Wikipédia-vita:Szabad források

Az Szerzői Jogokrúl

Jó félórát beszélgettem az Artisjus (magyar szerzői [közös] jogi egyesület) jogászával, akinek megpróbáltam jónéhány kérdést feltenni. Nagy segítőkész volt, és itt próbálom leírni, amit lejegyeznem sikerült. Természetesen ez nem az ő, hanem az én interpretációm, valamint nem jogi állásfoglalás és nem jogi tanács és bla blabla bla.... szokásos jogi duma.

Nem védett művek digitális változatai

Azon művek, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (pl. lejárt a védelmi idő, a mű felhasználhatósága engedélyezett, stb.) nyilvánvalóan felhasználhatóak. Ami kérdés volt: mi a helyzet ezek digitalizált változataival?

• Az elektronikus formába való hozás nem teremt önálló művet, és így nem esik önálló védelem alá. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott - de eredeti formájukban felhasználható - források szabadon felhasználhatóak.

Ebeb beletartozik a szabad források internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változata feltéve, hogy nem az egészet vesszük át (mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat). Cikkek tehát átvehetőek az ilyen elektronikus forrásokból. (Beleértve a magyar törvények szövegének internetes vagy CD-s kiadványait. Az "egységes szerkezetbe hozott" törvények szintén nem önálló művek, és mint ilyen szintén nem esnek külön védelem alá.)

Fair use

Az angol nyelvterületen létezik a "fair use" fogalma, vagyis hogy védett művek (kép, hang, szöveg) idézhetőek illetve felhasználhatóak megfelelő körülmények között, pl. egy cég logója felhasználható egy lexikon cikkben.

• A magyar törvény ismeri a "Szabad felhasználás" fogalmát, de azt eltérően kezeli az angolszász törvényektől, ezért minden "fair use" esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar törvények szerint használható-e. Az esetek jelentős részében nem.

Általános szabályok

33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerzõ engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott mûvek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelõen.

(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mû rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerzõ jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férõ célra.

(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztõen értelmezni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképzõ iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú mûvészetoktatásban vagy a felsõoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsõfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelõen valósul meg.

A szabad felhasználás esetei

34. § (1) A mû részletét - az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti.

(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mû részlete, vagy kisebb terjedelmû ilyen önálló mû iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerzõ megnevezésével átvehetõ. Átvételnek minõsül a mû olyan mértékû felhasználása más mûben, amely az idézést meghaladja.

Az, hogy a Wikipédia tudományos ismeretterjesztést szolgál, szerintem elfogadható, de ez csak vélemény.

Public domain

Ez katasztrófa. A magyar törvények ilyet nem ismernek (nem lehetséges lemondani egy alkotáshoz fűződő jogokról), ezért a public domain anyagok elméletileg nem használhatóak fel; mivel azonban ez csak akkor érdekes, ha az anyag szerzőjének szándéka lenne bárkit is beperelni emiatt - márpedig ha ezt akarná, nem tette volna PD-é a művét - ezért ezeket használjuk addig, míg valaki nem kéri, hogy ne tegyük. (Mi is lenne a világból ha nem lenne szerzői jog? Unatkoznánk...)

Gyűjteményes művek / Révai lexikon

2010-ben az 1940 előtt elhunyt szerzők művei, valamint az 1940 előtt kiadott több szerző által készített művek közkincsek, és szabadon felhasználhatóak.

Természetesen ezek szövegezése a modern magyar nyelvtől oly mértékben eltér, hogy a Wikipédiában való használathoz nyelvtani és tartalmi frissítésük elengedhetetlen. --Rodrigó ⇔ 2011. március 5., 15:40 (CET)

Zenék

Szerző halálától 50 év. Nem annyira kritikus Wikipédia szempontjából, de hátha kell vmikor.

Egyelőre ennyi. --grin ✎ 2004. július 12., 18:19 (CEST)

Képek

A képekről nem sokat tudok mondani. Jelenleg az van, hogy rájuk is vonatkozik a szerzői jogi törvény, de nem illenek bele, és ezért vagy a "használjuk, míg nem szól a szerző" vagy a "nem használjuk, ha nem engedi a szerző" elvet követi az ember.... vagy bármi mást. Erre még rákérdezek. (Javasolták, hogy a HungArt egyesületet faggassam ki.)

