Vita:Kézdiszentkereszt

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. július 7.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kedves Szerkesztő (Kézdiszentkereszten)!

A Wikipédia szabályai szerint a korrektúra sablonos cikkeket helyesírásilag és nyelvhelyességileg kell javítani, mert azok nem felelnek meg az elvárt szintnek. Én Budapesten élek így nem tudom, hogy "hogy müködnek a dolgok Kézdiszentkereszten" vagy úgy általában Erdélyben és kérlek olvasd át a cikket hogy az újrafogalmazásokkor nem sérült-e a jelentés.

• az egész cikkre jellemző, hogy jól kidolgozott, ebből következőleg több olyan dolog került bele ami nem lexikonba (vagy nem ilyen részletességgel való)

• a gazdasághoz nem tartozik szorosan, hogy bemutassák az egykor volt mester családokat névszerint, egyéni történetükkel.

• töröltem nem kívánatos részeket a falu szegénységére vonatkozólag, hisz ez relatív dolog és nem való lexikonba, szerintem.

• Egy példa....

A vasúti sínek lerakása sem volt könnyű feladat, mert a helyi lakósok nem akarták a sínlerakókat beengedni a faluba.Végül sikerült meggyőzni a lakókat és a síneket lerakták, ami nagy előnyt jelentett a helyieknek, könnyebben tudták az áruikat értékesíteni, lehetővé vált az utazás is, 1919-től már a bórvizet is vonattal szállították Bélafalván át Brassóba, Bukarestbe, Ploiestre.

== A vasútvonal létrehozását a helyiek egyrésze ellenezte, de végül a falu számára előnyt jelentett, hiszen ettől fogva áruikat könnyebben tudták elszállítani Brassóba, Bukareste, Ploestre.

• az egész cikkre jellemzően mondhatom el, hogy a különböző emberek (orvosok, bábák, tanárok, takácsok, mesterek) nevének említése szükségtelen. Valószínűleg a faluban köztiszteletben álló személyek, illetve emlékük az, de a lexikon számára érdektelek, hiszen úgy sem lesz róla kellő mennyiségű információ hogy az életrajzuk egy cikket megtöltsön.

• "Nem sokkal később rendszertelen a látogatottság, sokak a mezőgazdasági munkák miatt, mások a ruhahiány miatt maradnak ki az iskolából." Az ilyen és ehhez hasonló véleménynyilvánítások, irreleváns információk közlése kerülendő!

• "A Domus História feljegyzi, hogy 1957- ben egy jó katolikus leány fejét elcsavarták a “szombatisták”, akik magukat Hetednapot Ünneplő Adventista Egyház tagjainak vallják és sok helyi becsületes embert győztek meg arról, hogy az ő hitük az igaz hit. A Domus História lejegyzője nagyon képmutatónak tartja őket, mert azt látja hogy az a sok segítség, amellyel a rászorulókat segítik az képmutatás. Azokat a híveket az egyházból való kizárással fenyegette a pap, akik kapcsolatot ápoltak velük .Ennek ellenére szintén a Domus Historia azt is megjegyzi, hogy a lakók mit sem törődve a pappal Handra Józsefnével, varratnak, s sok egyházi tanácsos is szoros barátságot ápol velük. Sokakat csupán a disznóhúsfogyasztás és az alkohol elleni tiltás tart vissza attól, hogy csatlakozzon a gyülekezetükhöz." Az ilyen hosszas leírásokat, ha nem is törölni de mindenképp rövidíteni volna célszerű. Szóval ez eléggé olyan mintha egy jókedvű unoka-nagyszülő beszélgetésen a nagyszülő mesélne.

• bórviz = borvíz

• "Az ezt követő években korszerűsítették a borvizet, s a borvíz tulajdonosai gyakran váltogatták egymást, ami a borvíz fokozott romlását vonta maga után, olyannyira, hogy napjainkban nem töltenek, a borvizet is csak a helyiek fogyasztják."

Ez is egy fajta burkolt vélemény.

• Ezenfelül a fogalmazásról még annyit, hogy ahol lehetett kicsit átfogalmaztam, hogy magyarosabb legyen. (Ezt furcsa leírni, de a magyarosabb az most jelentse, azt hogy gördülékeny, egyszerű, tömör, világos). Viszont volt egy-két hely ahol nem szerettem volna beleírni, mert nem volt nagyon ötletem és az eredeti tartalmat se akartam megsérteni.

