Vita:Sarkadi kistérség

Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Forrás?

Mi a forrása a frissen beírt hosszú részeknek? A megfogalmazás módja és tartalma nem teljesen felel meg egy enciklopédiának, átdolgozásra szorul. Ehhez azonban jó lenne ismerni az eredeti forrásokat.

– Peyerk ^vita 2008. február 19., 22:47 (CET)

Szia! Az anyagok főleg a sarkadi kistérség helyzetelemzés-fejlesztési koncepciójából vannak kiollózva-átdolgozva, valamint a békés megyei agrárkamara egyes dokumentumai átdolgozva. A demográfia részt saját gyűjtésből és elemzésből készítettem. Nem hiszem, hogy bármi gond is volna megfogalmazás módjával, rengeteg hasznos információ tartalmaz.Én geográfus fejjel gondolkodom.

Kedves Peyerk! Talán ha a szakirodalomban utánanéztél volna, akkor nem javítgatnál észnélkül. Nos! I. Rákóczi György 1644. július 9-én több sarkadit nemességgel jutalmazott és e naptól nevezhetjük Sarkadot hajdúvárosnak. Ez a jog a XIX. század végéig megmaradt, mezővárosi jogát 1887. április 25-én vesztette el. Majd amint már írtam, a Bihar megye megszűnése után Békés megéhez átkerült település 1989 március 1-én kapta vissza városi rangját.

Elég jól ismerem a szakirodalmat. Ha körülnéztél volna az itteni tevékenységem körül, akkor tapasztalhatnád ezt. Azonban e kérdések tekintetében nem a települési vagy megyei monográfiák számítanak megbízható irodalomnak, hanem az ország közigazgatásának történetével foglalkozók.

Kérlek az "ész nélkül" típusú megfogalmazást kerüld.

A mezővárosi rang nem városi rang volt, bár szokás helytörténeti írásokban úgy feltüntetni. A mezővárosi rang nem 1887-ben szűnt meg, hanem 1871-ben, az 1871:XVIII. tc. (községi törvény) alapján. Azután a korábbi mezővárosok puszta címként használhatták e megjelölést, de ez csupán a közigazgatási átszervezés "kíméletességének" volt köszönhető, ahogy a szabad királyi városi cím használata is 1950-ig. (Pontosabban az utóbbi mégiscsak járt némi jogkövetkezménnyel, de ezt itt nem fejtem ki, a mezővárosi címhez nem sok köze van.) A település egyes polgárainak nemesi címmel jutalmazása pedig végképp nem jelent városi rangot vagy kiváltságot.

Sarkadot valóban 1989. március 1-jén nyilvánították várossá. Ez azonban az első alkalom volt, elvesztésről és visszaszerzésről szó sincs.

– Peyerk ^vita 2008. február 24., 17:32 (CET)

Értelmetlen és szükségtelen dolgokon vitatkozol...Eddig senki egy betűt sem!! írt a kistérségről, és mikor elkezdi valaki, akkor azonnal belejavítgatnak. Mindenesetre nem vitatkozom, az én irodalmam és tudomásom szerint városi rangja volt, azt hiszem a polgármester úr is így mondta. Témát lezártam.

Nem hiszem hogy értelmetlen és szükségtelen. A pontosság kiemelten fontos kell legyen itt. Amit írsz az nagyon fontos és hasznos, de a Wikipédián a cikkek nem tulajdonai egyes szerkesztőknek. Egy cikk szebb megírva mint üresen, és még szebb pontosan megírva.

Nem akarok bántó lenni, de ezek (pl. városi rang története) tipikusan olyan kérdések, amikről a helyieknek legendáik vannak (mindenhol, ez hozzá tartozik egy települési közösséghez), de az enciklopédia pontosságot és forrásokat követel. A legendának van valós gyökere: a mezővárosi rang kiemelte Sarkadot a környező falvak köréből. De a legenda torzít is: a helyiek szeretnek úgy "emlékezni", mintha az ő "városi" rangjuk olyan lett volna, mint Gyuláé.

Hidd el, ha az egész ország közigazgatási történetével foglalkoznál, te is látnád ezt. Ehhez nem is kell okosnak lenni, csak sokat kell szakbarbárkodni a témával. Ezt teszem én :)

– Peyerk ^vita 2008. február 24., 18:24 (CET)

Jólvan, legyen:)Egyébként amint látod én most kezdtem el eezzel az egész wikipediás dologgal foglalkozni, szóval nem minden tökéletes még( tördelés tagolás, források stb.), kis idő kell, míg belejövök. Mellesleg ezek az információk (pl kistérségi fejleszési koncepció) nekem a diplomamunkámhoz szükségesek, ezért olvashatók belőle kisebb részek.

