Vita:Szebeni szalámi

A(z) Szebeni szalámi szócikket Hkoala készítette vagy bővítette lényegesen a „CEE Tavasz 2021” nemzetközi szócikkíró versenyre. A cikk témája: kultúra, ország: Románia.

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Gasztronómiával kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Gasztronómiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Gasztronómiával kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Története

Szebennél nem volt vám (a Vöröstoronyi-szorosnál volt, ennek forgalma azonban kisebb volt, mint a predeálié), ellenben Szebenben és Medgyesen több szász vállalkozás gyártott szalámit ebben az időben. Auguste ^nu! 2023. július 14., 01:48 (CEST)

Kedves Hkoala (úgy látom, te írtad a szócikket az elérhető, román nyelvű források alapján). Emlékeztem rá, hogy Nagyszebenben a jelzett időpontban már virágzott a szalámigyártás, amiből romániai exportra is került. Rövid internetes keresés megerősítette, hogy itt a sinaiai szalámigyáros Dozzi család legendagyártásáról lehet szó. Idemásolom, mit ír a brassói kereskedelmi és iparkamara jelentése a szebeni szalámiról 1889-ből:

"Szalámigyártással Nagv-Szebenben és Brassóban foglalkoznak; amott 16, itt 3 műhelyben gyártják. Ujabb időben Fogarason is megtelepedett egy szalámikészitő. A mig a szalámi az 1886/87-iki évadban főleg a fenyegető háború következtében jó áron kelt, addig a reá következő évadban, melyben a megelőző év kedvező árfolyama révén sokkal többet gyártottak, jelentékenyen hanyatlott az üzlet. Ez évben is nagyon tartózkodtak a vevők, hanem a tartósan szép nyár uj életre keltette az üzletet, habár azt a korlátolt gyártás mellett nem lehetett teljesen kiaknázni.

Az erdélyi szalámi kitűnő hírnek örvend. Sajnos, hogy a készítők a nyersanyag beszerzésében soknemü nehézségnek vannak kitéve. Kiváltkép a nagy-szebeni szalámigyártást sújtotta érzékenyen a romániai sertésbehozatal tilalma s még ma is nehezen szerzi meg a nyersanyagot. Kedvezőbb a brassói gyártás helyzete, a mennyiben a közel s távol környék mezőgazdái mindinkább növekvő mennyiségben hozzák be a leölt sertést. A brassói gyárosok kijelentik, hogy a romániai sertés behozatalának megszűnése óta jobb anyag áll rendelkezésükre, mert az ő czéljaikra való sertéshizlalásra több gondot fordítanak. Minthogy a részben nagyon messziről szállított nyersanyag, a nagy-szebeni gyáraknak aránylag nagyon sokba kerül, s igy üzleti helyzetük kedvezőtlenül alakul, nagyon jogos abbeli kívánságuk, hogy a romániaj friss hús behozatala megkönnyittessék, mert különben a Királyhágón túli gyárak versenyét nem állhatják meg, annál kevésbbé, mivel főeladási piaczuk (az osztrák tartományok) oly távol esik. Ez okból a szalámi szállítási díjtételeinek mérséklése is nagyon kívánatos."

Az pedig, hogy Filippo Dozzi kőművesként érkezett volna Romániába, elég romantikusan hangzik (és szegény friuliak tényleg gyakran dolgoztak kőművesként, kőfaragóként, robbantási szakértőként vasútépítéseken). Csakhogy ez valószínűtlennek tűnik a belinkelt szalámitörténeti doktori dolgozat fényében, amelyből kiderül, hogy apja ekkor jól menő szalámigyárat vitt Budapesten és Rákospalotán, ráadásul a család csak 1891-ben változtatta át a nevét Dozzóról. Érthető lenne ellenben, ha az 1886 és 91 között dúló vámháború idején költözött volna Romániába, ahol olcsóbb sertéshúst talált. Ugyanekkor sok a tönk szélére került szászföldi vállalkozó is Romániába helyezte át működését, köztük talán szebeni szalámigyáros is akadt. Akárhogy is, az egész "hivatalos" történet a Dozzi család (tudatos vagy spontán, mindenesetre elég átlátszó) kreálmánya, akik talán már a két világháború között is juthattak olyan helyzetbe, hogy (mint bukarestiek) érvényre juttassák a sztorijukat, de a volt nagyszebeni szász szalámigyártók távozásával aztán végképp. Auguste ^nu! 2023. július 14., 02:21 (CEST)

A medgyesi szálról én írtam Medgyes szócikkébe (Matlekovits alapján, aki szintén a kereskedelmi és iparkamarák jelentéseiből dolgozott), hogy Guggenberger, Fleischer, Binder és Zikeli szász mészárosok már az 1890-es években ráálltak a szalámigyártásra. A Theil-féle szalámiüzemről pedig, noha persze tudjuk, hogy Romániában minden 1920 óta működik, a nyilván jövőbelátó Matlekovits már 1898-ban leírta, hogy 28 munkást foglalkoztat és három éve alapították. Ez volt a mai medgyesi Salconserv elődje. Auguste ^nu! 2023. július 14., 02:28 (CEST)

Sajnos nem tudom a valószínűen hangzó elgondolásod alapján javítani a cikket, nincs több forrásom hozzá. Egyelőre teszek rá egy lektor sablont. Hkoala 2023. július 14., 06:29 (CEST)