Vita:Padányi Biró Márton

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Opap 14 évvel ezelőtt a(z) Források és irodalom témában


A személyről több szócikk van, egyértelműsítése és a feleslegesek törlése kívánatos Opap vita 2009. október 8., 20:54 (CEST)Válasz

Ez volt a kicserélt szöveg (tartalma az újban is megvan) ........................... (Padányi) Biró Márton (Padány, 1696. április 15.Veszprém, 1762. augusztus 10.) veszprémi püspök.

Veszprémben végezte a teológiát, s ugyanott lett kanonok. Az 1741-es országgyűlésen beszédével magára vonta Mária Terézia figyelmét s az 1744-ben kinevezte veszprémi püspöknek. Kiváló egyházfi volt, “de Enchiridion” című hitvitázó iratával, amelyben erős támadást intézett a reformátusok ellen, nagy vihart keltett, úgyhogy diplomáciai úton tiltakozott ellene Nagy Frigyes porosz király is, és Mária Terézia kénytelen volt rosszallását kifejezni vele szemben.

A tudományoknak és művészeteknek buzgó pártfogója volt. Ő építtette az akkor még nagyrészt romokban levő várban a Gizella-kápolna mellett álló püspöki palotát (a mai nagypréposti ház), amely miután a Koller Ignác püspök által kezdett, mai püspöki palota fölépült, kanonoki ház lett. Ő állíttatta 1750-ben a Szentháromság-szobrot is. Hitvédelmi iratait, valamint szentbeszédeit magyar és latin nyelven írta.

Magyar nyelven megjelent művei:

  • A feneketlen és kimeríthetetlen mélységü isteni titoknak kis iskolája (Budán 1728-ban);
  • A Szentháromság imádásáról való énekek (Győr 1740);
  • Angyali társaságnak szövetsége (Kolozsvárott);
  • Szent Vendelinus élete.
  • Naplóját, amely 1751-58-ig terjed - és sok érdekes följegyzést tartalmaz az 1751-es országgyűlésről - br. Hornig Károly bíboros veszprémi püspök adta ki.

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Dr. Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben – Veszprém, 1932./238.old.
  • Tragor Ignác: Vác az irodalomban é.n.


Opap vita 2009. október 8., 20:54 (CEST)Válasz