Vita:Kolozsvári Rádió
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Kevéssé fontos | Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Whitepixels (vita), értékelés dátuma: 2017. január 28. | |||
| |||
Az adatok szerint a 950 kW-os nagyadó jelenleg 400 kW teljesítménnyel sugároz (a déli, az északi, vagy a keleti toronyból). Feltételezem, hogy a teljesítménycsökkenés hátterében az áll, hogy átálltak elektroncsöves végfokozatról félvezetős adóberendezésre. MZ/X vita 2012. december 14., 15:41 (CET)
Nem sikerült forrást találnom ahhoz, hogy mikor változott meg a rádióadó helye Erdőfelekről Felsőzsukra. Ez alighanem a háború után, 1945 és 1954 (az újraindulás) között történt. Nem hagyható ki az a feltételezés sem, hogy az 1952-es rádióegyezmény már televíziós frekvenciákat is engedélyezett, és ekkor a hatóságok az TV adó helyéül Erdőfeleket jelölték ki. MZ/X vita 2017. október 3., 15:43 (CEST)
Az építés dátuma[szerkesztés]
Két hónap guglizás után, csaknem száz magyar és román nyelvű dokumentum átolvasása után biztonsággal állítom, hogy 1931-ben nem működött rádióadó Kolozsvárott. 1931-ben Romániának egyetlen műsorszóró adóállomása volt, Bukarestben. A lakosság még 1939-ben is hiába kérte a román kormányt hogy létesítsen rádióadót a város számára.
A második adóállomás 1934 Brassó volt (Radio Romania). A harmadik Kisinyov 1939 (Radio Basarabia). A negyedik Jászvásár 1941 (Radio Moldova). Egyiknek sem volt magyar műsora.
A román állam számára ezek szerint fontosabb kérdés volt a szovjet-orosz propaganda ellensúlyozása, mint a magyar revizionizmus (románok lakta terület volt Bukovina, Beszarábia, Dobrudzsa).
Az első kolozsvári rádióadót magyar mérnökök létesítették 1940-ben egy, a románok által hátrahagyott adótorony felhasználásával. Az adótorony mellett egy elhagyott adóépületet találtak, amelynek rendeltetését pontosan nem írták le. De ezek felhasználásával valóban volt, először, kolozsvári rádióadás; 1942-től még bemondó stúdió is. Ezt csak az adó bejelentkezése céljából használták, majd később a légiriadók bejelentése számára; önálló műsorkészítés nem folyt.
A román hatóságok egy stúdiót terveztek felállítani a városban 1934 után, amely a román légiforgalmi vállalat távközlési rendszere segítségével továbbította volna a műsort a brassói nagyadóra. Ez a terv nem valósult meg. Még a kolozsvári rádió jelenlegi munkatársai sem tudják, hogy mikor települt át a rádióadó a város déli részéről az északon fekvő Felsőzsukra.
Bizonyos, hogy nem tudjuk, mi történt 1954 előtt. Ekkor valóban létrejött egy stúdió és egy rádióadó.
Magyar nyelvű adás 1939 óta létezik Romániában; 1939 és 1944 között ez annyi volt, hogy a bukaresti stúdióból naponta kétszer beolvasták magyarul a híreket. A rövidhullámú rádióadó 1944-től kezdve adott magyar nyelvű műsort. Ez valószínűleg hírszolgáltatás volt.
Valódi magyar nyelvű műsor 1945 után létezett, tehát több, mint hírszolgáltatás, de erről rendkívül kevés használható forrás maradt fenn. MZ/X vita 2017. október 29., 21:31 (CET)