Vita:Radnóti Miklós

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2011. január 7.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2017. március 22.

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Fontaine az La Fontaine? Alensha 2005. május 2., 22:28 (CEST)

Jean de La Fontaine --Mt7 2005. május 2., 22:35 (CEST)

Ki kéne javítani a hibákat GB. 2005. december 12. 20:23 Tálas András és 4 tagú különítménye volt a gyilkosa.

Megjegyzések későbbi javításokhoz

• Életrajz: átnézni, helyesírási hibáki is, pontok a mondatok végéről, stb.
• Művei: hiányzik a teljes pályakép
• Szakirodalom: hiányzik
• Forrás: hiányzik
• Jelentősége: az elejére való, nem a végére
• Hatásáról írni

Kata 2006. április 30., 20:28 (CEST)

Az egész cikk alapos bővítésre szorulna, de amin nagyon kiakadtam:

"Augusztus végén Győr mellé vezényelték. Egy támadás miatt el kellett mennie, azonban vissza már nem tért, mert lelőtték. A Győr közeli Abda község határában tömegsírba temették őket."

Ki? Kit? Kiket? Mikor? Miért? Ez a rész eléggé homályosan és tömören van megfogalmazva. A többi is, de ez szörnyű. Csíkszájú ^vita 2009. január 9., 22:22 (CET)

Jelentősége

Ezt a szakaszt vagy ki kellene egészíteni, vagy törölni kéne, mert így elég nevetséges. "Apollinaire verseinek és La Fontaine meséinek fordítója." - szerintem ebben azért nem merül ki Radnóti jelentősége. Lelkesa 2007. február 13., 16:44 (CET)

Tök igazad van. Nem akarod kiegészíteni? OsvátA. 2007. február 13., 16:46 (CET)

Cikk a szócikkből

Radnóti emlékének táblát és szobrot avattak a felvidéki Nemesradnóton

Nemesradnót Önkormányzata és a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás Csáky Pál miniszterelnök-helyettes anyagi támogatásával valamint Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész és Varga Imre karcagi bronzöntő művészi alkotásának köszönhetően 2006 május végén felavatta Radnóti Miklós mellszobrát Nemesradnóton. A megjelenteket Tóth Elemér polgármester köszöntötte, többek között ezekkel a szavakkal: „Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Radnóti emlékét tovább ápolhatjuk, hogy ez a szobor jelképezi azt, amit ő mindig is hangoztatott - mindegy hogy milyen nációhoz, felekezethez tartozol, egy a fontos, maradj meg embernek.” Csáky Pál ünnepi beszédében összefoglalta, hogy Gömörország és Nemesradnót üzen a világnak arról, hogy az értéket megbecsüli, hogy a jövőben is azok előtt a teljesítmények előtt, amik innen indultak fejet hajt. „és kérem tisztelettel, számomra még inkább megható az, hogy Nemesradnót magyar cigány nemzetiségű állampolgárai, együtt vállalják fel ezt a küldetést.” B. Kovács István történelmi előadásnak is beillő beszédében mindehhez a következő mondatával csatlakozott: „Tájainkon a cigány-magyarság az egyik legfőbb letéteményese a magyar jövőnek.” Majd szónoklatában megmagyarázta Radnóti Miklós balogvölgyi gyökereit, ami kétségtelen, hiszen apai ágon a nagyapja Glatter Jónás Rozsnyón született, a közeli Uzapanyitról nősült, fiuk Jakab a költő apja pedig radnóti volt. Bár B. Kovács István, muzeológus azt nem tudja megerősíteni, mert nem folytatott ez irányban kutatásokat, hogy Radnóti Miklós nagyszüleinek Radnóton kocsmájuk volt, pedig erről a helyiek – a nemesradnóti idősebbek bizonyságot tettek Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnökének az egykori mulatóban tartott előadásán. Ez az épület még ma is áll, gyülekezeti teremként működik, de furcsa módon a 2004-ben avatott emléktábla és a mellszobor mégis az iskolához, Pósa Lajos szobra mellé került. A muzeológus hangot adott annak is, hogy meg kell gyökeredznie a magyar értelmiség tudatában, hogy Radnóti Miklós nem az erdélyi Radnót után választott nevet, hanem a Balogvölgyi Nemesradnót után. Ugyanakkor B. Kovács István maga is elmondja, hogy, Ferencz Győző az életrajz tudós Radnóti Miklós élete és költészete című, 2005-ben megjelent monográfiájában leírja, hogy a Glatterként született Miklós költői nevét apja egykori működési helyéről, a Maros mellett fekvő néhai Kisküküllő vármegyei Radnótról vette. Mindenesetre az tény, hogy Radnóti Miklós váci származású anyját születésekor, apját 12 éves korában veszítette el, anyai nagybátyja nevelte, Szegeden tanult, Sík Sándor volt a példaképe, aki a katolicizmus felé terelte. Zsidóságát megtagadta, úgy ahogyan az őseit is elfelejtette. Csöndes sorok lehajtott fejjel, 1929 írott verse is utal erre, meg a megannyi keresztény költemény. Azonban névválasztása komolyabb életrajzi kutatásokat érdemelne, ha nem elegendő annak az életrajz tudósnak a feltárása, aki többévi kutatómunkával a teljes Radnóti-kéziratanyagot, az összes fellelhető kritikát, magyar és külföldi monográfiát, újságcikkeket, emlékezéstöredékeket, interjúkat, a Radnótihoz közelállók naplóit és Radnóti Miklósné szóbeli közléseit is feldolgozta és felhasználta és Palládium-díjjal jutalmazták Radnóti-könyvét. Viszont nem ad arra utaló jelzést, hogy Nemsradnót lenne az a hely, ahonnan a költő nevét 1929-ben választotta. Mindenesetre annak csak örvendhetünk, hogy Nemesradnóton áll az első felvidéki Radnóti Miklós mellszobor, hiszen apja valóban a balogvölgyi kisközségben látta meg a napvilágot.

