Vita:Nagyvárad

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. június 30.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kép

A régi képméret sem volt a legjobb, de így, ha lehet, még rosszabb - össze -vissza van a szöveg, és egy része nem is látszik.

Lukács György

Tisztelt szerkesztők!

Nagyvárad polgármestere nem a filozófus Lukács György volt, hanem:

Lukács György, id. 1820. Nagyvárad -1892. 8. 25. Salzerbad (Alsó-Ausztria) államtitkár, erdélyi nemes családból származott; atyja a Magyarországba szakadt ág egyik tagja, Lukács Ignácz (1783.5.26. Gyergyószentmiklós-1856) nagyváradi földbirtokos volt, édesanyja Gaál Teréz (meghalt 1844.10.20). Testvérei közül János Bihar megye főorvosa volt. Az 1848 évi forradalmi harcokban többi fivére harcolt: Sándor győri kormánybiztos, István főhadnagy hősi halált halt, Pál és Kálmán is harcoltak. Sándor Amerikába menekült a megtorlás elől, és őt követte Pál és Kálmán. Anna nevű nővérük Szilágyi Lajoshoz ment feleségül, az ő gyermekük Dezső ismert politikus. L. György született 1820-ban Nagyváradon (Biharmegyében); ott végezte a gymnasiumot és 1835–37-ben a jogi tanfolyamot; 1838-ban előbb Biharmegyénél, majd Pesten a királyi táblánál volt gyakorlaton. 1839-ben az országgyűlésen volt Beöthy Ödön mellett és ugyanez évben ügyvédi vizsgalatot is tett. 1841-től 1848-ig, mikor gyakorló ügyvéd volt, nem volt Biharmegyének egyetlen közgyűlése, a melyen jelen ne lett volna. Ezidőben Kosuth Pesti Hírlapjának is cikkírója. 1848-ban Szemere Bertalan a belügyminiszteriumba hívta meg miniszteri titkárnak. Midőn az országgyűlés a honvédelmi bizottságot megállapította, L. mint a belügyminiszteriumtól megbizott referens működött. A kormányt Debreczenbe is követte s egészen a fegyverletételig szolgálta. Ezt követően büntetést nem kapott, amit jóakaróinak tulajdonítottak. A szabadságharc után ügyvédként kezdett dolgozni, de mivel engedélyért az abszolutista kormányhoz folyamodni nem akart, felhagyott praxisával és a magánéletbe vonult vissza. 1853-ban nőül vette Tarr Krisztinát (hat felnőttkort megélő gyermeke közül egyik leánya Lukács László miniszter neje). 1861-ben Nagyvárad városa megválasztotta polgármesterévé s később ugyan-e város országgyűlési képviselővé; midőn az országgyűlés feloszlattatott és az alkotmányos tisztviselők állásukról országszerte leköszöntek, a városi tisztikar élén ő is lemondott polgármesteri állásáról. 1865-ben Nagyvárad ismét őt küldte egyhangú szavazással az országgyűlésre képviselőjének. A Balközép párt tagjaként Tisza Kálmánnal jó személyes viszonyban volt, így Tisza rajta keresztül érvényesítette politikai befolyását Bihar megyében. 1867-ben újból elvállalta Nagyvárad polgármesteri székét és azt 1875. okt. hónapjáig viselte, a midőn Tisza Kálmán belügyminiszter, mint közgazdasági szaktekintélyt, az egyenesen az ő részére szervezett miniszteri tanácsosi állásra a belügyminiszteriumba meghívta s ott a közigazgatási államtitkári teendők vitelével megbízta. 1879-ben a szegedi katasztrófa alkalmából az első intézkedések foganatosítása czéljából kormánybiztosul küldetett a romba dőlt városba s ott szerzett érdemeinek jutalmául a szent István-rend keresztjét kapta. A közigazgatási reformtörvények szerkesztésében nagy rész jutott neki; midőn a király 1885. jún. 13. államtitkári czímmel és jelleggel is felruházta, e minőségében még a belügyminiszterium személyi ügyeinek gondozása is neki jutott. Meghalt 1892. aug. 25. Salzerbadban (Alsó-Ausztria) 72 éves korában. A Kossuth szerkesztette Pesti Hirlapba mint jeles tollú publicista huzamos ideig dolgozott és levelezett Várad-Olasziból (1843. 246. sz. sat.); a M. Gazda (1844. I. 37. sz.) kivonatokat hozott a takarék-magtárak állítása ügyében írt biharmegyei leveleiből; a nagyváradi Szabadságban (1893. 5. sz. L. írt önmagáról) Ország-Tükre 1862. 7. sz. arczk. (Marastonitól). Ország-Világ 1889. 20. sz. arczk. Armenia 1891. arczk. Vasárnapi Ujság 1892. 35. sz. (Nekr.), 36. sz. arczk. M. Közigazgatás 1885. 26. sz., 1892. 35. sz. Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 203., 204. l. Budapesti Hirlap 1892. 235. sz. Nagyvárad 1892. 235. sz. és gyászjelentés. Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák és Balközép pártok egybeolvadásáig (1867-1874) 76-80.o.

