amikor a Wikipédia létrejött, még mást jelentett a blogolás. Ahogy a Wikipédia is más volt akkor és most. Pár éve még kiröhögött egy egyetemi tanár, ha meghallotta a Wikipédia szót, ma meg egyetemi órákon íratnak cikkeket bele. Xiaolong Üzenő 2013. december 21., 15:10 (CET)

Egy blog tartalmának valóságtartalma nem attól függ, hogy ingyenes-e, vagy fizetős, hanem, hogy az ott közölt állítás vagy mennyire forrásolt, vagy ki írta bele az adott szöveget. Ismerek olyan blogot, aminek valóságtartalmát csípőből vitatták itt a wikin, csak azért, mert ingyenes, holott pl. az arabisztika legmeghatározóbb szerkesztői írnak bele (primitívségnek szűk látókörűnek is tartom az ilyen hozzáállást). Másrészt, ahogy Timis is írja, sok mérvadó, meghatározó személyiség blogokban fejti ki véleményét egy adott témáról, elég nagy melléfogás lenne ezeket nem figyelembe venni csak azért, mert ingyenes a tárhely. Ogodej ^vitalap 2013. december 21., 15:50 (CET)

Bulvár is lehet forrás, de mindig figyelembe kell venni, hogy mit forrásolunk. Pl. ... „Belváros-Lipótváros polgármestere nyilatkozatot adott a Blikknek, amelyben elmondta, hogy...” nyilvánvalóan elfogadható forrás, több helyen ellenőrizhető, a polgármester sajtóanyagai között szerepel, letagadhatatlan. A forrás arra forrás, hogy a nyilatkozat megtörtént, ez és ez állt benne. „Kovács Samuné UFÓ-t látott.” Nyilvánvaló, hogy nem forrás ez arra, hogy vannak UFÓ-k. Arra viszont igen, hogy a bulvársajtó hírt adott Kovács Samuné látomásáról. „Däniken könyvében leírja, hogy ufót látott”. A forrás arra szolgál, hogy leellenőrizhessük, hogy Däniken csakugyan leírta ezt itt és itt. Ogodej ^vitalap 2013. december 21., 19:32 (CET)

Sablonok

Üdvözlet mindenkinek

Lehet, hogy nagyon buta kérdésem lesz, de a Schmitt Pál plágiumügye c. szócikk kiemelté javasolása kapcsán felmerült a kifogás Andrew kolléga részéről, miszerint a cikkben Sablon:Cite web vagy a Sablon:Hiv-web sablonokkal kell(ene) jelölni a hivatkozásokat, noha stilisztikailag semmivel nem többek vagy jobbak a hagyományos < ref >-es megoldásnál, vagyis a szócikkben ugyanúgy néz ki a hivatkozás akár ezt vagy azt a megoldást használom. Andrew annyit válaszolt, hogy ez így van más kiemelt szócikkeknél is – a leírásban valóban szerepel –, de úgy érzem ezek a sablonok semmivel nem teszik hitelesebbé a hivatkozásokat, vagyis a kizárólagosságuk számomra megkérdőjeleződött. Jó lenne megtudni mitől jobb vagy hitelesebb egy ilyen sablonnal rendelkező hivatkozás egy sima < ref >-estől?? --Vander ^vita 2013. október 13., 14:38 (CEST)

A lap tetején ez áll: "Itt tehetsz fel kérdéseket egy konkrét forrás megbízhatóságával, felhasználhatóságával kapcsolatban, illetve javasolhatsz adott témakörben megbízhatónak talált forrásokat." Úgy látom, a fenti bejegyzés ezek közül egyik témakörbe sem tartozik, vagyis nem erre a lapra való. --Vadaro ^vita 2013. október 13., 15:32 (CEST)

A cite sablonok egységes formátumúra formázzák a forrásokat, amitől esztétikusabb, áttekinthetőbb és könnyebben javítható. A Wikipédia-szerte egységes sablonok használata megkönnyíti a botok munkáját is (pl. van olyan bot, ami a halott linkeket cseréli archív linkekre, ha cite web sablon van használva, annak van archívum paramétere, ahova a bot be tudja illeszteni az archív linket, és nem csak bepottyantja az egész ref kellős közepébe, vagy sután a végére, felborítva az egész lábjegyzetet). A sablon használatát automatizálni lehet, amivel gyorsabban beilleszthető a ref, mint kézzel formázni a mindenséget, pláne hogy könyv esetén más az elfogadott formátum, mint webesforrás esetén, és megint másképp kell egy folyóirat cikkre hivatkozni, mint egy videóra. Ezek fejben tartása helyett egyszerűbb egy sablont kitölteni, ami automatikusan olyan formátumra alakítja a hivatkozást, amit a jellege megkíván (könyv, web, folyóirat, video stb.). A szócikk forrásoltsága teljesen inkonzisztens felépítésű. Hol dőlttel van a cím, hol nem azzal, hol van letöltési dátum, hol nincs, hol az van írva, hogy "hozzáférés:", máshol meg csak oda van téve a dátum. Ez így stilisztikailag nem egységes, csúnya és összedobott jelleget kölcsönöz az egésznek. Egy kiemelt cikknek a lábjegyzetei is legyenek profi módon megcsinálva, esztétikusan. Erre jó a sablon. Xiaolong Üzenő 2013. október 13., 16:45 (CEST)

