Vita:Koltay-Kastner Jenő

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Pataki Márta 14 évvel ezelőtt a(z) Forrásra váró, szubjektív hangvételű rész témában
Ez egy életrajzi szócikk.
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. február 14.
Életrajzi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Forrásra váró, szubjektív hangvételű rész[szerkesztés]

Fia, Koltay Miklós (1925-1970) kiváló gyermekgyógyász volt, a Gyermekgyógyászati klinikát vezette, fertőzés következtében korán elhunyt, menye is fiatalon meghalt, a családból csak az idős professzor és a fiatal fiúunoka maradt. Az idős professzornak nyugdíjas korában is tartottak fent egy kis dolgozószobát az egyetemen, szellemileg friss maradt, követte a szakmai történéseket, minden örömét a szakmában és az unokájában találta meg. Diákjai tisztelték és szerették, sokat lehetett tőle tanulni. A diákok, de még tanártársai is a leggyakrabban Jenő bácsinak szólították. Szellemi elevenséget, derűt sugárzott egyénisége.[forrás?]

A szegedi egyetemen, s egész Szegeden mindig egy gyermekgyógyászati klinika volt és van. Koltay Miklós mb. vezetője volt a Gyermekgyógyászati Klinikának 1961. okt. 1-től 1962. dec. 31-ig. 1963-tól Boda Domokos vezette a Gyemekklinikát majd 30 évig. A többi is mind igaz, amit leírtam, a szegediek tudják, a Koltay-Kastner tanítványokat ismerik Pesten (nagyobb részt Pesten is működnek, Kelemen, Kaposi) is és Szegeden is, jó lett volna azt bent hagyni a wikiben.– Mártiforrás 2009. augusztus 25., 22:51 (CEST)Válasz

Kedves Márti, az általad beszúrt eredeti szöveget ha visszaolvasod, láthatod, hogy nem volt egyértelmű, melyik (szegedi, pesti, debreceni, stb.?) gyermekgyógyászati klinikáról volt szó, de utánanéztem, és aztán kiderült számomra is, hogy a szegedi egyetemi gyermekklinika az, aminek viszont csak megbízott (ideiglenes) vezetője volt rövid ideig tanszékvezetői minőségben, kábé hússzor annyi időt töltött a klinikán nem vezetőként, mértéktartóbbnak tartottam tehát az orvosi tevékenységét, és nem a nyúlfarknyi megbízott vezetői szerepét kiemelni egy róla szóló félmondatban.
Ami a többit illeti: egyfelől az, hogy „a szegediek tudják”, egy enciklopédiának édeskevés, másfelől az olyan közlésnek, hogy tanítványai-kollégái Jenő bácsinak szólítottak, derűt sugárzott és az unokájáért élt, még akkor sincs semmiféle enciklopédikus relevanciája, ha magánemberként méltányolom is Koltay-Kastner iránti, kitapintható tiszteletedet és szeretetedet. Ilyesmit fel lehet jegyezni, sőt, fel is kell jegyezni magánhonlapjainkon, de nem tartom célszerűnek, ha a Wikipédiába is beszűrődnek, és a tárgyilagosságot rontják a személyes hangvételű, patetikus visszaemlékezés-részletek. Remélem, megérted.
A tárgyszerű részek, a fiától a tanítványaiig, bent maradtak. A tanítványait áttettem a munkássága fejezetbe, mert pedagógusi hatásának és tanítványainak ott van helye, nem az életutat taglaló fejezetben. Bizonyára nem találtad meg. Pasztilla 2009. augusztus 25., 23:24 (CEST)Válasz

Jól van lelkem Pasztilla, a "szögedi nemzetet" olykor helyére kell tenni, s feláldozni a tárgyszerűség oltárán, mint ahogyan Agamemnon beáldozta Iphigeneia vérét Artemisz oltárán, hogy ugye szelet kapjanak a hajók, s röpüljenek Trója felé. S mit tett Artemisz Iphigeneiával ott Euripidésznél, kicserélte egy szarvasra. Most ilyen szarvasnak érzem magam, de Neked van igazad:-)– Mártiforrás 2009. augusztus 25., 23:55 (CEST)Válasz