Vita:Tarhonya
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Gasztronómiai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Kevéssé fontos | Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Módis Ágnes Vadszederke (vita), értékelés dátuma: 2014. december 3. | |||
| |||
A kifogásom a következő: "Wikipédia, a szabad lexikon". Nem pedig "Wikipédia, a szabad lexikon, amiben tilos ételeknek szerepelnie" Ha kifogásolod azt, hogy itt van a receptje, az egy dolog, az áthelyezhető egy szakácskönyvbe. De mint szócikk megérdemel egy bejegyzést egy lexikonban. T0nk 2007. augusztus 17., 07:58 (CEST)
Kiegészítettem. --Lily15
üzenet 2007. augusztus 17., 08:36 (CEST)
- Kedves Kollégák! Ez így már valóben lexikoncikk. Amikor én azonnalira jelöltem, akkor a cikk két sorból állt, ami leírás volt a többi a klasszikus "recept" műfajba tartozó információ volt (10 dkg liszt, 2 tojás, egy evőkanál gríz - nem tudom). Ez nem való a Wikipédiába, mellesleg, más szócikkbe sem, tehát ha máshol is van, akkor onnan is ki kell venni és a szócikkből hivatkozni a Wikikönyvek megfelelő bejegyzésére.--Burumbátor Klub (szivar és konyak csak ismerősöknek) 2007. augusztus 17., 10:33 (CEST)
Tészta szócikkból áthozva- KeFe írása[szerkesztés]
Tarhonya[szerkesztés]
Tarhonya egy pásztor étel Magyarországon, eredetét több módon is magyarázzák, az egyik változat szerint a perzsa eredetű oszmán-török „tarchana" szóból ered, ami búzalisztből aludttej hozzáadásával készült tésztát jelent. Származhat a török időkből a délszláv népeknél „tarana" szóból is. A másik változat szerint a „tarho" (apró gömböcskékből álló hűsítő enyhén savanyú ital), amit felforralt tejből készítettek az alföldön. Ebben az aludt, vagy savanyú tejben (tarhóban) főzték meg a pásztoremberek a száraztésztát, állítólag innen a tarhonya elnevezése. A középkori böjti tésztakásákat, a gombótákat váltotta ki a tarhonya. Már a 14. századi, kézzel írott szakácskönyvekben is említik, de igazából csak a 17-18. századtól vált népi étellé. Méretéből és alakjából adódóan rágást alig igénylő, kellemes ízű könnyen eltartható száraztészta.
Készítése[szerkesztés]
Kétféle nagyságban, 5-7 mm-es öreg-tarhonya, vagy 2-4 mm-es apró-tarhonya, de 1 kg liszthez felhasznált tojásszám 2, 4, 6 és 8 tojásos szerint is megkülönböztetve. Általában a lisztből, sóval, vízzel gyúrt tésztát több tojással, (de a 8 tojásost már víz nélkül készítik, így az nehezen fő, kissé kemény marad), az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, más helyeken kézzel gömbölygetve készítik, majd nagyság szerint osztályozzák. Vékonyan kiterítve, árnyékos helyen szárítják a teljes száradásig, majd laza szövésű vászonzsákba, felakasztva tárolják. Szellős helyen sokáig, akár évekig is eláll, gyorsan készíthető, és magas szénhidráttartalma miatt nagyon tápláló.
Felhasználása[szerkesztés]
Elkészítésekor forró zsíron kissé megpirítjuk, és a térfogatával azonos vízmennyiséggel felöntve, sóval, borssal ízesítve pároljuk puhára. Tésztaszemek főzés hatására az eredeti térfogatuknak kb. a 2,5-3-szorosára duzzadnak, ekkor felületük enyhén csúszós, állományuk ruganyos. Köret, egytálétel, levesbetétként egyaránt alkalmas.