Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre/Gemini–4

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jó szócikk státuszt megkapta: 2020. május 21.

Gemini–4[szerkesztés]

„Én, a jelölő igazolom, hogy a jelölt szócikk megfelel a „jó szócikk” kritériumainak”. Saját jelölés. Az űrrepülések egyik fontos mérföldköve. Moonwalkr vita 2020. május 4., 09:47 (CEST)[válasz]

Kezdete: 2020. május 4., vége: 2020. május 18.

Állásfoglalások[szerkesztés]

Bővebb információ a Wikipédia:Jószócikk-státusz elnyerésének folyamata oldalon.

Megjegyzések és kérdések[szerkesztés]

Forma és stílus[szerkesztés]
Hagyományosan az összes Mercury, Gemini, Apollo, Vosztok repülésen (amelyhez eddig eljutottam, de ezen programok összes repülésén) ezt a sablont használtam, köztük azóta kiemeltté vált cikkeket. Ne haragudj, de ezt az egy cikket emiatt az eljárás miatt nem fogom átírni, ahogy természetesen az összes másikat sem, hogy erre az egyre hasonlítson. Szóval ez marad így:(Moonwalkr vita 2020. május 8., 21:24 (CEST)[válasz]
Nem haragszom. :) - Tündi vita 2020. május 9., 08:52 (CEST)[válasz]
  • Ebből a mondatból, hogy: "A tervek szerint az űrsétát Ed White hajtotta végre, aki kapott a feladathoz egy kis léghajtásos manőverező egységet (lényegében egy pisztolyt, amiből sűrített levegő kiáramoltatásával tudott mozogni az űrben." vagy ki kéne venni a zárójelet, vagy be kéne zárni. - Tündi vita 2020. május 8., 19:41 (CEST)[válasz]
Kitettem. Moonwalkr vita 2020. május 8., 21:24 (CEST)[válasz]
Tartalom[szerkesztés]
  • A Személyzet szakaszban meg van említve Carpenter, és hogy ő a Mercury-Atlas-5-ön nyújtott teljesítménye miatt nem jöhetett szóba a továbbiakban. Megnéztem azt a cikket kíváncsiságból, de abban csak egy majom szerepel, mint "űrhajós". Nem a Mercury-Atlas-6-ról van inkább szó? - Tündi vita 2020. május 8., 11:10 (CEST)[válasz]
De igen, jogos (félig:). Valóban a MA5 Enos majom útja volt Glennt megelőzően, de a MA6 Glenn repülése volt, így helyesen a Mercury-Atlas-7 volt Carpenter útja, amiben szegény bűn rossz volt. Köszi a találatot, javítottam is.Moonwalkr vita 2020. május 8., 11:36 (CEST)[válasz]
  • A Bevezetőben nem értem ezt: "A repülés során a két űrhajós 62 Föld körüli keringést tett meg (66-szor kerülve meg a Földet)." Most akkor 62-szer vagy 66-szor kerülték meg a Földet? - Tündi vita 2020. május 8., 18:53 (CEST)[válasz]
A keringés és a fordulat nem szinonim kategória. Az űrhajó a Föld körül keringve kb. másfél óra alatt tesz egy „kört”. Ez alatt a másfél óra alatt a Föld is elfordul alatta (az űrhajózásban az esetek 99%-ban ellenkező irányba). Így a végletekig leegyszerűsítve egy Föld körüli fordulat a földfelszín egy rögzített pontjához képest végzett keringést jelent, míg egy keringés egy teljes kört (értelemszerűen ebben a teljes kört bezárva alant nem ugyanaz a látvány). Innen a különbség. Moonwalkr vita 2020. május 9., 09:37 (CEST)[válasz]
Még mindig nem értem. Ha geostacionárius lenne a pálya, azt érteném (tényleg), de ezt valahogy nem tudom elképzelni. És ez a kisebbik baj, hogy én nem értem, a nagyobb az, hogy lehet, hogy az olvasó se érti. Legalább egy megjegyzésben meg lehetne magyarázni a cikkben? - Tündi vita 2020. május 9., 18:39 (CEST)[válasz]
