Wettstein család
A Westersheimbi Wettstein család Ausztriában és Magyarországon honos nemzetség, svájci gyökerekkel.[1]
A család története[szerkesztés]
Eredet[szerkesztés]
A család őse Ulrich – aki feltehetően egyike volt az 1305-ös Habsburg urbáriumban összeírt Rudolf Wettstein gyermekeinek - a mai Svájc Zürich kantonjának részét képező hajdani Kyburg grófságban tűnik fel 1331-ben. Az ottani Russikon-ból, illetve a hozzátartozó Madetswil-ből ered a család számos ága, melyek főleg Svájcban, de több más országban is virágzanak.[2]
A leszármazók közül kiemelkedett Johann Rudolf Wettstein, Basel polgármestere, aki az 1648-as vesztfáliai békében - diplomáciai rátermettségének köszönhetően - elismertette Svájc de iure függetlenségét a Habsburg birodalomtól.
A westersheimbi* ágazat[szerkesztés]
* A 16-18. századi németnyelvű kancelláriai írásbeliségben a szóvég jelölésére az "m" helyén gyakran "mb"-t használtak, ami ebben a családi előnévben is rögzült. Beszédben a "b" nem ejtendő. Egyes ágak, illetve családtagok a "b"-t elhagyva használták a nevet.
Az ágazat őse, Jakob Wettstein, 1572-ben nyerte el a városi polgárjogot az Ulm melletti Günzburgban, mely akkor Elő-Ausztriához tartozott Habsburg igazgatás alatt. Ő és utódai különféle hivatalokat töltöttek be Habsburg szolgálatban. Jakob unokája Hans Jakob Wettstein (1628-1705) került elsőként kapcsolatba Magyarországgal, mint a Sopron megyei Szarvkő (Hornstein) uradalmának császári adminisztrátora az 1670-es években.[3] Fia, Franz Leopold Wettstein, cs.k. udvari és hadi kancelláriai titkár, Savoyai Jenő seregében részt vett a felszabadító hadjáratokban. I. Lipót királytól nyert 1704. május 16-án Bécsben kelt magyar indigenátust, nobilis dominus a Westersheimb prédikátummal és címerbővítéssel, amit az I. József császár által Bécsben 1709. március 27-én adományozott szentbirodalmi lovagi rang követett, cum iure denominandi (az előnév családnévként való használati jogával).[4]
Ferenc Lipót fia, Károly Eduárd, cs.k. kapitány, az osztrák örökösödési háború során Palermo ostrománál megsebesült, majd 1736-ban Sopronban telepedett le. Ott igazolt az 1754-55-ös nemesi összeírás során. Két fia, Ferenc, a temesvári helyőrség főhadnagya és Zsigmond, pozsonyi főharmincados Bécsben 1790. december 23-án nyert II. Lipót királytól magyar címereslevelet.[3]
Ferenc fia Antal, nyugállományba helyezett cs.k. főhadnagyként csatlakozott az 1848–49-es szabadságharchoz, és mint honvéd százados esett osztrák hadifogságba.[5]
Zsigmondnak három fia vitte tovább a családot: Károly, Zsigmond és József.
A Károly fiától leszármazók közül többen választották a katonai pályát; ők általában a lovagi címet is használták a nevük előtt. Ifjabb Zsigmondtól ered egy osztrák ágazat, mely több neves természettudóst adott, élükön Richard Wettstein-nel, a neves biológussal, a bécsi egyetem rektorával.
A harmadik fivér József 1809-ben az utolsó nemesi felkelés főhadnagya, majd kamarai provizor a Temesi Bánságban. Fia, Antal, kúriai bíró 1865-ben költözött Temesvárról Budára, az Országház utcai családi házba és szerzett birtokot 1885-ben a Pest megyei Galgamácsán, amely 1949-ig maradt a család kezén.[6] Antal öccse János 1849-ben 19 évesen hadnagy Bem seregében, majd – a Bécsi Politechnikum elvégzése után - a Délivasút Társaság mérnöke.[7]
Antal fia Gyula, szintúgy kúriai bíró, vitte tovább ágazatát. Mindhárom fia cs. és kir. huszártisztként harcolt az I. világháborúban. Közülük a legidősebb, Wettstein János, diplomata, titkos tanácsos; öccse, András, a Hangya Szövetkezet ügyvezető igazgatója; Miklós pedig a Fanto Rt. vezérigazgatója. Miklós fia Wettstein János, okleveles építészmérnök, genealógus, a Máltai Lovagrend nagykeresztes tiszteleti lovagja.[8][9]
A m.kir. belügyminiszter lovagi rangjukat, nemességüket és előnevüket az 1911., 1921., 1931. és 1933. években igazolta.[10]
Nevezetes családtagok[szerkesztés]
- Johann Rudolf Wettstein (1594-1666), svájci politikus [1]
- Richard Wettstein von Westersheim (1863–1931), osztrák botanikus [2]
- Friedrich (Fritz) Wettstein von Westersheim (1895–1945), osztrák botanikus [3]
- Diter von Wettstein (1929-2017), dán biológus és genetikus [4]
- Otto Wettstein von Westersheim (1892–1967), osztrák zoológus [5]
- Westersheimbi Wettstein János (1887–1972), magyar diplomata
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagy, Iván. Magyarország Családai – czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I-XII és pk. (1857-1868)
- ↑ Hannes Wettstein-Westersheimb (1966. Juni). „Die Anfänge des Geschlechtes Wetzstein / Wettstein im Zürcher Oberland”. Zürcher Chronik (2), 40-45. o.
- ↑ a b Vajay, Szabolcs. A máltai rend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Mikes Kiadó Kft., 742-743. o. (2002). ISBN 963 8130 42 3
- ↑ von Wettstein, Otto. Die Geschichte unserer Familie (német nyelven). Wien: Manuskript [1959. március 27.]
- ↑ Bona, Gábor. Századosok az 1848/49 évi szabadságharcban, II. kötet. Budapest: Heraldika kiadó, 556. o. [2009]
- ↑ Virág, Zsolt. Magyar Kastélylexikon, Pest Megye. Budapest: Perfect Project, 254. o. [2001]
- ↑ Bona, Gábor. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi Szabadságharcban, III. kötet. Budapest: Heraldika kiadó, 460. o. [1999]
- ↑ Legeza, László. Életsorsok - Máltai lovagok voltak. Magyar Máltai Lovagok Szövetsége [2019]. ISBN ISBN 978 615 81197 0 2
- ↑ „Turul”. a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye 2007 (1), 29-30. o.
- ↑ Dr. Gerő, József. A m.kir. Belügyminiszter által Igazolt Nemesek 1867-1937 [1938]