67. § (5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.

ami nagyjából ki is meríti a képek idézését. (Nem tartozik alá a képkocka, amire azt mondták, hogy ésszerű mértékben használva megáll, mint szabad felhasználás, meg a screenshot, amiről egyelőre nem tudok biztosat.) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. október 2., 13:52 (CEST)

Védjegyek, logo-k, védett emblémák

A védjegyekről az 1997. évi XI. törvény szól, melynek 12.§-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a védjegy tulajdonosa felléphet annak használata ellen. Ez pongyolán fogalmazva azt mondja, hogy ha pénzt keresel azzal, hogy a védjegyet úgy használod fel, hogy amit eladsz azt ellátod (megtévesztően) a védjeggyel, akkor ellened fel lehet jogilag lépni. Ha nem üzleti a tevékenység, illetve ha a felhasználás nem megtévesztő, akkor (a legtöbb esetben) a védjegy felhasználható. A Wikipédia esetében (mint ismeretterjesztő/lexikon mű) továbbá fennáll az, hogy a védett dolgok felhasználása "nem védjegyszerű felhasználás" (illusztráció), ezért megengedett.

Tovább segít a törvény a Wikipédiának, amennyiben a 13.§ szerint:

13.§ Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.

Ennek alapján látható, hogy ha nem áll fenn "az a benyomás" hogy a védjegyet magára a kiadványra (Wikipédia) használjuk, akkor nem lehet baj. [Pontosítás utólag: Ez gondolom vonatkozik arra is, hogy nem illusztrálhatjuk a Tőgytej Bt. céget a Tehénfolt Rt. védjegyével; illetve ha a védjegyről nem egyértelmű, hogy védjegy (pl. szöveges védjegy) akkor kérésre fel kell ezt tüntetni, tehát pl. a „Walkman” szót leírhatjuk, de ha a Sony kéri, fel kell tüntetnünk valahol a szövegben legalább egyszer, hogy a szó lajstromozott és oltalom alatt álló védjegy.] De még ennél is lehetünk barátságosabbak a védjegytulajdonosok tisztelt arctalan tömegéhez, mert odaírhatjuk minden egyes képhez és ábrához (a lapjára), melyről tudjuk hogy védjegy, hogy "ez a megjelölés XY javára védjegyoltalom alatt áll". Ezzel megelőztük azt, hogy ha valaki mégis van annyira elvetemült, hogy a 12. szakasz alapján reklamál, akkor már ott legyen a hivatkozás.

Ez alapján a Wikipédiában - szerintem - a védett képek, ábrás védjegyek és logók használhatóak, a fenti megjegyzéssel a képek lapján. --grin ✎ 2004. július 13., 16:55 (CEST)

Akkor is működik a dolog, ha X cég tökéletesen megírja, hogy milyen körülmények között lehet eztazt csinálni? Lásd pölö: http://www.microsoft.com/permission/copyrgt/cop-img.htm --Szajd 2004. augusztus 7., 21:53 (CEST)

(Nem vagyok ügyvéd, magánvélemény következik.) Szerintem a védjegyjog alapján nem tehetnek semmit: a védjegyeket a védjegytörvény védi, és amit a törvény megenged, azt szabad. Amit tehetnek az a szerzői jogokra való hivatkozás, hiszen a szerző bármit megtilthat vagy engedélyezhet, beleértve azt is hogy a művét senki soha ne használhassa. Természetesen ezen a ponton lehet azzal próbálkozni, hogy a logót pl. újrarajzolod, vagyis nem az eredeti művet (grafika, bitmap) használod hanem egy saját, kreatív alkotást hozol létre... de persze a bibi az, hogy ha túlságosan hasonlít, akkor a kreativitás vitatható, ha meg nem, akkor meg minek csináltad. :-)

Emellett az említett lapon nem szerepel semmi a logoról. A többi dolog meg sima szerzői jog alá esik, tehát ha az ikonjukat újrarajzolod, akkor használhatod, csak tudd bizonyítani, hogy te rajzoltad. (Ennek tipikus módja az, ha a készítési fázisok megvannak...)