Tisztelettel: Tóth K József történész 06-30-9674816, tkj@ngo.hu

A város szülöttei

Szilágyi Dezső adatait egészítettem ki, amikor (fölötte) észrevettem Tisza Kálmánt. Róla úgy tudom, hogy Geszten született. Szerintem e listában nincs helye... Tmester 2007. július 16., 11:46 (CEST)

Némelyeknél a szerző odaírta, hogy mikor hunytak el, másoknál nem. Szerintem egységesen kéne: vagy mindenhová, vagy sehová. Egyébként mindjárt a teljes szöveget elolvasom, szép cikknek tűnik. Filmfan ^vita 2007. december 20., 11:11 (CET)

Miért van kétszer a története?

Egyszer "története", másodszor "történeti kronológia" fejezetben? --Hkoala ^vita 2007. október 6., 18:16 (CEST)

Fontos címek, telefonszámok

Máshol is van ilyen? Szerintem nagyon nem kell... – Tosan^{dolce VITA} 2008. június 14., 21:01 (CEST)

További megjegyzések / lektor sablon

• Az előző kérdésem sem oldódott meg (miért van kétszer a történelme), de további szerkezeti gondot is látok: a külső hivatkozásokat a végére szoktuk tenni, nem az egyes fejezeteken belül többször is ("Templomok" fejezet).
• A híres emberek listája már túl hosszú; Miskolc mintájára külön részletező cikkbe kellene rakni és itt csak a néhány legeslegfontosabbat felsorolni.
• A múlt idejű részek is olykor jelen időben íródak. – Hkoala 2008. június 14., 21:16 (CEST)

Polgármesterek

Hogy van az, hogy a 2000 előtti polgármesterek nem szerepelnek? – Winston ^vita 2008. augusztus 12., 09:58 (CEST)

Forrás

Itt található egy cikk Nagyvárad ipartörténetéről VT^levéltár 2009. augusztus 2., 16:56 (CEST)

Pár változtatás

A híres emberek listáját alaposan lerövidítettem és egységesítettem. A hosszabb lista külön lapra került. Készült egy a polgármestereknek is. Ha valaki szeretne beszállni a cikk kipofozásába, ne habozzon. :) Vungadu ^vita 2009. december 3., 12:36 (CET)

Demográfiai adatok

Milyen forrás igazolja a demográfiai adatokat? Több helyen is találkoztam Varga E. Mihály grafikáival, de mi ezeknek e grafikáknak a forrása? Hogy lehet, hogy a román wiki, teljesen más történelmi demográfiai adatokat közöl? itt: https://ro.wikipedia.org/wiki/Popula%C8%9Bia_istoric%C4%83_a_Oradiei A index, ami a forrás adja meg, CSAK a 2011-es népszámlálást igazolja semmi mást. Kérem a népességi adatokat kijavítani és a forrásokat megadni. Így nem lehet erre a cikkre hagyatkozni ÉS Varga E. Mihály többi grafikonja sem, rendelkezik bármiféle forrással.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.0.216.13 (vitalap | szerkesztései) 2016. február 20., 22:10

Nem látom az eltérést. A probléma pontosabb megjelölése kellene. Egyébként a román cikk se megbízhatóbb forrás, mint a magyar. A külső forrásokkal kell összhangot teremteni. – Peyerk ^vita 2016. augusztus 29., 09:47 (CEST)

A helyi tanács összetétele

hibás. 2016-ban a számok jók, de a kis színes téglalapok az 2012-esre vonatkoznak. Törölni kellene ezeket, ha valaki ért hozzá. Wikizoli ^vita 2016. augusztus 29., 09:30 (CEST)

Miért kellene törölni? Oda kell írni, hogy mikorra vonatkozik, és megcsinálni az újat.

