Vita:Lázfóbia
Új téma nyitásaNo, hát elküldtem a címet néhány orvosnak véleményezésre. SyP 2007. október 26., 20:40 (CEST)
Én már napközben rá akartam tenni egy {{SN}}(?)-t, csak nem volt időm rendesen megcsinálni. Akkor most várok egy kicsit, hátha jön válasz. Nem ez az első ilyen szócikk, a Lázcsillapítás lapot korábban már szavazással töröltük. Bináris ide 2007. október 26., 20:55 (CEST)
A Lázfóbia egy évtizedek óta létezö fogalom az orvosi szakirodalomban és azokban az országokban, ahol már szervezetten foglalkoznak vele. Ezért azt gondolom, hogy helye van a lexikonban is. Ez nem propaganda. A lázfóbia fejezet cím pl. a Rudolph's pediatrics 20. kiadásában is ( ez a gyerekgyógyászat egyik "bibliája" a Nelson mellett) Az ,hogy a lázcsillapitással kapcsolatban még virágoznak a lázfóbiás nézetek s ezekkel folyamatosan megy a vita nem jelenti azt, hogy a lázfóbia ténye, jelensége lenne vitatott. Az, hogy Magyarország is egy szignifikánsan lázfóbiás ország csak annyit jelent, hogy az orvosok többsége még a régi szokások szerint kezeli a lázat, mert nem ismeri, nem meri az új elveket, nemzetközi szakmai elöirásokat követni. Ha ajánlhatok orvost referenciának, akkor keressék meg, dr. Szabó Lászlót a Magyar Gyermekorvos Társág titkárát (2008 tól elnökét)Miskolcon. Vagy dr. Mészner Zsófiát a jelenlegi elnököt, akinek elöadása a témában online elérhetö. A wikipédiás kollegák közöl dr.Borgulya Gábort ajánlanám.
Arra nagyon kivánsci lennék, (mert sajna nem találtam meg), hogy milyen indokkal szavazták meg a Lázcsillapitás szócikk törlését? Szijjártó 2007.nov.5., 17:04 (CEST)
- 2007. október 7., 22:32 „Lázcsillapítás” törölve (a lap tartalma: jogsértő)
Valószínűleg netről másolt lap volt, és a megadott határidőn belül senki nem tisztázta a szerzői jogait. Ennek a cikknek nem a törléséről beszélünk most, hanem arról, hogy tárgyilagosan és többoldalúan mutat-e be egy vitát kiváltó kérdést, vagy pedig egyoldalúan. Bináris ide 2007. november 5., 17:25 (CET)
- Most látom, hogy fentebb azt írtam, hogy szavazással töröltük, ez valószínűleg emlékezetbeli hiba volt részemről. Ezek szerint jogsértés miatt töröltük. Bináris ide 2007. november 11., 21:44 (CET)
válaszok orvosoktól[szerkesztés]
1) sebész
En sebesz vagyok, de. Most atneztem egypar dolgot, es szamomra is meglepo, de ugy nez ki, hogy: 1. lazfobia van 2. kb igaza lehet a kollega urnak. A lazcsillapitasnak nincs bizonyithato haszna.
2) gyermekorvos
a lázat 38 fok fölött csillapítani kell.
3) KZ (aneszteziológus) A cikk - úgy gondolom - elég korrektül összefoglalja röviden a lázcsillapítés kérdését. A láz tulajdonképpen - és itt nem a külső tényezők okozta testhőmérséklet emelkedésre gondolok - az immunrendszer „felpörgetett” állapotára utaló jel, és mint ilyen nem feltétlenül és nem mindenáron csillapítandó. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ember szervezetében a különböző enzimrendszerek 35-38 fokra vannak „kalibrálva”, ettől eltérő tartományban működésükben károsodhatnak. Másrészről oda kell figyelni a cikk által is említett egyéb következményekre (pl. folyadék és ásványi anyagok vesztése, idegrendszeri következmények, szív oxigénigényének növekedése stb.). A fentiek tekintetében durva közelítésben ezt tudom mondani, hogy szerintem sem szükséges feltétlenül 39 fok alatti, nem tartós láz csillapítása egyébként egészséges felnőtt embernél, de idősebbeknél, krónikus betegségben szenvedőknél illetve gyermekeknél már sokkal inkább megfontolandó csökkent alkalmazkodóképességük miatt.
4) KZs
A lázcsillapításról: a vélemény, mely szerint a lázat nem kell minden esetben csillapítani még nem jelenti a kérdés teljeskörű elfogadását. Főképp hazánkban nincs széles körben elterjedve. Talán azért lehet - kicsit erős fogalmazás - káros, mert megzavarja az olvasót. Főképp, ha egy gyermekorvos irja le: az anyukák sok szélsőségre hajlamosak. Tény: a láz nem betegség, hanem tünet. DE nem lehet tényként kezelni azt, hogy a láz nem káros.