Sajnálom, ha nem sikerült segítenem. --grin ✎ 2004. augusztus 8., 01:49 (CEST)

További infók a magyar helyzetről

Áthozva a User vita:Peda lapról:

Kedves Grin! Kénytelen vagyok ismét védjeggyel kapcsolatos kérdéhez szólni. A védjegyek felhasználása a Wikiben nem szerzői jogi kérdés, ezért teljesen egyetértek, hogy a szerzői jogi "fair use"-hoz a Wikiben való feltüntetésüknek semmi köze. A logónak, emblémának, bannernek stb. nevezett ábrás védjegyek célja az, hogy a közönség (beleértve a Wiki közösséget is)megismerje, megtanulja és felismerje azokat. Az USA-ban a védett jelleg feltüntetése kötelező (marking is compulsory). Ezért van a körben az R betű a védjegy felett jobbra és az amik a TM (=trademark) és SM (=service mark) jeleket is használják, de ezeket csak akkor, ha a "mark is unregistered". Számos országban, így Magyarországon sem kötelező a védjegy jelleg feltüntetése (pl. törv. védve) Röviden: A Wikiben bárki emblémáját nyugodtan meg lehet jeleníteni, ha az illető árujáról/szolgáltatásáról van szó, ez nem reklámozás, hanem tájékoztatás. Célszerű lenne viszont megállapodni a logo stb. "képaláírásának" szövegében. Mondjuk a "Windows" logo alá kerülhetne "a Microsoft logója/emblámája/védjegye" szöveg.

A terjedelemért bocs, érdeklődéssel várom a nézeteket.

Üdv - Millisits

Kedves Millisits, örülük, hogy a "szakterületedhez" is hozzászólsz, mert nagy segítség (mint már azt kora nyáron jeleztem). Nézd meg ezt a lapot - meg a hozzátartozó szócikket - hogy nincs-e benne valami helytelen. Igyekeztem jól leírni, amit a két jogász (Artisjus és MSZH) a kérdéseimre válaszolt.

A logókkal kapcsolatosan örülök, ha te is úgy látod, ahogy én leszűrtem, és a logók használhatóak a lexikonban extra felirat nélkül. Én úgy gondolom hogy a lapon ne szerepeljen a védettség felirata, hiszen arra a kép lapja való. Viszont a lehetőségek szerint a kép lapján mindig szerepeljen, ha ismert az, hogy a képnek van tulajdonosa, illetve ha védjegy.

Segítségedet előre is köszönjük. --grin ✎ 2004. augusztus 17., 22:27 (CEST)

GYIK - fordításokkal kapcsolatosan

Keletkeztet-e egy szerzői joggal védett műnek másik nyelvre lefordított változata új szerzői jogot?

Igen, a fordító szerzői jogát. Neki is lesz egy új, önálló szerzői joga (szerzői személyiségi joga és felhasználási jogai).

Van-e szükség egy szerzői joggal védett mű lefordításához, a közzétételéhez az eredeti mű szerzőjének (kiadójának) az engedélyére?

Bármely nyelvre való lefordításhoz saját használatra nincs szükség engedélyre, azonban nyilvánosságra hozatal esetében be kell szerezni az eredeti mű alkotóinak a felhasználási engedélyét, vagy a már kiadott műnél a Kiadó engedélyét, illetve hitelt érdemlően ki kell deríteni, hogy e tekintetben ki rendelkezik a felhasználási joggal (szerződés, nyilatkozat).

A felhasználási szerződésben kifejezett nyilatkozattal lehet ingyenesen felhasználási engedélyt adni, vagy meghatározott összegért, amely lehet

• egyszeri kifizetésű összeg
• a megjelent és eladott példányonkénti Ft
• a forgalmazási nyereség meghatározott százaláka (royalty)

Lehet-e alku és engedély nélkül is a fordítás nem jelentős részleteit ingyen megjelentetni a forrás és a fordító megjelölésével.

Nagyon kényes kérdés, ennek a jogi megítélése nem egyértelmű, Egyes álláspontok szerint ez nem lehetséges, mások szerint ez lehetséges. Persze, itt terjedelmi probléma léphet fel, nem lehet meghatározó terjedelmű, quasi idézet-szintű vagy lábjegyzetnyi mennyiségről lehet szó.

Lehet-e a szerzői jogról lemondani, azt lehet-e átruházni, elidegeníteni?

A szerzői személyiségi jogról nem lehet lemondani, de felhasználási engedélyt lehet adni. A felhasználási jogokat át lehet ruházni, bizonyos műfajok esetében (pl. film reklámfilm, adattár, software.) A sokszorosított műpéldány/ok tulajdonjogát lehet átruházni, magyarul eladni vagy haszonkölcsönbe adni (pl. könyv, vhs, dvd)

Lehet-e írott és más szellemi alkotások (szövegek, művek) megváltoztatását a szerző (vagy fordításnál a fordító) engedélye nélkül átalakítani, megváltoztatni.