Halála: Radnai akkor halt meg mikor azt az osztagot amibe be volt sorozva lelőtték egy támadás során!Középiskolás vagyok az irodalomkönyvem ezt írja. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Patrik8813 (vitalap | szerkesztései) 2008. december 30., 15:22

100 éve született

Májusig még lehetne bővíteni. – Hkoala 2009. január 3., 22:55 (CET)

Nem Tálas András és különítménye ölte meg?Elég beírni ezt a nevet és máris számtalan utalás van rá a neten. Formikofil

Névváltozatok

Kiegészítettem Radnóti névváltozataival kapcsolatban megjegyzést és leírtam a névváltozatait is a Radnóti 100 éve c. műsor alapján. Forrást persze az oldalon (szócikken) is megadtam. salamong 2009. december 1., 00:15 (CET)

Copy?!

A 3 napja föltett "A legújabb szakirodalom tükrében" c. szakasz jelentős része szószerinti másolás - bár kicsit összeollózva - a Műhely c. győri folyóirat 2009/5., ünnepi Radnóti számából: http://www.gyorimuhely.hu/index.asp?inc=aktualisview&id=30 (A szócikkünk szövegében néhol a szavakban indokolatlan kötőjelek vannak, ebből is látszik, hogy a szöveget másolták.) Így pl.:

• Az alábbi pl. FERENCZ GYŐZŐ Egység és töredékesség Radnóti Miklós költészetében c. írásának szószerinti átvétele:

(Radnóti életművét) a romantika költészetesztétikájának keretein belül helyezhetjük el. Az egység és töredékesség dinamikája mint esztétikailag értelmezhető jelenség a korai romantika művészetelméletében fogalmazódott meg, jellemzően önreflektált módon töredékességében is koherens gondolatként a Schlegel-fivérek különféle töredékeiben az 1790-es évek második felében… (… Ezek a nyitott gondolatfoszlányok tehát) nemcsak azt állítják, hogy a költői alkotás összefüggés-rendjében a töredék egészként képződik meg, hanem ennek a fordítottját is, hogy az egész viszont töredékként, sőt, olyan töredékként, amely egy költészeten túli összefüggés-rendszerhez kapcsolódik, a játékos képzelet szabadságával létrehozza az objektív szépséget, ebben ragadható meg célja, amely tehát egyszerre referenciális, hiszen valami önmagán túlira mutat, és önreferenciális, hiszen ez az önmagán túli saját egyetlen lényege.

