Vita:Szubbotyici-horizont

Orjol folyó?

Szándékosan nem linkeltem a Tverdohlebi alszakaszban található másik folyót (Orjol). Nagy valósíznűséggel elírás van a forrásként használt könyv szövegben. Most egy orosz városra mutat a link, Orjol.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. február 24., 15:01 (CET)

Orely (Orily) folyó vízgyűjtő területe Ukrajna vízrajzi térképén (sárgával jelölve)

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/%D0%91%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%B9%D0%BD_%D1%80%D1%96%D1%87%D0%BA%D0%B8_%D0%9E%D1%80%D1%96%D0%BB%D1%8C.jpg/1000px-%D0%91%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%B9%D0%BD_%D1%80%D1%96%D1%87%D0%BA%D0%B8_%D0%9E%D1%80%D1%96%D0%BB%D1%8C.jpg
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. február 24., 15:20 (CET)

Orel vagy Orely?

A mellékfolyó neve oroszul Орель, akkor a Казань = Kazany párhuzam alapján Orely lenne a helyes átírás. Viszont a felhasznált irodalom egyik térképén (Sudár 2015, 58. o.) Orelként szerepel. Ezt a változatot használtam.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. február 25., 07:27 (CET)

Rövid összefoglaló

„Mivel az elmúlt évtizedben a Dnyeper középső folyásánál és a Dnyeszteren túli Moldáv Köztársaság területéről ‒ a kora középkori viszonyokhoz képest ‒ meglepően sok olyan 9. századi lelet került elő, melyek uráli eredete egyértelmű és nagyon erős honfoglaló kötődése is van, így mára nagyon megalapozottan feltételezzük, hogy ez a térség volt Etelköz, ahol az Anonymus által megörökített vérszerződés is megtörtént. Ezekben a sírokban olyan leletek és temetkezési szokásbeli elemek keverednek (pl. halotti maszkok, ezüstcsészék, aranyozott ezüstből készült növényi mintás öv- és lószerszám-veretek, lábhoz tett részleges lovastemetkezés, stb.), amelyek jól elkülöníthetők ebben a térségben a korszak egyéb, pl. szláv eredetű tárgyaitól. Ugyanakkor a korabeli írott forrásokból ismert szláv (pl. kerámia) és a Krím-félszigeten át zajló bizánci kontaktus tárgyi hagyatéka (pl. selyem, amphoraleletek), lenyomata is megjelenik ezekben a sírokban.

Ezt a hagyatékot régészeti szaknyelven Szubbotyici-horizontnak nevezzük, mivel a régészeti leletekből levonható történeti következtetésekkel ma már jóval óvatosabban kell bánnunk, mint tettük korábban. A magyar őstörténet legnehezebb kérdése továbbra is az, hogy miként kerültek ide a magyarok elődei, vagy legalábbis azok egy része, hiszen tudjuk, hogy a magyarok egy része a Volgától keleten lévő területeken maradt, nyomaikat majd Julianus fedezi fel a 13. században. Főként kelet-európai régészek és történészek valószínűsítik manapság, hogy ez a folyamat hasonlóképpen mehetett végbe, mint később a besenyők esetében, melyet az írott források is megörökítettek. Vagyis a Kazár Kaganátus, a velük való szövetség tette lehetővé, hogy a magyarok egy része a Volga keleti oldaláról a Dnyeper középső folyásának vidékére költözött, vélhetően valamikor a 9. század középső harmadában. A régészeti és a történeti források legalábbis meglepően jó összhangban vannak ma ebben az időrendi kérdésben.

Levédia tehát vagy a Volgától keletre terült el, amint számos orosz és ukrán kutató feltételezi, vagy Etelköz keleti, a kazárokkal közvetlenül szomszédos része lehetett, ahol Levedi élt, ezt a hazai kutatásban is többen felvetették már. Önálló szállásként a mindössze egy rövid forráshelyből ismert Levédia valószínűleg nem létezett, de a Szeverszkij Donyec-Don vidékén, ahol gyakran jelölik a térképeken, szinte bizonyosan nem.