A Wikipédia egyik legnagyszerűbb lehetősége, hogy nem kicserélni kell benne az adatokat, hanem kiegészíteni.

– Peyerk ^vita 2016. augusztus 29., 09:40 (CEST)

Trianoni békeszerződés

Hát ezen tényleg van mit dolgozni. Ha pl. a Nagyvárad szócikkből meg akarnám tudni, hogy Nagyvárad mikor került Romániához, nem lenne tiszta belőle. Maga Trianon is kb. ilyen futólagos említésként jelenik meg:

• Nagyvárad térképe Trianon előtt (képfeliratként, a kép wikimédiás címe sem jobb egyébként: Nagyvárad Trianon előtt, amikor most átmásoltam a képcímet, eszembe is jutott, hogy ezt a wikimédiás képcímet az unciklopédiában is lehetne hasznosítani )
• Az 1869 és 1871 között hat részletben üzembe helyezett vasútvonal utolsó szakaszaként 1871. szeptember 14-én nyílt meg a Nagyvárad–Csaba (ma: Békéscsaba) közötti vonal 87 km hosszban. A vonalat a trianoni határ kettévágta, így egy több mint 50 km-es szakasza esik a mai Románia területére Nagyvárad–Nagyszalonta–Kötegyán között. (A trianoni békeszerződés fogalma itt se jelenik meg, csak köztes értelemben, ebből sem derül ki, hogy a trianoni békeszerződés 1920-at jelent.)
• 1887-ben a Bihari HÉV építette a Nagyvárad (Őssipuszta)–Körösszeg–Körösnagyharsány–Kótpuszta vasutat. Sorsát Trianon pecsételte meg, nyomvonala – néhol még a rozsdásodó vágányok is – a határ magyar oldalán megszemlélhető. (A trianoni békeszerződés fogalma itt is köztes értelemben jelenik meg.)
• 1911. január 28-án nyílt meg a Debrecen–Nagyváradi HÉV Debrecen–Nagykereki–Nagyvárad vonala. A vasutat kettémetszette a trianoni határ, így a magyar oldalon csak Nagykerekiig járnak a vonatok, a pálya folytatását Nagyváradig fölszedték. (A trianoni békeszerződés fogalma itt se jelenik meg, csak köztes értelemben, ebből sem derül ki, hogy a trianoni békeszerződés 1920-at jelent.)
• 1898 őszén Fehér Dezső lemondott a Nagyvárad főszerkesztőségéről, és pár nap múlva, 1898. október elsején új lapot adott ki, a Nagyváradi Naplót. A lap liberalizmus felé mutató hangját Lovassy Andor szerkesztő teszi következetessé. Várad tekintélyes számú zsidósága – a gazdasági erőt képviselő vállalkozói réteg - hamar magáénak tekintette az új kiadványt, elfogadta és igényelte is a szerkesztőség enyhén radikális tónusát, az egyházellenes pozíciót se kifogásolta, lelkiismeretes olvasója, előfizetője lett a Nagyváradi Naplónak. 1901. december 10-től Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztőnek. A lap utolsó száma 1934. január 4-én jelent meg. Sosem kötött kompromisszumot a román hatalommal, mégis 15 esztendeig állta a Trianon utáni megváltozott helyzetben a sarat, s szolgálta olvasóit. (Itt végre homályos utalás van arra a 15 esztendeig állta a Trianon utáni megváltozott helyzetben a sarat alapján, hogy a szócikk ezen mondatainak írói a Trianon szó alatt 1918-1919-es esztendőkre gondolhattak, kivonván 1934-ből 15 évet gondolatban, egyébként a románok az 1919-es magyar–román háború következtében 1919. április 20-án vonultak be Nagyváradra).
• Szakaszcímként: A magyar sajtó Trianon után
• Szakaszcím alatti folytatás: Az 1919. június 22-én indult váradi lap, a Tavasz, Nagyvárad első irodalmi folyóirata indult a Trianon utáni városban elsőként.
• Számottevő a nehézségek ellenére megjelenő, majd eltűnő lapok (köztük a román-magyar nyelven megjelenők) és periodikák száma Trianontól a második világháború végéig.
• A Szent László király szoboregyüttes Tóth István alkotása, 1893-ban állították el Nagyvárad főterén, ahonnan 1923-ban, a trianoni békeszerződést követően eltávolították és helyére Kara Mihály alkotása, II. Ferdinánd lovasszobra került, mely 1924-ben lett felavatva. (Itt végre, végre, végre voltak képesek normálisan, rendesen egyedül leírni az egész szócikkben a trianoni békeszerződés kifejezést, de csak itt és ami még feltűnő, hogy még itt sem linkelt formában.)