Radnóti poétikáját sok tekintetben a romantika örökösének lehet tekinteni, mindenekelőtt abban, ahogyan a költészet számára a nyelvi önmegalkotás lehetőségének terepe; töredékben maradt életműve Elias kategóriáit kissé továbbfejlesztve tehát a létezés létrehozásaként írható le. Ez magyarázza, hogy egyes alkotásait és a mű abszolutizált, szubjektív formáját, az élet művet valóban szokatlanul erős kohézió, lezártság, illetve az erre való törekvés folyamatos artikulálása jellemzi, ez által az önreferencialitás sűrű hálóját hozta létre.

• Az alábbiak pedig GINTLI TIBOR: Tagolt beszéd, mely hallgatót talál c. írásából:

A Radnóti-recepció közkeletű, széles körű konszenzuson nyugvó megállapítása szerint a költő lírájában a harmincas évek közepétől klasszicizáló fordulat következett be, s ez a folyamat kitartott egészen a legutolsó versekig. E klasszicizálódás nem csupán a rímes, mértékes versnek a szabadverssel szembeni térhódításában mutatkozik meg, hanem a korai, kísérletező versbeszéd áttetszőbbé, egyszerűbbé válásában is. Az avantgárd költészet által inspirált merészebb képalkotás átadja helyét a lírai költészet közkeletű, évezredes hagyományaira támaszkodó, kevésbé feltűnő figurativitásnak. A kifejtett és homogénnak tetsző képszerkezetek eltávolodnak a talányos, a nehezen értelmezhető, a vizualitás és a fogalmiság határának feloldhatatlanságát tudatosító topológiától, s a világosság, az áttetsző transzparencia poétikai elvéhez közelednek.

olykor meghökkentő képalkotása már a Pogány köszöntőt követően elindul egy kevésbé provokatív, konvencionálisabb figurativitás irányába. Az absztrakt és a konkrét, a szó szerinti és a metaforikus éles szintváltásai, valamint a hozzájuk kapcsolódó groteszk minőség visszaszorul ugyan, de - (megítélésem szerint) – Radnóti költészete az áttetsző versbeszéd előtérbe kerülésének idején is meg őrzi a kép alkotás erősen vizuális, jelentéssűrítő, a fogalmi nyelv elégtelenségével szembesítő poétikájának bizonyos elemeit. A képalkotásnak ez a módja a kései versekben inkább csak egy-egy sor erejéig érvényesül, ezért érthető, ha Radnóti értelmezői nem tekintik domi-náns poétikai eljárásnak, ugyanakkor jelenlétéről aligha szerencsés megfeledkezni, mivel ebben a redukált formában is fontos szerepet tölt be e művek hatásmechanizmusában.

Ezért szerintem az egész szakasz törlendő. Lásd még hasonlóan a Weöres Sándor cikk (ugyanaz az új szerkesztő közreműködése) vitalapját és a Járőrök üzenőfalát is. --Vadaro ^vita 2012. szeptember 18., 21:42 (CEST)

Még beleolvastam a Bartal-cikkbe is (Jelenkor, http://www.jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1887), sajnos az is szószerinti másolás. A laptörténetből látható, hogy ez "A legújabb szakirodalom tükrében" c. szakasz is Madelon2738-tól származik: a Weöres-cikkből lett áthozva, oda tévedésből került. A fentiek miatt (lásd még a Járőrök üzenőfalát is) a szakaszt törlöm. --Vadaro ^vita 2012. szeptember 19., 19:49 (CEST)

Négerláz

Meg tudná valaki adni a „Most nagy a négerláz itt Parisban és hatalmas kötet néger anthologiák jelennek meg.” idézet forrását? --Ltbuni ^vita 2013. január 9., 20:04 (CET)

Ha rákerestél volna, ezt találod: Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete, 2005, Budapest, Osiris kiadó, p. 232. misibacsi*^üzenet 2013. január 9., 22:12 (CET)

Kronológia

Látom, hogy fölkerült a cikkre az "Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyószöveg helyett."-sablon. A laptörténetből úgy vettem ki, hogy ez Gyurika 2011. januári nagy bővítései során alakult így ki, vagyis 3 éve így van. Szerintem a kérdést vele kéne megbeszélni, mert különben lehet, hogy a cikk így felsablonozva marad, akár további 3 évig is. --Vadaro ^vita 2014. február 15., 23:07 (CET)