Kedves Peyerk!(és bárki aki szerkeszti az oldalt) Annyit szeretnék kérni, hogy forrást lábjegyzetben minden esetben jelöljetek meg, amennyiben tudtok! Köszönöm

Ez nyilván kölcsönösen érvényes. Minden magyarázat nélkül visszavontad a hibákat, pontatlanságokat javító és törlő szerkesztésemet, még a helyesírási hibákat is visszaállítottad szépen. – Peyerk ^vita 2008. március 8., 22:28 (CET)

Szerkesztés indoklása

(Ehhez a szerkesztéshez.)

• A mezővárosi jogállás 1871-ben szűnt meg, azután legfeljebb cím volt.
• Kézenfoghatóvá nyilvánvaló elírás.
• A mai Újszalonta akkor Nagyszalonta része volt, a Trianoni békeszerződés azzal együtt Romániának adta. A végleges határokat azonban határmegállapító bizottságok rögzítették, e munka során került a mai Újszalonta Magyarországhoz. Tehát nem határrevízió, hanem végleges határrendezés a helyes megjelölés.
• A közigazgatási beosztásról írt rész nagyon zavaros volt, ráadásul felesleges, mert külön is megvan.
  • Nem csak a járási, hanem főleg a megyei szinten nem érvényesültek a vonzáskörzetek a közigazgatásban: Nagyvárad és Gyula megyeszékhelyek voltak, de a kistérség egésze az előbbihez tartozott.
  • Biharnak nem a déli része maradt Magyarországon.
  • Okányi és Sarkadi járások nem voltak. Okányban volt szolgabírói hivatal, Sarkadon csak szb. kirendeltség.
  • Sarkad nem 1924-ben lett járási székhely, mert 1926-ban még Okány volt az.
  • Az "Amelyhez..." kezdetű mondat nem magyar.
• A terület 1950-ig Bihar megyéhez tartozott, Hajdú-Biharhoz pedig soha. Lásd 1950-es megyerendezés.
• Zavaros az előnyök és hátrányok bemutatása Sarkad számára.
• 1966-ban nem volt semmiféle közigazgatási reform. 1950-1983 között évente átlagosan két járás szűnt meg.
• A járások megszűnése után a kistérség jogi kerete a Sarkadi nagyközség-, majd 1989-től városkörnyék volt 1990-ig, téves tehát a jogi keret hiányára vonatkozó állítás.

Röviden ennyi.

– Peyerk ^vita 2008. március 8., 22:50 (CET)

Azt bírom, hogy ha annyira tudod, miért nem írtad meg te magad, csak ha a másik ír valamit, akkor belejavítgatsz...mindegy, ráhagyom. De még most sem adtad meg annak a forrását, amit te beírtál (közig 19-20. sz), hiába kértem!

Engem jobban zavarnak a hibasan megirt cikkek a meg nem irtaknal. Azt es annyit irok, amit tudok es kedvem van. Ez egy ilyen mufaj. Arra torekszem, hogy az altalam beirt informaciok pontosak legyenek. Ugy latom megiscsak eszrevetted azt a reszt amit megirtam, igy viszont nem ertem, miert kellett duplikalnod egy csomo hibaval. Forrasmegadasban meg nem nagyon vagyok lemaradva toled, es amit irtam, az kizarolag trivialis elsodleges forrasokbol szarmazik. Ha a fentebb reszletesen leirtakbol vitatsz valamit; szivesen szolgalok tovabbi informacioval.

– Peyerk ^vita 2008. március 10., 18:31 (CET)

Engem pedig az zavar, hogy hiába kértem hogy add meg miből dolgoztál, nem teszed....nem különösképpen érdekel, hanyadlagos forrásokból dolgozol, viszont nekem részben ez egyetemi munka is, rajtam fogják számonkérni, ha nincs meg a forrás.pont.

Vannak helyzetek, amikor az egyenes kéréssel többre megy az ember. Meglepne ha az én szerkesztéseimet rajtad kérné számon az oktatód. Azt viszont nyilván joggal kéri számon, ha te magad forrás nélkül írsz le dolgokat.

– Peyerk ^vita 2008. március 14., 12:15 (CET)