Ha folytatjuk a magyarok eredetének visszafejtését, akkor a Dél-Urál és Volga-vidék térségében találhatunk a honfoglaló hagyatékkal releváns kapcsolatba hozható leletanyagot. Ez az Urál-közeli „őshaza” egyébként teljesen összhangban van a finnugor (pontosabb lenne egyébként szakmailag is a finn-magyar nyelvcsalád terminust használni) nyelvészeti alaptézisekkel, így ez esetben az írott-, nyelvészeti- és régészeti-források különösen nagy harmóniája tapasztalható.”

Varga Máté: Megpróbáljuk nem elfelejteni, hogy honnan jöttünk (2017. április 23.)

Mende Balázs és Türk Attila közreműködésével.[1] -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. január 13., 20:24 (CET)

Kapcsolódó térkép (régi és új elmélet): [2] -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. január 13., 20:26 (CET)

LR-kultúra

Egy jó ukrán térkép, ami feltűnteti a VIII. sz. szláv régészeti kultúrákat. [3]
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. július 16., 07:33 (CEST)

Szedov

"V.V. Szedov térképén - Régészeti kultúrák Kelet-Európában (8-9. század) - kiválóan érzékelhető, hogy az általa (is) magyarnak jelölt Szubbotyici-horizont területe jól elkülönül a szaltovói kultúrkör - alán, bolgár, kazár - lelőhelyeitől (keleten és északkeleten), a Luka-Rajkoveckaja-kultúra (nyugaton), a Volicenszkaja-kultúra és a Romenszkaja-kúltúra (északon) szlávjaitól." [4]

Bal alsó térkép. (Magyar Régészet, 2015 ősz) -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2018. július 20., 07:19 (CEST)

Lelőhelyek

A lelőhelyeket feltüntető térkép (MÖT-sorozat) [5]. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2019. február 22., 07:28 (CET)

A legfrissebb térkép

[6]
És egy apró hiba: Slodobzeya nem a Dnyeper régióban van. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2020. szeptember 24., 09:17 (CEST)

Csat

Pletnyova leírása:

„A pajzs ötszögű mezőjében, arra keresztben, ülő emberi alakot ábrázoltak, ami kissé domborodóan, jól kivehetően emelkedik ki az aranyozott háttérből. Az emberi alak szélesen szétvetett térdekkel ül, talpai egymással érintkeznek. Arcán nagy szemek, széles, tág lyukú orr és erős járomcsontok vannak. A szemöldökök és az orr együtt T alakú vonalat képez. Füleiben gömböcskés csüngőjű fülbevalók láthatók. Homlokán keskeny szalag, amely a jobbra fésült, két hosszú, térdig érő hajfürtöt tartja, ez a két fürt két oldalról az alakot mintegy bekeretezi. Ugyanolyan hosszú a kissé bepöndörödő végű bajusza és a lábfejekig érő dús szakálla is. Behajlított bal kezében a férfi vékony T alakú botot tart, ez talán kis balta vagy jogar, melynek nyele a földre támaszkodik a lábfejek mellett. A jobb könyök a csípőre nehezedik, a kézfej felfelé néz, határozottan rituális tartásban (három ujja be van hajlítva, kettő pedig — a mutató és a középsőujj — nyújtva). A feje mindkét oldalán, ahol a vállak felé nyúló trapézalakú tárgyak láthatók, a fejviselet részei. A maga egészében lenyűgöző az ábrázolás szokatlan finomságával. Kabátján és a fejdísz részletein az anyag redőit könnyed karcokkal jelezték, úgy vannak kidolgozva a kéz ujjai, hogy mélyedés választja őket el egymástól, vékony hosszú vonalakkal jelezték a hajfürtöket a fejen és a szakállon. Ezenkívül köröcskéket és karcokkal kiegészítő díszítést vittek rá a pajzs szélén sorakozó kör alakú és elnyújtottan ovális tagozatra is.”

Bokij, Pletnyova: NOMÁD HARCOS CSALÁD 10. SZÁZADI SÍRJAI AZ INGÜL FOLYÓ VÖLGYÉBEN [7] (Igen nagy: 183 MB) -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. március 9., 15:58 (CET)

Manvelovka

Orosz cikk (1973) [8] -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. június 11., 07:23 (CEST)