Vita:Mezőnagymihály
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Bocsánat: 1) ez a Nagyecsér nagyobb volt mint Nagymihály - egyszerűen óriási tévedés... Soha nem volt önálló, mindig Nagymihály része volt. 2) Létezett viszont Fejéregyháza (Puszta-Fehéregyháza) Nagymihály és Csát között, a borsodi levéltárban megvannak a térképei, jól látható, hogy ez a birtok teljes egészében Nagymihályhoz lett csatolva. A régi nemesi község határában, de a fejéregyházi részen mértek ki kisbirtokokat, ahol a falu joghatósága alatt települtek meg jobbágyok. 3) A Kismihály-Nagymihály dolgot tekintve (ezt töröltem is): a pápai tizedjegyzékek alapján Ortvay Tivadar 1891-ben kiadta "Magyarország egyházi földleírása" c. könyvét, abban a - szintén az egri püspökséghez tartozó - zempléni Nagymihály mellett említi Kismihályt -- BIZTOSAN NEM BORSODBAN. Ebben a könyvben Nagymihály nincs azonosítva, ami azért vicces, mert a jegyzékben a borsodi főesperestség alatt szerepel egy "... beati Michaelis" és egy "S. Michaelis" plébánia is. Tudtommal csak az új katolikus templom védnöke lett Szent Anna, korábban a reformáció előtt a névadó Szent Mihály volt. Eszerint az is valószínűtlen, hogy a Tibold "Öklelő" Mihály lett volna a falu "névadója". Nyilván nem véletlen, hogy az ellenreformáció idején az összes térképen "S.Michael", a jegyzékekben is nagyrészt "Szent-Mihály", esetleg "Nagy-Szent-Mihály"...
Teemeah: Köszi a szerkesztést, eggyet azért kár volt kihúzni: A "hadak útjába esett" fontos tényező!
A falu valóban a hadak útjában volt: mivel délre a múlt század közepéig vizenyős-lápos területek voltak, északra meg a dombok-hegyek nehezítették a nagyobb seregek mozgását, minden hadjáratot megsínylett.
Akár Szolnok felől Ónod, akár Eger felől Miskolc volt a cél, útba esett jövet-menet...
Valaki beírta, hogy "erdeje sem volt"... Téves. Nem fenyvesek-bükkösök, de füzes-nyárfás erdők voltak a környéken - ahogy a Hortobágy se ilyen puszta volt, az még 150-200 évvel ezelőtt sem (a betyárok az erdőkben bújkáltak a XIX.sz-ban). A dél-borsodi síkon a végvári harcok idején rendelte el a vármegye az erdők kivágását, mert alkalmas rejtek volt a kisebb török csapatoknak és a hadakat követő haramiáknak. Forrás: Borsod vármegye Statutumai.