Vita:Kardos János (evangélikus lelkész)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Doncsecz 11 évvel ezelőtt a(z) Semlegesség témában
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Semlegesség[szerkesztés]

A szócikk minden objektivitást nélkülöz. A bejegyzés szerzője szubjektív véleményét mondja el Kardos János "magyarosító" törekvéseiről. Állításait (pl. "támogatta híveivel Kossuth Lajos") semmivel sem támasztja alá, forrást nem közöl. A két külső hivatkozás felsorolása kifejezetten megtévesztő. Azokban a leírtak nem szerepelnek.

Egyes mondatai nyelvileg nehezen értelmezhetőek. Pl.: "A kiegyezés után a nemzetiségek elmagyarosítására indult munkálatok a vend nem szlovén elmélet legfőbb hangadói lettek, amellyel gátolni akarták a magyarországi és krajnai szlovének közti kapcsolatok kialakulását."--Leopold vita 2012. szeptember 1., 23:10 (CEST)--Leopold vita 2012. szeptember 1., 23:10 (CEST)Válasz

Tisztelt Leopold! Sajnos már a sértés határát súrolja az állításod, mert a megnevezett források amelyekben világosan le van írva: az etnológiai szótárban a vendkérdésben játszott szerepe, az Őrség és Vendvidék útikalauzban életrajza. Ha te mutatsz valamilyen forrást amely ennek ellenkezőjét igazolja objektívan akkor kérlek mutass. Mert én Kardosról szóló magyar nyelvű források többségében épphogy szubjektivitást láttam, amelyben dicsérik miként teszi magyarrá híveit a Vendvidéken és hogyan szolgálja a vend nyelvnek a magyar nyelvhez való fuzióját könyveivel amelyek egyébként nyelvészeti katasztrófák voltak. A közelmúltban is megjelent erről egy magyar nyelvű könyv. További források megnevezésével még némi kiegészítést is teszek hozzá. Doncseczvita 2013. január 26., 22:34 (CET)Válasz

Kedves Doncsecz! Az általam kifogásolt kitételeid alátámasztására vonatkozóan egyetlen forrást sem közölsz!!!

Az Őrség és a Vendvidék útikalauzban a következők szerepelnek: "Kardos János 1801 február 13-án született Norsinczon (Vas megye, ma Norsinci, Szlovénia) Sopronban,majd Bécsben folytatta evangélikus teológiai tanulmányait. 1830-ban pappá szentelték. 1835-ben Hodosra került lelkipásztornak, ahol is élete végéig élt. Fordítói tevékenysége jelentős. Az 1868-as iskolatörvény után ő fordította az elemi iskolai tankönyveket magyarról vendre (az itt beszélt szlovén tájnyelvre). Petőfi, Arany, Vörösmarty stb. alkotásainak a vend nyelvre történő irodalmi értékű átültetésével vált ismertté. Már 1831-ben megjelent a Szózat (Nábüd) nyomtatásban. A Toldi-trilógia viszont csak a halála után jelent meg az ő fordításában, és rendkívül kedvező fogadtatásban részesült. Bibliafordításai, énekeskönyvei széles körben használatosak, népszerűek voltak az evangélikus vendek körében. 1873. augusztus 12-én halt meg Hodoson. Síremléke a régi temetőben található"

Erre hivatkozol és közben olyanokat állítasz, ami itt nem szerepel. Ez rendkívül súlyos etikai vétség!

Honnan veszed, hogy Kardos tankönyveinek "gyakorlatilag nem sok hasznát vették"??? "Fáradhatatlanul munkálkodott az evangélikus vallás megtartásán, ezért támogatta híveivel Kossuth Lajost és a vend nem szlovén elmélet hangadóit, akik viszont magyarok voltak."  ???? Egy evangélikus lelkész magától értetődően az evangélikus vallás megtartásán fáradozik. Az evangélikus Kossuth színt úgy magától értetődően népszerű volt az evangélikusok körében. Hogy jönnek ide a "vend nem szlovén elmélet hangadói". Forrás??? A későbbiekben arra a következtetésre jutsz, hogy Kardos tevékenysége összességében negatív volt. Az általad leírtak kifejezetten denunciálók azokra nézve, akik ragaszkodtak evangélikus hitükhöz és szinte megbocsáthatatlan bűn, ha közben magát vendnek tekintette. --Leopold vita 2013. január 31., 08:20 (CET)Válasz

Már megint tévelyegsz: ha ez a cikk csak az útikalauzból épülne valóban ennyi lenne, de a Prekmuriana és az etimológiai szótár mást mondanak. Az említett könyvek 161.-175. oldala között, ill. 170. oldalán ezek szerepelnek világosan, tényekkel alátámasztva. Miért nem vagy képes megérteni, hogy ezek tények? Ezek szerepelnek az adott könyvben. A Prekmuriana még mindig kapható, keresd meg és bizonyosodj meg róla. Tán most struccpolitikát folytatunk és amit nem látunk az nincs is? És csak azt fogadod el amit te láttál, a többi forrás bikkmakk? Nem vagy képes megérteni, hogy Kardos tevékenységével inkább csak rontott a a helyi nyelv alakulásában? Vele jött az egész vendkérdés, még korábban pedig azt mondta, hogy a vendek és a stájer-krajnai szlovének tényleg egy néphez tartoznak. Lehordták mindennek azt aki másmilyen úton járt: a korabeli újságok tele vannak soviniszta cikkekkel. Kardost csak az evangélikus vallás megtartása érdekelte, igen, a kultúrát és nyelvet ezért fel kellett áldozni, ő ezt csinálta. Nyelvérzék nélkül írt könyveket amelyek hihetetlenül érthetetlenek. Mifelénk, ahol archaikusabb nyelvjárást beszélnek szinte kifordul a szemük a legöregebbeknek is amikor kézbe az ő könyveit mert nem értik, egy 18. századi könyvet jobban értenek mint Kardosét. Ez nyelvészeti tény. És ajánlom neked, hogy sok mindenben ne hagyatkozzál erre a turista kalauzra, vagy az újonnan megjelent az Őrségtől a Göcsejig könyvre, mert utóbbi akkora nagy orbitális baromságokat és mellébeszéléseket ír, hogy máglyán kellene elégetni, mert az hihetetlen, hogy korrektúra nélkül kiengedték azt a könyvet és nincsenek tisztában egyes történelmi személyek pontos neveivel, évszámokkal, növényfajtákkal, állatok viselkedésével stb. Ugyanúgy az Őrség Vendvidék is rendkívüli pontatlanságokat tartalmaz, amelyeket az új kiadásban is nem fáradtak korrigálni. Doncseczvita 2013. január 31., 08:47 (CET)Válasz