A változtatás, átdolgozás (a címre is kiterjedően) tilalma szerzői személyiségi jog, amelyről ne lehet lemondani. Persze, a szerző a jogaival ill. annak gyakorlásával nem élhet vissza.

• A válaszokban idézett jogforrások: Ptk. Személyhez fűződő jogok
• A szerzői jogról szóló 1999.évi LXXVI. Tv

Mesüge 2005. április 25., 23:40 (CEST)

Albumborító

"albumborító: Vélhetően nem használhatjuk?"

Ezt mire alapozzuk? Sokat olvasgattam az Artisjus, a HungArt stb. oldalait, de nem találtam semmit, ami arra utalna, hogy az albumborítók ne lennének közölhetőek olyan felbontásban, ami nem károsítja a tulajdonos jogait (nyilván senki nem fog kinyomtatni és borítóként alkalmazni egy 300x300-as, erősen tömörített képet). – KovacsUr

Az albumborítót valaki megrajzolta, ergo szerzői jogvédelem alatt áll. Az angolok (talán) ki tudnak bújni ez alól a fair use-zal, nekünk ilyesmi nincsen. --TG® 2005. július 15., 00:34 (CEST)

Ha külön feltüntetve nincsen szerző, a borító szerzői jogai a kiadóhoz tartoznak. Szerintem ajánlatos engedélyt kérni (egyben ezzel tájékoztatva is lesz a jogtulajdonos). Xbspiro 2006. szeptember 22., 15:33 (CEST)

Tehát még a könyvborító képe SEM használható fel annak a szócikknek az illusztrálására, amely ARRÓL az adott könyvről és ANNAK szerzőjéről szól? Nem járható-e a "pozitív vélelem" útja: Feltöltjük és kinthagyjuk mindaddig, amíg valaki elő nem áll, és hitelt érdemlően nem igazolja, hogy ő a jogtulaj. És akkor - ha követeli - levesszük. Akela 2006. november 21., 20:59 (CET)

Filmkocka

• nem tekinthető (megengedhető méretű) idézetnek esetleg? -- Váradi Zsolt 2005. augusztus 30., 12:13 (CEST)

Koronázási palást

Szóval találtam egy (két) jó képet a koronázási palástról, és oda volt írva, hogy Szelényi Károly felvétele. A palást elmúlt 70 éves, Szelényi nem valószínű(ez pontatlan, de érthető szerintem). Most mi a teendőm? Használhatom vagy nem? Lily15 2006. január 9., 15:24 (CET)

Ez esetben nem a kép tárgyának kora számít, hanem a kép készítésének időpontja. A kép a szerző tulajdona. Kérj engedélyt a használatra vagy készíts sajátot, ha tudsz! Jogvédelem alatt álló mű fényképezése (szkennelése) és a fénykép közzététele ellenben kerülendő. Xbspiro 2006. szeptember 22., 15:33 (CEST)

elsőnek 25 év

(Elsőnek a szerző halála után kiadott művekre 25 év a kiadástól számítva.)

Ez mit jelent ez a mondat? Kellene legalább egy állítmány, vagy egy alany. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. augusztus 11., 17:53 (CEST)

Azon művekre vonatkozóan, amelyeket a szerző halála után adtak ki először, a védelmi idő 25 év a kiadástól számítva. Xbspiro 2006. szeptember 22., 15:33 (CEST)

Szabad források az MEK-ből

Az OSZK elektronikus könyvtár és annak egyéb lapjai (mint az http://epa.oszk.hu/ és a http://sajtomuzeum.oszk.hu/ ) ismét nagy mennyiségű olyan anyaggal bővültek (anyagi támogatások, mint pl. az ISZT hozzájárulásával) amiket felhasználhatunk, mert a szerzőik több, mint 70 éve elhunytak. Számos életrajz (pl. http://mek.niif.hu/05800/05827/ ), és mindenféle egyéb hasznos anyag felkerült, és ezek nagy része már nem esik védettség alá. Csak említem, hátha valaki nem tudta. – grin ✎ 2008. április 24., 01:02 (CEST)

Népzene

Bár nem igazán wikipédia orientált, de hátha érdekel valakit ez a népzenei gyűjtemény. Emlékeim szerint a népzene explicit módon nem jogvédett, bár nyilván a gyűjtése időt és energiát igényel. CC-BY ;-) – grin ✎ 2008. április 24., 01:18 (CEST)