Hajrá! Senki nem tart vissza, hogy megbeszéld vele. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2014. február 15., 23:30 (CET)

Tévedsz. Nem baj. --Vadaro ^vita 2014. február 16., 20:42 (CET)

Ha nem baj, akkor akár tévedhetek is. Viszont te is tévedsz, amikor feladatokat akarsz kiszabni másoknak, mert te nem tudod, vagy nem akarod megtenni. Legközelebb talán próbáld meg használni a kérlek szót. Nagyobb sikered lehet. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2014. február 16., 20:48 (CET)

Vandálok

Sziasztok!

Szerintem érdemes lenne valahogy korlátozni a szerkesztéseket, mert részben csak trollkodásokat látok a laptörténetben. Szerintetek? 9072ricsi ^vita 2018. április 10., 13:10 (CEST) 9072ricsi ^vita 2018. április 10., 13:10 (CEST)

Csak akkor szoktuk levédeni, amikor hirtelen sok vandálkodás történik, mert ha le van védve, akkor a hasznos szerkesztések is ki vannak tiltva. Alensha 2018. április 10., 13:16 (CEST)

Értem. Köszönöm! :) 9072ricsi ^vita 2018. április 10., 14:23 (CEST)

Halálának időpontja

Radnóti halálának időpontja valóban kérdéses, és ezt valóban illene már a bevezetőben jelezni, de @Laszlovszky András:, kérlek, puszta vélelmezésekre alapozva ukmukkfukk ne törölj adatokat. Tetszik vagy sem, Tolnai Gábor kutatásai (szemtanúk felhajtása, visszaemlékezéseik összevetése metorológiai adatokkal stb.) nyomán mindmáig a november 9-e a legelfogadottabb időpont, bár következtetései helyességét illetően az azóta eltelt évtizedekben többen megkérdőjelezték ezt a dátumot. A legnagyobb jóakarattal is csak annyit lehet tudni, hogy feltehetően november első dekádjában ölték meg őket.

Amit vélelmezel, hogy 1944. november 9. a halotti anyakönyvezés dátuma lenne, nonszensz, ennèl te sokkal jobban ismered a történelmet. 1944 novemberében teljesen életszerűtlen, hogy öt nappal a kivégzések után a hatóságok feltárják a munkaszolgálatosok tömegsírját, agnoszkáljàk a tetemeket, és az abdai jegyző bevezeti őket az anyakönyvbe. A sírt csak két évvel később, 1946 nyarán tárták fel, a halotti anyakönyvek is akkor készültek. Pasztilla 2020. november 11., 05:40 (CET)

Sűrű elnézéseket kérek, a reggeli kávé mellett nézett mobilon valamiért úgy láttam, hogy kitörölted a november 9-ét. Szánom-bánom. Pasztilla 2020. november 11., 14:08 (CET)

Nem történt semmi. Csak arra reagálnék, hogy valójában nem ismerem annyira ezt a történelmi szakaszt, hogy tudjam, a meggyilkolt munkaszolgálatosokról kiállítottak-e egyáltalán halotti anyakönyvet, és ha igen, mikor és ki. A magam részéről esélyesnek láttam, hogy lejelentették a halálát a helyi jegyzőnél (a többivel együtt), mert nem tudom, mit kellett tenniük. De ha azt mondod, hogy ez nem játszik, akkor nem játszik. Mindegy, mert magába a cikkbe semmit nem írtam belőle. – LA^pankuš 2020. november 11., 15:36 (CET)

Nagynénje vagy mostohaanyja?

A költő életét taglaló résznél, Radnóti apjának a halála után azt írja a szócikk szerzője, hogy a nagynénjének nem volt elegendő pénze Radnóti nevelésére, ezért Miklóst a (anyai) nagybátyjához költözteti, a nagybácsi lesz a gyámja. A kérdésem: itt nem a mostohanyja döntéséről van szó, hogy jön a képbe a nagynéni? Lleho ^vita 2022. június 17., 16:44 (CEST)