Vita:Kaszás Géza

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Színház és Filmművészeti Főiskola (jogfolytonos) névváltozásai

• 1865. január 2-án alapították Színészeti Tanoda néven,
• 1885-től Országos Színésziskola,
• 1887-től Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia,
• 1893-tól Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia,
• 1919-től Színművészeti Főiskola,
• 1948-tól Országos Magyar Színművészeti Főiskola,
• 1949-től Színház és Filmművészeti Főiskola,
• 2000. január 1-től Színház és Filmművészeti Egyetem.

Vélemény

„– Korábban említette, hogy egy megegyezéseken alapuló világban élünk. Az is megegyezés kérdése, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a finnugor és nem a hun eredetünket fogadja el…
– Nem vagyok ítész ebben a témakörben, felnőttem egy közegben, ami meghatározta a gondolkodásmódomat. Csak annyit tudok, hogy van az Akadémia, ami egy hihetetlen módon erősödő, nagyon régóta fennálló állásfoglalásról nem hajlandó tudomást venni. Remélem, hogy a filmben feltett kérdések, ha mást nem, de legalább a felszínen valamiféle vitát fognak kialakítani: hogy döntsük el végre, finnugor vagy hun-magyar kérdésről van-e szó. Nagyon fontosnak tartottam, hogy se Kassai Lajos, se Obrusánszky Borbála ne hangoztassa a véleményét a filmben, hanem kérdezzünk meg erről kínai professzorokat, mondják el ők, ne mi legyünk a próféták. És ők elmondják, amit tudnak, amit a nyelvben, a leletekben, a gesztusokban, a zsigereikben éreznek. Ez egy megkerülhetetlen téma, és az álláspontjuk kikezdhetetlen: meg lehet őket kérdőjelezni, de azt kellő pontossággal és méltósággal tegyük. És akkor már jó irányba haladunk a válasz felé, csak merjünk ütközni. Jelenleg a különböző elméletek párhuzamosan futnak. Hát fordítsuk egymásnak őket.

– Miért nem képes létrejönni ez a párbeszéd?
– Legfőképpen talán azért, mert ha valaki talál ebben a témában valami érdekeset, az legfeljebb egy ötperces hír a televízióban. Viszont ha valaki elmerül ebben a kérdésben az interneten, döbbenetes mennyiségű információt talál. Természetesen nem tudjuk mindegyik szerző hitelességét leellenőrizni, de ha sokat kutakodunk, akkor kialakul egy döbbenetesen erős és meggyőző kép. Például Finnországban genetikai kutatásokat is végeztek ezzel kapcsolatban, miért nem hallunk erről? És amennyiben az Akadémia ennyire biztos az álláspontjában, akkor miért nem támasztják alá még erősebben és minden kétséget kizáróan? Ha lemegyek a boltba, és veszek egy kiflit, azt utána ezerféleképpen tudom bizonyítani. Nem lehet hatalmi szóval fegyelmezni valakit egy állásfoglalás elfogadására. Fel kell tárni a tényeket. Biztos vagyok benne, hogy a vélemények ütköztetésével rendkívül fontos dolgokat tudnánk meg az őstörténetről. Mennek folyamatosan az állami hirdetések például a migránsügy kapcsán, hogy meg kell védeni a kultúránkat. Egyetértek, de akkor tudjuk, hogy mit védünk meg. Mi a helyzet a hunokkal, a szkítákkal, voltak-e egyáltalán. Néztem például a fiammal A Gyűrűk Urát, és hirtelen eszembe jutott, hogy csak az őstörténet általam ismert fejezetei tele vannak hasonló gigantikus hősökkel, akik hasonló csatákban vettek részt és hasonlóképpen vívtak, mint a filmben. Ezek után miért kell nekünk Tolkien? Miért nem a magyar mondavilág hőseit emeljük fel és mutatjuk be példaként? A magyar őstörténet a világ egyik legfontosabbja. Nem azért, mert magyar, hanem mert elképesztő hősökkel, szervezettséggel és tudással voltak felvértezve. Ha a mozikban Nimród királyról vagy a haza megtalálásáról készülnének például filmek, akkor A Gyűrűk Urához hasonló produkciók születnének, csak magyar vonatkozásban, magyar identitással, gondolatokkal, gesztusrendszerrel. Miért nem készülnek?” (Interjú Kaszás Gézával) [1]
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. május 18., 08:34 (CEST)

Tervek

Kaszás Géza "A lovasíjász" után a magyarság eredetét kutatja

„- Az elmondottak is azt bizonyítják, hogy rendezőként, producerként óriási a felelőssége. "A lovasíjász" nagyon magasra emelte a mércét. Gondolt-e már arra, hogy mi lesz a követkőző filmjének témája?

- Játékfilmet szerettem volna készíteni, de "A lovasíjász" fogadtatása, a rengeteg közönségtalálkozó élménye arra inspirál, hogy dolgozzuk fel a magyarság eredetét, hisz a film egyik kulcskérdése is ez. Közismert - a Magyar Tudományos Akadémia által hivatalosan képviselt - finnugor kapcsolatunk, mellyel szemben "a népi emlékezet" és számos magyar és külföldi tudós szerint a magyarság hun, szkíta gyökerekkel rendelkezik. Az ősképekről beszél a filmben Kassai Lajos, hiszen mindenkiben élnek az ősképek. Érzelemmentes, tárgyilagos, okos kérdések megfogalmazásával keresem a választ. Az a tervem, hogy visszamegyek a hun területekre, belső Mongólia térségébe, és onnan végig jövök az azonos szélességi övön a Kárpát-medencéig. Utam során érintek majd olyan területeket is, melyek az esetleges finnugor leszármazást is igazolhatják, megkeressük a kapcsolódási pontokat. Kizárólag külhoni: mongol, orosz, kínai, amerikai, olasz, német tudósokkal, történészekkel, régészekkel, antropológusokkal, néprajzkutatókkal, zeneművészekkel fogok beszélgetni, akiket semmiféle elfogultsággal nem lehet vádolni.

Számos új kutatási módszer, új feltárás és ezek eredménye jelent meg a világban, melyek Magyarországra nem igen jutottak be. Ha Petőfi szintjén próbálnék fogalmazni: van a népi emlékezet és van a struktúra, amit hirdet, és ez a két dolog nem fedi egymást. Nézzük meg indulattól mentesen, tárgyilagosan, hogy kinek van igaza! Tegyük fel kérdéseinket!” [2]
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. május 18., 08:53 (CEST)