Doncsecz Uram! A vita nem arról folyik, hogy Kardosnak a vend (szlovén) nyelv megújítására tett kísérletei korszerűek és eredményesek voltak-e. Te, aki magát a téma avatott szakértőjének tartod, bizonyára ismered Kresznericsnek a magyar nyelv javítására tett próbálkozásait is. A kettő között talán már néhány párhuzamot is felfedeztél.

Adott egy objektivitásra törekvő enciklopédia (Wikipédia). Szabad-e érzelmi attitűdből minősíteni valakit? Te ezt teszed. Leegyszerűsítve a dolgot: Katolikus és szlovén meggyőződésű = jó ember Evangélikus és vend meggyőződésű = becstelen, rossz ember

(Közben észleltem, hogy a Kardos János szócikket kiegészítetted.) Az Őrségtől a Gocsejig c. könyvet nem ismerem, de érdekelne, hogy mik a rendkívüli pontatlanságok az Őrség és a Vendvidék c. könyvben.

--Leopold vita 2013. január 31., 12:13 (CET)Válasz

Nem mélyedtél el túlságosan ennek az ismeretében, mert igazán érdekes, hogy akik rendszerint a vendkérdést erőltették és a magyarosítást magasztalóan segítették rendszerint protestánsok volt, míg akik effektíve küzdöttek a nemzetiségért és a lokális nyelvért (tehát nem a hivatalos szlovénért) azok katolikusok voltak, mivel azok Szlovéniával is szembekerültek idővel. Az Őrségtől a Göcsejig egyik hihetetlen nagy tárgyi tévedése a sok közül pl. Köprülü Mehmed nagyvezír, akit a szentgotthárdi csata török parancsnokának tart. Te megint belekeversz mást, mintha jobban tudnád: hogy van bátorságod Kresznericset Kardoshoz hasonlítani? Tisztában vagy vele mit állítasz? Máskor is felhívtam a figyelmedet erre, de nem érted meg mibe csöppentél: Kardos elképzelései már annyira de bombasztikusak voltak a vége felé, hogy azt a saját protestáns kortársai is megsokallták, azt mindentől el volt rugaszkodva, logikát nélkülözött. Légy szívesen most részletesen mond el miben látod Kardos ezen munkájának ésszerűségét, hogy Kresznericcsel vagy képes párhuzamot vonni? Ezért emelem ki vastagon, hogy ezt lásd! Kresznericsnek nem Kardos a párja, sokkalta inkább Kossics József.
Tehát Leopold, sajnos ez a tény, mint ahogy tény ma már az is, hogy Károlyi Sándor nem volt áruló. Ezt leírták már mások is, nem én állítom, mint ahogy te teszed. Meg kell jegyezzem nem ez volt az egyetlen amit valószínűtlenül írtál: vegyük pl. Kismáriahavas cikkét: te szerinted a kideportált németek helyébe az ország belső részéből hozták az új lakókat. Te véleményem szerint összemosod az 1920-as évek kolonizációját a Dél-Muravidéken az észak-muravidéki németek elűzésével. Kismáriahavasra és további másik községbe már nem kolonistákat hoztak, hanem a szomszéd falvakból telepedtek be az új lakók, amely az emberek családnevein is meglátszik, ugyanis mindegyik jellemző muravidéki név, mint a Vogrinčič, épp annak a környéknek az egyik jellegzetes neve. Doncseczvita 2013. január 31., 13:48 (CET)Válasz

Nézd meg mi szerepel az 194t utáni kismáriahavasi betelepülésről a a faluról szóló szlovén wikipédia cikkben! A többiről majd később. --87.97.98.208 (vita) 2013. január 31., 18:00 (CET)Válasz

Ja, láttam, csak éppen az a baj, hogy az sem valós, mivel a szlovén wikinek nem erőssége pont a Muravidékről megfelelően írni, ugyanis az 1941-45-ös megszállás idejéről is azt írták: a hivatalos politikai elmélet szerint a muravidékiek a vandálok leszármazottai. Mikola keltákat írt a brossúrájában. Úgyhogy erről ennyit, ismételten nem hoztál fel érdemleges dolgot: a mai lakónyilvántartásban muravidéki nevűek szerepelnek Kismáriahavason, illetve német illetőségűek is, akiknek elődei már akkoriban is szlovénosodás útján álltak, ezért nem telepítették ki őket. Doncseczvita 2013. január 31., 18:05 (CET)Válasz