Remélem, tudtam segíteni munkámmal. Viszont a korrektúra sablont nem szedem le.

– Sztanoka ^vita 2008. augusztus 9., 22:29 (CEST)

Polyánban az építkezés a rengeteg ácsmester és kőműves ellenére nagyon elenyésző és egyhangú volt. Még a '70- es évek végéig jellemző volt a tornácos ház, az egymás után sorakozó szobákkal. Az utca felőli szoba volt a konyha, ahol a legtöbb időt töltött el az egész család. Az 1970-es években két emeletes ház épült a faluban, az egyik Borcsa Ferenc háza , a második Daragus István háza. Az emeletes házak még napjainkban is nagyon ritkák a faluban az emeletes házak, ma sincs több a faluban 5 - 6 darabnál. Orbán Balázs eképp ír a falu külalakáról és a házakról : " E falu igen regényesen fekszik, a hegy oldalán sűrűn egymás mellé és egymásfölé épített házai, különösen a távolból igen festői csoportozatot mutatnak". Tehát jellemző a falura, hogy sűrűn vannak egymás mellett a házak, ez azzal magyarázható, hogy a fiú apja háza mellé építkezett, az apja portájára.

Szegények Polyánban

Az 1920-1930- as években gyakori volt a nagycsaládosok száma , ez 6-10 gyereket jelentett családonként. A sok gyerek nevelése elég nagy problémát okozott a szülők számára, annál az oknál fogva is, hogy nem volt a családnak egy biztos jövedelme. Mindenki abból élt, amit megtermelt maga -illetve családja számára. A fiúgyerekek mihelyt elérték a 8-10 éves kort szolgának áltak be azokhoz a módosabb családokhoz, akiknek szükségük volt egy kisebb segítségre.Általában szarvasmarhát, juhokat, disznókat őriztek-etettek. Ezenkívül minden munkában segítkeztek, ami adódott a háznál, a mezőn, vagy akár az erdőn. A bérük egy évre a mindennapi betevő mellett egy rend ruha, egy pár cipő, és egy malac vagy egy juh volt. A szegény családoknál levő lányok szolgálni mentek el nagyobb városokra:Brassó, Bukarest, Budapest, Galac. A faluból rengetegen mentek el koldulni Aradra '-os szárazság idején. A szegénység mértéke a '40- es évek végétől javulásnak indult a faluban, ugyanis az 1920-1930- ban született évenkénti 30-40 ember akkorra már felnőtt, s a férfiak nagyrésze a katonaságot követően (a születési adatok a helyi egyháztól vannak) beálltak az erdőépítésekhez, fakitermelésekhez dolgozni, s ez biztosított egy állandó jövedelmet, amely megkönnyítette a mindennapi megélhetést. Az 1960-as évek folyamán sok ember számára jelentettek munkahelylehetőséget a Kézdivásárhelyen megalakuló gyárak . Házasságkötések

Polyán nehezen fogadta-fogadja be a nem polyáni, s főként nem is környékbeli falu szülöttjeit. Őket "jövevénynek" nevezi, amely kifejezést gyakran használ szemrehányásokkor.Ha a faluban nem talált férjet-feleséget magának a fiatal legény vagy leány nem ment messze. Polyán nagyrésze Kézdiszentlélekkel, a szomszédos faluval áll rokonságba.Ezenkívül nem kell megfeledkeznünk azokrol, akik a "felvidiken" keresik a párjukat. "Felvidik"- nek nevezik Bélafalvától kezdődően mindenik települést: Kurtapatakot, Esztelneket, Almást, Lemhényt, Csomortánt. Azt is megjegyzi általában a polyáni ember, hogy arrafele "nem tanácsos" nősülni.A magyarázat nagyon egyszerű: messze van a várostól, Kézdivásárhelytől.A házasságkötések legfontosabb része az egyházi szertartás volt, a '20-as-'30-as évek házassági arányaról nem tudok pontos adatokat, viszont 1944- től pontos adatok vannak az egyházi iratokból, amelyek azt mutatják, hogy évente 15-30 házassádkötés volt, aminek a száma a '70-es évektől 1989-ig 5-10-re csökkent. Az esküvőket a '80-as évek elejéig rendszerint a családi háznál tartották, majd aztán a kultúrban, annak ellenére, hogy 1957-től a falunak van kultúrja.