Még egy gondolat: jelenleg nincs olyan készítmény, ami csak lázat csillapít vagy csak fájdalmat csillapít. A leggyakrabban használatos lázcsillapítók mindegyike egyéb hatással pl. fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatással IS rendelkezik. Tehát a lázat okozó betegségek egyéb, sokszor kellemetlenebb tünetét is enyhíti. Ezért ha nem csillapítunk lázat a kísérőtüneteket sem kezeljük. Másoldalról: ha pl. a fejfájást, torokfájást csillapítjuk a láz is „csökkentődik”. Ha egy torokgyulladásban szenvedő gyermek lázát nem csillapítjuk, a fájdalma sem csökken: nem fog enni, inni. Ez tovább súlyosbítja a betegségét. A kérdést tehát nem lehet csak a láz oldaláról megközelíteni.
SyP 2007. november 11., 21:42 (CET)
Vitatott semlegesség[szerkesztés]
A fenti Válaszok orvosoktól szakasz mutatja, hogy a cikk nem tükrözi a témával kapcsolatos vélemények sokszínűségét és az összes figyelembe veendő tényt. Nem vitatva az itt leírt tények valódiságát, a téma leszűkítése ls egyoldalú bemutatása miatt helyezem el a vitatott semlegességet jelző sablont. Bináris ide 2007. november 11., 21:52 (CET)
A lázfóbia szócikk semleges[szerkesztés]
A láz és lázcsillapitás kérdése annak ellenére, hogy tudományosan egyre több bizonyitott tény áll rendelkezésünkre az orvosi gyakorlatban még valóbvan vitatott. Ezért a lázról és lázcsillapitásról szóló szócikkben valóban helyénvaló az ezzel kapcsolatos álláspontok részletes ismertetetése. Bár azt gondolom, hogy a már tudományosan cáfolt hiedelmeket érdemesebb a történeti áttekintés fejezetben tárgyalni.
Azt mindenkinek látni kell, hogy Magyarország a lázzal kapcsolatos orvosi gyakorlat terén kb 20 évvel lemaradt! Ezért, a szúrópróbaszerüen megkérdezett magyar orvosok véleménye abszolút irreleváns egy szakmai kérdés semlegességének megitélése szempontjából. A semlegesség nem járhat azzal, hogy tudományosan elfogadott tényekkel szemben egyenrangúan mutassunk be megcáfolt babonákat pusztán azért, mert még sokan hisznek bennük.
Ma is sokan vannak akik, hisznek boszorkányokban és szellemekben. De azt gondolom, hogy senki nem vonná kétségbe a boszorkányokról szóló szocikk semlegességét, ha az alapvetöen a témát abból a szemszögböl tárgyalná, hogy boszorkányok pedig nincsenek.
A lázfóbia problemájának éppen az a lényege hasonlóan a boszorkányüldözéshez, hogy a lázról mára már elegendö ( de még mindig egyre bövülö) tudományos ismeretünk van, ami alapján kijelenthetjük, hogy a láz ritka kivételektöl eltekintve hasznos kórélettani folyamat. Ezért a láz "üldözése" indokolatlan, a lázcsaillapitás indikációja megváltozott. Ezért nevezi az orvosi szakirodalom a lázzal kapcsolatos elavult tudománytalan nézeteket, félelmeket lázfóbiának.
Kérdésem tisztelt vitapartneremhez, hogy milyen érvet fogad el állitásaim igazolására?
Azt gondolom, hogy pl. a Kanadai Gyermekorvos Társaság hivatalos ajánlása ( kiterjedt szakirodalmi hivatkozással és evidenciaszint megjelöléssel)[1] vagy a legutobbi Gyermekgyógyászati Világkongresszus (ICP Athén 2007)[2] lázcsillapitásról tartott pro és kontra vitájának pro oldalát tartó kollega megállapitásai többet kéne, hogy nyomjanak a latban, mint random megkérdezett a témában nem járatos magyar kollegák véleménye.
Mindezek mellett arra is szeretném felhivni a figyelmet, hogy a szócikk még nem befejezett. Nekem is szándékomban áll bemutatni a lázról, lázcsillapitásról elterjedt nézeteket. De azt gondolom, hogy a semlegesség elvének betartása itt sem vezethet tudománytalansághoz. Vagyis egy lexikonnak, jeleznie kell, hogy a még élö nézetek közül, melyek a tudományosan cáfoltak.
Szijjártó L. 2007.november 15.