Vita:Luther Márton

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hkoala 14 évvel ezelőtt a(z) bedolgozandó témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (vázlatos besorolás)
Német témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Fordítás németből[szerkesztés]

nem egeszen egyszeru szoveg, de erdekes, eltart par napig, ide majd feltuntetem, miben kell segitseg. --Mt7 2005. július 19., 17:11 (CEST)Válasz

Augusztiner = Ágoston-rendi stb.--Linkoman 2006. március 20., 14:15 (CET)Válasz
Scholastikát=skolasztikát(?). Én halálfélelmet és haláli fegyvert ismerek, de haláli félelmet nem :)). Lily15 2006. március 20., 14:49 (CET)Válasz

Ha a szemem nem csal, a szöveg fordítója (Mt7) szlovák anyanyelvű, és a magyart középszinten beszéli. Ehhez képest kapott a wikiközösség egy nyersfordítást, amit ki lehet csiszolni, meg ki lehet csúfolni. Ha minden magyar anyanyelvű szerkesztővel csak ennyi nyelvi gond lenne...--Godson 2006. március 20., 15:14 (CET)Válasz

Ajánlott olvasmány : Mt 7, 1-5--Godson 2006. március 20., 15:18 (CET)Válasz

Hol a közepe?[szerkesztés]

A cikknek éppen a csak a lényege hiányzik: a tanulmányai és a házasága közötti évek, amikor elindította a reformációt, amiért ma is emlékezünk rá. – Hkoala 2008. január 24., 23:03 (CET)Válasz

Tatarozás[szerkesztés]

Egyelőre kiegészítettem forrásokkal a már megírt részeket. A többinek még csak a vázlata van meg, csak apránként haladok. – Hkoala 2009. március 8., 17:11 (CET)Válasz

bedolgozandó[szerkesztés]

Kivágtam a cikkből a következő részt, mert részben ismétli a már meglévő adatokat, és nem illeszkedik a meglevő időrendbe. Be kellene dolgozni rendesen. – Hkoala 2010. március 19., 21:00 (CET)Válasz

Luther apja egy paraszt fia, aki később bányász lett. 1484-ben, Márton fiuk születése után Eislebenbõl Manzfeldbe költöztek, hogy az ottani rézbányák egyikében munkát vállaljon. A szerény vagyonnal rendelkezõ Luder megtalálta számítását, 1491-re Manzfeld legtekintélyesebb családjai közé tartozott. Luther édesanya, Margarete Luder, otthon a gyerekekrõl és nevelésükrõl gondoskodott. Luther véleménye szerint édesanyja szigorú nevelõnõ volt. - Luthert öt éves korában apja a mansfeldi latin iskolába íratja be, ahol régi, középkori módszerekkel folyt az oktatás. A kis diákokba a szó szoros értelmében beleverték a latint, az írást és olvasást. Luther késõbbi visszaemlékezéseiben csak "szamáristállónak" és "ördögiskolának" nevezte.1497-ben Luther Magdeburgba küldi apja a sokkal igényesebb "közös élet testvérei" közé. 1498-ban Eisenachban folytatja tanulmányait és az ottani rokonaiknál lakik. - A család jó anyagi helyzete megengedte, hogy Luther 1501-ben tanulmányait az Erfurti egyetemen elkezdhesse. Apja minden nélkülözhetõ garast elsõszülött fia képzésére fordította, hiszen jó hírû jogászt és úriembert akart faragni Márton fiából. - Erfurti egyetemet 1392-ben alapították, Luther ifjúkorában a legfontosabb német egyetemek közé tartozott, így apja választása egyértelmû volt. - A középkori egyetemi rendszer nem engedte a diákoknak a jelentkezés után a "magasabb" fakultánsok látogatását, így Luthernek is elõször az ún. hét szabad mûvészetet kellett hallgatnia. 1502-ben megkapja az akadémiai fokozatot, 1505-ben pedig magiszter lesz. Apja rendkívül büszke volt rá és remélte, fia, mint végzett jogász, a választófejedelem udvarában kap majd állást. - Luther- ahogyan a legendából ismerjük- 1505. július 2-án megfogadja, hogy beáll szerzetesnek. Luther fogadalmát megtartotta, melyen környezete nagyon meglepõdött, hiszen Mártont életvidám embernek ismerték. Apja fenyegetése és a család rosszallása ellenére is belépett az Ágoston-rend erfurti kolostorába.