Nem, nem, semmi köze a geostacionáriushoz. Ha mondjuk Cape Canaveralből indul az űrhajó, akkor ahhoz, hogy újra Cape Canaveral fölé érjen (és most tekintsünk el attól, hogy pont a Föld forgása miatt nem ér Cape fölé, hanem vele egy magasságban valahová), akkor nem 360 fokot tesz meg, hanem csak 337,5 fokot, mert másfél óra alatt Cape ennyit fordult elé az űrhajónak. Ez a fordulat. Ha nem nézzük Cape-et és nem nézünk semmit, csak egy gömbnek tekintjük a Földet, akkor 360 fokot kell repülnünk (Cape közben huszonvalahány fokkal elfordult alattunk, mert viszi magával a gömb forgása). Ez meg a keringés. A337;5 és a 360 fokok közti különbségek teszik ki a 4-es különbséget. De inkább írok valamit, mert magyarázat nélkül ez úgy látom elég konfúzió. Moonwalkr vita 2020. május 9., 19:05 (CEST)[válasz]
Igen, tudom, hogy nincs köze a geostacionárius pályához, csak példaként írtam, hogy azt értem, milyen, ezt a fordulat-keringést meg nem. De most, hogy jobban kifejtetted, már ezt is értem. :) És igen, lehet, hogy kellene valami megjegyzés a magyarázattal a cikkbe is.
Beleírtam.Moonwalkr vita 2020. május 10., 20:18 (CEST)[válasz]
  • A Gemini-2 szakaszban van ez a zárójeles félmondat: "(ha egymáshoz illesztették a két Gemini tesztrepülést, az adott ki egyetlen teljes küldetést). " Eleve magát a félmondatot se értem, másrészt nem tudom, mi szükség van rá a szövegben. - Tündi vita 2020. május 8., 19:01 (CEST)[válasz]
Szerintem ennél a félmondatnál azért jóval több van arról, hogy a teszteket annyira elemeire szedték, hogy egy teljes folyamatot (felszállás-keringés-leszállás) nem egy, hanem két repülés alatt telesítettek.Moonwalkr vita 2020. május 9., 09:37 (CEST)[válasz]
???? Totális kérdőjel vagyok. Ez a teljes mondat: "A Gemini–2 volt a program másik személyzet nélküli tesztrepülése, amelyen a kettéosztott célok mentén az űrhajó légköri visszatérését tesztelték (ha egymáshoz illesztették a két Gemini tesztrepülést, az adott ki egyetlen teljes küldetést)" Most akkor milyen két tesztrepülésről beszélünk? Én teljesen úgy értettem ezt, hogyha egymás mellé tesszük a Gemini 1-et és 2-őt, az adna ki egy teljes küldetést. De mi az ördögért raknánk egymás mellé őket? És ha külön szálltak fel az űrhajók (nyilván), akkor az két külön küldetés. És hogy érted, hogy nem egy, hanem két repülés alatt teljesítettek egy felszállás-keringés-leszállás folyamatot? Nyilván ami felment, az le is jön, már egy repülés alatt is. :) - Tündi vita 2020. május 9., 18:39 (CEST)[válasz]
Igen, ahogy írod, a Gemini-1 a másik repülés, amin direkt megfúrták a hőpajzsot, hogy elégjen és ne szálljon le. Helyette a Gemini-2 kapott olyan hőpajzsot, ami már alkalmas volt leszállásra. Ezért ha GONDOLATBAN egymás mellé rakjuk a két repülést, az ad ki egy teljes ciklust. De ha ez ilyen zavart okoz, inkább kiszedem a félmondatot. Moonwalkr vita 2020. május 9., 19:05 (CEST)[válasz]
Egyrészt, kissé valóban zavarosnak találom, másrészt szerintem töklényegtelen is az egyszeri olvasó szemszögéből. (Másrészt meg abban nekem van igazam, hogy a Gemini-1 se maradt fent Vigyor) - Tündi vita 2020. május 10., 10:35 (CEST)[válasz]
igazad van, bár a szándékos lezuhanást mindennek nevezném, csak nem visszatérés, vagy pláne leszállás. De ezzel együtt töröltem a mondatot. Moonwalkr vita 2020. május 10., 11:44 (CEST)[válasz]
