Vita:Tűzhányó

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Sepultura 2 évvel ezelőtt a(z) Leiterjakab? témában
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 12.

Vulkáni hő kiaknázása[szerkesztés]

http://hvg.hu/Tudomany/20100426_indonez_tervek_vulkani_ho_kiaknazasara Szajci reci 2010. április 26., 16:40 (CEST)Válasz

A cikk címe[szerkesztés]

Kiemelt cikk létére elég vitathatónak érzem a cikk címét. Nem tűzhányónak kéne ennek lenni? L András 2010. április 26., 18:34 (CEST)Válasz

Egyszer már volt az, nézd meg a vitaarchívumot. Ott az szerepel, a szakmaiság miatt legyen inkább vulkán. Pilgab üzenet 2010. április 26., 19:12 (CEST)Válasz

Hát elég szomorú. Asszem geológusként elég szakmaian tudom nézni a dolgot, attól hogy a tűzhányó nem hány tüzet, még ez a magyar neve, oszt punktum. Egyébiránt a lexikont olvasók legtöbbje vszeg nem geológus. De nem is földrajztanár. A vulkanizmus, mint kifejezés és az iszapvulkán név e kérdés eldöntésében nem releváns. Ráadásul az iszapvulkánnak is van böcsületes magyar neve: iszapfortyogó. L András 2010. április 26., 19:19 (CEST)Válasz

Én véleményt nem formálok se pro, se kontra, nekem édesmindegy melyik a kettő közül. :) Pilgab üzenet 2010. április 26., 19:29 (CEST)Válasz

Utólagos engedelmeddel átteszem a helyesírási KF-re a kérdést. L András 2010. április 26., 19:31 (CEST)Válasz

Vulkánok vízhálózata[szerkesztés]

  • centrális vízhálózat: a kráter és a kaldera belső részén
  • sugaras (radiális) vízhálózat: a vulkáni paláston és a kaldera palástján
  • párhuzamos vízhálózat: a lávafolyáson
  • gyűrűs vízhálózat: a parazitakúp körül
  • íves vízhálózat: a vulkáni kúp palástja és a kaldera belső részéről gyűjti össze a vizeket
  • ágas (dendrikus) vízhálózat: a kráter vizeit vezeti le a vulkánon kívülre

A fenti felsorolás teljesen rossz helyre volt téve, szét...hm a geomorfológiát. Hidaspal vita 2014. október 22., 21:43 (CEST)Válasz

Értelmetlen mondat a "vulkánok keletkezését befolyásoló tényezők" alfejezetben[szerkesztés]

Jelenlegi (2021. június 7.) formájában a cikk úgy fogalmaz, hogy "Az ebből (hosszú felezési idejű izotópok) származó hőenergia átlagosan 82 mW/m²"
Sajnos ennek a mondatnak nincs értelme :-( Egyrészt olyan nincs, hogy hőenergia! Ennek a szónak nem kellene léteznie. A hő nem energia, hanem az energia ÁTADÁSÁNAK egyik fajtája. (Az átadás másik fajtája a munkavégzés...) Ez persze kis hiba, sokan követik el ezt a hibát.

De van egy nagyobb baj is, mert a 82 milliWatt/m^2 nem jelenthet energiát! Itt a mennyiségek dimenziói nem stimmelnek. A Watt/m^2 (avagy J/(s*m^2) a hő FLUXUSÁT jelenti. Azt, hogy 1 négyzetméter felületre másodpercenként 82 milliJoule energia érkezik (hő formájában, persze)
Hogy ez a 82 mW/m^2-es fluxus hol van definiálva, nem tudom. Lehet, hogy a belső mag és külső mag között; lehet a külső mag és köpeny között; de lehet, hogy a köpeny és a földkéreg között...
Közöm nincs a földrajzhoz, fogalmam sincs, hogy mire vonatkozott ez a szám. De amíg ez nem derül ki, addig jobb lenne törölni. Azt az illúziót kelti a laikusokban, hogy ez egy értelmes információ; pedig -ebben a formában- nem az...

Leiterjakab?[szerkesztés]

Kínai tudósok, „Wang Chia Shih I Chi munkájában „ezer mérföld” mélységből feltörő forróvízről és a hegyek tetején megjelenő, sárga füstfelhőkről (kénes kigőzölgésekről) számol be. Szintén az i. e. 3. században élő Shu Ching...” inkább címekre emlékeztet. Utóbbi a Su csing történeti műre, előbbinél a Wang Chia lehet a szerző, Shih I Chi a mű címe. https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02549948.1977.11745056 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝 2021. június 7., 19:37 (CEST)Válasz