Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia-vita:Író, hazudj!

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Akela 13 évvel ezelőtt

Zseniális! – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. november 16., 10:25 (CET)Válasz

Marha jó, de az is hülye, aki egy REGÉNYT használ forrásként... – Perfectmisside írj! 2011. március 5., 15:48 (CET)Válasz

Szerintem is :) Ellenben a legenda terjedése közben valamelyik ponton Bálintról Istvánra változott a földesúr neve, valaki közben utánanézhetett legalább annak, hogy hívták a földesurat ebben az időben :D Alensha 2011. március 5., 18:10 (CET)Válasz

Szerintem is, a regény nem nevezhető történeti adatnak. Attól függetlenül mégis igaz:

Fél Edit 1936-ban írt Kocs 1936-ban (Néprajzi Monográfia) című munkájának Kocs történetéről szóló részében is ez áll:

"Már 1529-ben a török által elpusztított községek közé tartozik. Enyingi Török Bálint 1612-ben nyílt levelet bocsát ki Pápán, melyben a Kocsra települni szándékozóknak 6 évi adó- és szolgálatmentességet ajánl fel."

Az egykori lakosok közül ekkor a felhívás nyomán - a fennmaradt adatok szerint - az ország több vidékéről is érkezett a lakosság, de elsősorban a török elől elmenekült megmaradt lakosság települt vissza a faluba, és az újranépesüléssel egyidejűleg református egyház is keletkezett. A fennmaradt adatok szerint például a Sebestyén és László nevű családok bizonyítottan az Alföldről érkeztek a településre.

"1683-ban a Bécs alá vonuló török hadak tatár nemzetiségű csapatai által ismét porrá égettetett és teljesen elpusztíttatott. A lakosok, kik elmenekülhettek, elmenekültek, amerre tudtak. Azonban a háború után csakhamar visszatérvén, a községet rövid idő alatt fölépítik, annyira, hogy lelkészt is hoznak" (Komáromi Pál személyében).

A fenti adatokat a kocsi református lakosság ö-ző beszéde is megerősíti, mely nagyrészt az Alföldön; Szeged és Kecskemét környékén használatos ö-ző nyelvjárásra hasonlít, melyet a lakosság közül főként a reformátusok beszélik, a katolikusokra ez nem volt jellemző. Az ö-ző nyelvjárás az idősek körében a mai napig használatban van.

Ami pedig a Kocsi származását, illetve elnevezését illeti, azok az adatok jóval korábbra tehetők. Az 1300-as évek végére, s bizonyíthatóan az 1400-as évek elejére, Zsigmond király idejére tehetők. Nem sok közük van Kocsi Csergő Bálinthoz.

Források:

  • Fél Edit: Kocs 1936-ban (Néprajzi monográfia)
  • Komáromi Pál református lelkész bejegyzése a kocsi református egyház anyakönyvébe.
  • Edelényi Szabó Dénes
  • Bátky: Néhány vonás Komárom megye településtörténetéhez. (Föld és Ember. 1923)

Kossuthzsuzsa vita 2011. március 5., 19:21 (CET)Válasz

Arra figyelmeztetnék, hogy az Alföld és a Kiskunság nem azonos. Az ö-ző beszéd nem jelenti konkrétan a Kiskunság bizonyítékát, ezért Moldova állítása, miszerint kitalálta a történetet, továbbra sem bukott meg. Az idézett források sem a Kiskunságot említik, hanem általában az Alföldet. Mellékesen az Alföldet is kissé kétlem is, mivel épp az Alföld nagyon elnéptelenedett a török időkben, nem onnan telepítettek népességet, hanem oda. LApankuš→ 2011. március 5., 21:45 (CET)Válasz

A mese idővel valósággá nemesül(het). Sajnos, nem tudom, melyik könyv bevezetőjében olvastam sok évvel ezelőtt: „A történelem nem az, ami történt. A történelem az, amit történészek mesélnek nekünk.” (Utólag keresgélve találtam hasonló megállapításokat, pl. Elspeth Marr: „History is not what happened but what you are told has happened, irrespective of what is true.”) Az általunk ismert „történelem” tényeinek egy része valszeg hasonló metamorfózisokban keletkezett. Akela vita 2011. március 18., 19:22 (CET)Válasz