Köszönöm a kimerítő választ. --Vander ^vita 2013. október 13., 19:53 (CEST)

Mimi.hu

Javaslom a http://www.mimi.hu/ felvételét a nem megbízható források listájára. Nem hiszem, hogy hosszas bizonygatást igényelne, fogalmak innen-onnan összeollózott, hullámzó színvonalú, ellenőrizetlen gyűjteménye, önálló koncepció, utánajárás, hozzáadott érték nélkül. Józan ésszel gondolkodva szerintem triviális, hogy a mimi.hu-t nem írjuk fel egy szócikk forrásai közé, de ma találkoztam olyan cikkel, ahol ez előfordult. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2013. december 25., 19:31 (CET)

egyetértek. Az oldal gyakorlatilag a keresőkből szedi elő a definíciókat, sokszor első helyen a Wikipédia releváns szócikkét. Egyszerűen tartalmat húz be más weblapokról. Lásd pl: http://www.mimi.hu/emberitest/agyidegek.html Xiaolong Üzenő 2013. december 25., 21:00 (CET)

• A mimi.hu ügyes dolog ahhoz, hogy egy csokorban többféle helyet lássunk egymás mellett, tájékozódási kiindulópontként sokszor bizonyult nekem hasznosnak, na de forrásnak??

--Karmela posta 2013. december 25., 21:19 (CET)

Jelenleg itt találhatóak hivatkozások rá:

• http://mimi.hu/ hivatkozva innen: Csikló
• http://mimi.hu hivatkozva innen: Szerkesztő:Emijrp/External Links Ranking
• http://mimi.hu/betegseg/alvajaras.html hivatkozva innen: Alvajárás
• http://mimi.hu/drog/drog.html hivatkozva innen: Pszichoaktív szer
• http://mimi.hu/egeszseg/meditacio.html hivatkozva innen: Meditáció
• http://mimi.hu/gazdasag/penz.html hivatkozva innen: Pénz
• http://mimi.hu/kutya/allatorvos.html hivatkozva innen: Állatorvos
• http://mimi.hu/szex/csiklo.html hivatkozva innen: Csikló
• http://mimi.hu/szex/csiklo_izgatasa.html hivatkozva innen: Csikló
• http://mimi.hu/szex/index_szex.html hivatkozva innen: Csikló
• http://mimi.hu/szex/klitorisz.html hivatkozva innen: Csikló

Megnézné valaki? Straud Géza: A budapesti operaház 100 éve

Forrásként ez van megadva A Magyar Állami Operaház énekeseinek listája cikkben: ‎

• Straud Géza (szerkesztő): A budapesti operaház 100 éve, Zeneműkiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 330 524 1

Annak kéne utánanézni, hogy vajon szerepel-e benne Horváth Imre nevű operaénekes. Ezekhez cikkekhez kéne: A Magyar Állami Operaház énekeseinek listája, Magyar operaénekesek listája és Horváth Imre (egyértelműsítő lap).

--Karmela posta 2013. december 30., 19:20 (CET)

Hááát, nem tudom, segít-e: egy karvezetőt találtam, illetve A Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának 25 éve c-ű könyvben (ami szintén '80-as évekbelei) is szerepel ez a név. Fauvirt ^vita 2013. december 30., 22:22 (CET)

II/szin_II.0343.pdf: „Horváth Imre, énekművész, 1847» márc. havában mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a »Linda« opera atya szerepében. Ezidőben Bécsben működött.” Fauvirt ^vita 2013. december 30., 23:14 (CET)

Elektro vs. Mennyek Kapui könyv

Segítséget szeretnék kérni a subjecttel kapcsolatban.

Nemrég egy szerkesztő létrehozta az Elektro c. cikket, ami nem állt másból, mint a Mennyek Kapui c. könyv néhány szakaszának kimásolásából. Emiatt raktam a cikkre egy Másolmány sablont. Igen ám, de később észrevettem, hogy a könyvet CC BY-NC-ND 2.5 HU licenc alatt publikálták (http://www.recreation.hu/villanynaplo/mennyek-kapui-letoltes/), ami lehetővé teszi a változtatás nélküli másolást és a szabad terjesztést bármilyen formában (http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/).

