Vita:Kísértetjárás Connecticutban

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt HG 6 hónappal ezelőtt a(z) Anon törölt filmkritikája témában
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Filmekkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Anon törölt filmkritikája[szerkesztés]

A mozi olyannyira megtörtént események alapján készült, hogy e címmel még dokumentumfilmet is találhatunk a Campbell család 1987-es szellemhistóriájáról. Hollywood csak hozzáadta, ami neki kellett, félredobta a többit és máris kész egy jó közepes, jócskán ismerős horrorfilm egyszeri megtekintésre.

Pedig nem is kezdődik rosszul az alkotás, ahogy a drámai vonulat kerül előtérbe az ijesztgetős jelleggel szemben. A család tizenhat éves fia ugyanis rákban szenved, a betegsége elleni harc egyre reménytelenebbé válik, a család és a fiú lelki szenvedését eleinte meg sem érintheti a holt lelkek feltűnése. Az öttagú családot a pénz sem veti fel, s ahogy fiuk kórházi kezelése miatt éjjelenként az anyának a fél államon át kell hurcolnia a kísérleti kezelés után fájdalmak közt gyötrődő tinédzsert, gyors döntésre készteti a családot. Megveszik az első kórházhoz közeli ódon házat, amit elég olcsón kapnak. A beteg fiú már az első pillanattól szembesül házban ijesztő hanghatások mellett átsuhanó szellemárnyakkal, de ezt a gyógyszer mellékhatásának tudja be, és csak akkor kezd gyanakodni, amikor már majdnem késő lesz.

A film első harmada tiszta dráma, ami talán jobban meg is érinti a nézőt, mint az utána következő horror-klisé áradat. Eredeti nézőpontot aligha mutatnak fel Adam Simon és Tim Metcalfe forgatókönyvírók, inkább azt láthatjuk, hogyan egyensúlyoz a történet a "tényleg megtörténhetett" és a "uncsi hamuka" között húzódó vékonyka határvonalon. Pozitívumnak tekinthető, hogy nem halnak sorra az emberek, sőt tulajdonképpen nem tisztázott, a rákon kívül van-e más valós veszély ifjú főszereplőnk életére, az ijesztgetős szellemek ugyanis azon túl, hogy csúnyák, inkább csak vizuálisan üzengetnek a régi-indiántemetőre-épült-ház probléma másik gyakran előforduló mutációjában.

Sajnos, ha elolvassuk a film rövid ismertetőjét, alig marad miért megnéznünk a filmet, hiszen az összekaristolt bőr, a hűtőben elrohadó étel, a vérző fal, vagy a pincében végzett boncolás és illegális szeánszolás már aligha csiklandozza meg az igényes horrorfogyasztó ingerküszöbét. Annak, hogy van egy másik, persze halott fiú, aki talán gonosz, vagy mégsem (na vajon...?), már csak azért örülünk, mert lehetett volna sokkal rosszabb is. Például egy csapzott hajú kislány.

Jó viszont a színészi játék, külön kiemelhető Kyle Gallner, akinek inkább a drámai vonalon kellene tovább mozdulnia, abban ugyanis nagyon jó. Az anyját alakító Virginia Madsen néha olyan üres, mint egy elhagyott csigaház, de a fiáért aggódó anyaként majdnem hitelessé válik. HG vita 2023. november 17., 19:18 (CET)Válasz