Vagyis: hogy a csudába nem voltak képesek a szócikk írói leírni ezt a kifejezést teljesen, hogy trianoni béke vagy trianoni békeszerződés, csak legfeljebb körbejárva a kifejezést magát az esetek többségében? Mondhatná persze bárki, hogy a mindennapokban is szokás szlengesen használni, mondván hogy Trianon így, Trianon úgy. Csakhogy ez lexikon. Apród ^vita 2018. október 16., 22:48 (CEST)

Amíg ezt kigyűjtötted, akár bele is írhattad volna ;) – Antissimo ^vita 2018. október 17., 14:01 (CEST)

@Antissimo: Igaz. De az évek során rájöttem arra is, hogy azzal, hogy az ember beírogat, javítgat dolgokat, a saját gondolkodásom sokkal kevesebbet ér, mint azzal, hogy menetközben regisztrálom is a problémákat. Miért? Mert így gondolkodom, tehát vagyok. Tehát ez nem egyszerűen Nagyváradról szól itt csak, hanem a wikipédiában meglevő problémák felméréséről.

De ezt nehéz elmagyarázni egy olyan közegben, ahol sokan magára a vita fogalmára is úgy tekintenek, mint valami kártékony, haszontalan fogalomra és emiatt sokan el is kezdtek visszahúzódni a vitáktól, miközben valójában a vitának nagyon sokféle fajtája van. Aztán egy nap arra ébrednek, hogy miközben általában véve a vitára, mint valami kártékony, haszontalan dologra kezd a szerkesztők egy része tekinteni, amitől, amiből jobb menekülni, mert csak rossz sülhet ki minden vitából, aközben ezzel párhuzamosan lám az emberek egy része a szócikkértékelésektől is inkább visszahúzódik. És ha valaki azt mondja, hogy a két folyamatnak nincs köze egymáshoz, nagyon is van, nagyon is hatással van a vitáktól való irtózás folyamata és a szócikkértékelésektől való visszahúzódás egymásra. Apród ^vita 2018. október 17., 21:45 (CEST)

Ja, és a szócikkben való bátor szerkesztésről pedig nekem negatív tapasztalataim vannak - hála egy megerősítetlen szerkesztőnek, két férfiadmin-IP ellenőrnek és két férfijárőrnek, akik közül az egyik még a wikitanács előtt is meghurcolt. Nem véletlen, hogy néhány éve már új szócikket sem készítek max. csak egyértelműsítő lapot vagy átirányítást: [1] (a Rovitex alapjait sem én készítettem valójában). Szép napot kívánok! Apród ^vita 2018. október 18., 03:35 (CEST)

Csonka történet

Van, aki szerint például az, hogy a második bécsi döntés szerint – átmenetileg – visszakerült-e Magyarországhoz a város, vagy nem, az olyan jelentéktelen esemény a város történetében, hogy említésre sem érdemes. A második bécsi döntés szócikkben lévő térkép pedig olyan kicsi, hogy annak alapján nem lehet biztosan megállapítani. Csak a finn vagy a román (és még néhány) Wikiben közölt térkép alapján.– Holdkóros ^vita 2019. december 26., 19:07 (CET)

Friss képek hiánya

A fényképek látványosan régiek, látszólag kb. 15 évesek még a legfrissebbek is. Ha valaki(k)nek volna-volnának jó minőségű saját, ingyenesen felhasználató fényképe(i), és jártas a lap szerkesztésében, valamennyit frissíteni kellene a fotó-állományon és új képeket közzétenni. A város rengeteget változott az elmúlt 10-15 évben, többnyire jó irányban. Nagyvárad több pontjáról (tér, utca, épület, akár légifelvétel) sokkal látványosabb, letisztultabb és jobb hangulatú fotókat lehet már készíteni, ellentétben az oldalon található képekkel. Amennyiben egy fontos helyszín még átépítés vagy felújítás alatt áll, ajánlott megvárni a teljesen elkészült állapotot.