Ezután mi a teendő? Maradhat-e a cikk tartalma, vagy úgy kell értelmezni, hogy a részek kimásolása belőle már változtatásnak minősül?

Pkunk^pošta 2014. április 6., 10:20 (CEST)

Nem lehet ide másolni belőle semmit, az NC-ND licencek nem fogadhatóak el sajnos. A Wikipédia pont arról szól, hogy előbb-utóbb úgyis át fogják írni. Ráadásul NC vagyis nemkereskedelmi licenc, ami szintén no-go. Xiaolong Üzenő 2014. április 6., 10:31 (CEST)

OK, köszönöm. Pkunk^pošta 2014. április 6., 11:49 (CEST)

Források hiánya az Ág (heraldika) szócikkben

Kedves szerkesztők!

Számos forrás nincs feloldva az Ág (heraldika) szócikkben, a problémás forrásokat a szócikk vitalapján tettem közzé, de ugyanakkor egy forrást megadott jegyzetben (igaz annak is én oldottam fel a címét).

Az lenne a kérdésem, hogyha egy forrás van feloldva, a többi kötet il. tanulmány címe nem, akkor a szócikket akkor is nincs forrás sablonnal kell megjelölni, ha egy kötet címe a jegyzetekben fel van oldva? Apród ^vita 2014. április 20., 18:32 (CEST)

Igen, vagy legalábbis a részben nincs forrás sablon ráhelyezhető, mert egyáltalán nem lehet tudni, hogy azok a rövidítések mit is jelentenek, olyan, mintha nem is lenne ott semmi, tehát nincs forrás az adott információra. Egyébként véleményem, hogy az adott szakasz elég másolmánygyanús, forrásjelzésekkel együtt valahonnan idemásolták, anélkül, hogy a tényleges hivatkozásokat ismernék. A cikk amúgy is több sebből, vérzik, helyesírásilag is átnézendő. Ogodej ^vitalap 2014. május 19., 18:28 (CEST)

Köszönöm a választ. Mondataid alapján négy sablont (Másolmány, részben nincs forrás, korrektúra, lektor) helyeztem el a szócikk lapján, a vitalapon pedig válaszod idézésével indokoltam meg a négy sablon szükséges voltát. Apród ^vita 2014. május 20., 00:46 (CEST)

Rubik 40

A médiában sok helyen lehet hallani/olvasni, hogy most 40 éves a Rubik-kocka. Tud valaki forrást adni a pontos dátumra? --Rlevente ^üzenet 2014. április 24., 08:36 (CEST)

Rubik Ernő se tudta megmondani pontosan a napot, csak azt, hogy májusban volt. Lásd: Mezei András - Rubik Ernő: Magyar kocka, avagy, Még mindig ilyen gazdagok vagyunk? 23-24. p. illetve a 23 oldalon elkezdett mondat folytatását. Apród ^vita 2014. május 19., 23:54 (CEST)

B the First {{nincs forrás}} probléma

MegoldvaBajnoczki ^vita 2014. május 31., 16:59 (CEST)

A B the First szócikkre kétszer is raktam {{nincs forrás}} sablont, de az azt szerkesztő Peterfinagyevi9 mindig leszedi. Újból felsablonoztm, írtam a vitalapjára, arra semmit nem reagált, és újból leszedte a sablont. A sablont egyébként azért érzem indokoltnak, mert a szócikket nem támasztják alá másodlagos források (forrásként a zenekar hivatalos weboldala, YouTube csatornája valamint facebook oldala van megadva). Mi ilyenkor a teendő? --Bajnoczki ^vita 2014. május 31., 15:00 (CEST)

ez nem igazán erre a fórumra tartozik. Ha gond van egy szerkesztő viselkedésével, a WP:AÜ oldalon érdemes szólni az adminisztrátoroknak . A Forrás kocsmafalon itt forrásokkal kapcsolatos problémákat szoktunk felvetni (pl. hogy valaki talált egy nem megbízható weboldalat, amit tömegesen használnak forrásként, vagy egy könyvről nem tudjuk eldönteni, hogy megbízható-e, ilyesmi). Xiaolong Üzenő 2014. május 31., 16:51 (CEST)

Értem, köszi. A probléma időközben megoldásra talált, írt is nekem, és másodlagos forrásokkal is feltöltötte. --Bajnoczki ^vita 2014. május 31., 16:59 (CEST)