  • A Felszállás és pályára állás szakaszban: "A visszaszámlálást egyetlen hiba zavarta meg, amely 1 óra 16 percre leállította a folyamatot.[12]" - lehet tudni, mi volt ez a hiba? - Tündi vita 2020. május 8., 19:44 (CEST)[válasz]
Igen, ismert a hiba, az indítóállásban a rakétát függőlegesbe állító emelőszerkezetet nem lehetett vízszintesbe állítani. A bekezdés végi forrásra kattintva elolvasható ez is.Moonwalkr vita 2020. május 9., 09:37 (CEST)[válasz]
Hát, akkor miért nem írjuk bele a cikkbe? Az összes többi hiba fel van sorolva, csak ez nincs. - Tündi vita 2020. május 9., 18:39 (CEST)[válasz]
Beleírtam. Moonwalkr vita 2020. május 10., 11:44 (CEST)[válasz]
  • A Leszállás szakaszban kétszer kellett elolvasnom ezt, hogy egyszer megértsem: "tudniillik a kabin előre döntése a kötélzet egy felfüggesztési pontról kettőre váltása" - lehetne kicsit kifejteni vagy átírni? - Tündi vita 2020. május 8., 20:10 (CEST)[válasz]
ÁtírtamMoonwalkr vita 2020. május 9., 14:03 (CEST)[válasz]
Köszi. - Tündi vita 2020. május 10., 10:35 (CEST)[válasz]
  • A legutolsó szakasz, a "Repülési paraméterek" szerintem felesleges. Először is, benne van az infoboxban, lehet, hogy elszórva a szövegben is, plusz nem illeszkedik így, ebben a formában bele a cikkbe. Ugyanakkor hiányolom a cikk végét. Valami "Utóélet" vagy ilyesmi szakasz kellene. Hogyan értékelte a NASA a teljesítményt? Kaptak-e valami kitüntetést az első űrsétárért? Mit szólt az egészhez a közvélemény? Ilyesmik. Hirtelen ér véget a cikk ott, hogy kihalászták őket az óceánból. Pl. az angol cikkben látok egy bélyeget, meg egy vacak képet arról, hogy a kapszulát kiállították egy múzeumban. - Tündi vita 2020. május 8., 20:13 (CEST)[válasz]
Századszor ütközöm bele, hogy “kegyeletből” meghagyom egy csonkból felfejlesztett cikk eredeti tartalmát, majd pont ezt kérik rajtam számon. Pont ez van a “Repülési paraméterek” szekcióval. Akkor kiszedjem? Az “utóélet” rész inkább már a kiemelt cikkek sajátja, ezért nem került bele és nem is kiemeltnek jelöltem. Moonwalkr vita 2020. május 9., 14:03 (CEST)[válasz]
Én nem szoktam kegyeletből meghagyni semmit, ami nem odavaló. Szerintem vedd ki. Az utóélet meg megérne azért 2 mondatot, még ha "csak" jócikkről is beszélünk. - Tündi vita 2020. május 9., 18:39 (CEST)[válasz]
NA, akkor már van "Utóélete" fejezet is:) Moonwalkr vita 2020. május 11., 14:31 (CEST)[válasz]
Ezt a felvetést csak sejtem, mint értem. Szóval a 8,3%-kal túl nagy az egyezés egy Űrvilágos cikkel? Hát ez nem egyszerű kérdés. Talán a legegyszerűbb feloldása ennek a helyzetnek - túl azon, hogy most elkezdek mentegetőzni, hogy a 8,3 nem is plágium -, hogy ennek is és annak is ugyanaz a szerzője: én:) Ha ez így nem OK, az persze képezhet feladatot, de inkább döntsd el Te, hogy valaki saját, másutt publikált szövegből használhat- e fel. Szerintem igen:) Moonwalkr vita 2020. május 9., 14:03 (CEST)[válasz]
Ezt most kinek írtad? - Tündi vita 2020. május 9., 18:39 (CEST)[válasz]
itt volt huszonhetedik kérdőjelként, mint vélemény, hozzászólás). Nem tudom ki írta (azt hittem, Te). De ha nem kell foglalkozni vele, ignoráld. Moonwalkr vita 2020. május 9., 19:05 (CEST)[válasz]
A Copyvio detector alapból benne van minden jócikkjelölő sablonban, ha jól tudom. - Tündi vita 2020. május 10., 10:35 (CEST)[válasz]
Források[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Javaslatok_jó_szócikkekre/Gemini–4&oldid=22650297”