Vita:Információs társadalom (fogalom)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. október 9. | |||
| |||
Vitatott semlegesség[szerkesztés]
A sablon használatának indokolása:
- A fogalom magyar nyelvű elnevezésének forrása ismeretlen és (esetleg) helytelen. (Kik, hol, mikor és milyen megfontolásból vezették be ezt a fogalmat?)
- Ez pusztán egy elmélet a sok közül (ahogy a harmadik szakaszból kiderül), de a bevezetőből úgy tűnik, mintha ez az emberek egy létező csoportjára utalna, esetleg pl. az ipari társadalomhoz hasonlóan korszakmegnevezés lenne. Ha pedig így van, akkor kik ezek az emberek ill. milyen korszakról van szó? Ha már folyamatban van, meddig tart még és mi lesz utána?
- "...nemzeti kormányok, az Európai Unió, a Világbank (1998), az OECD, az UNESCO és az Európai Iparosok Kerekasztala (1997) jelentéseket adtak ki, amelyek meglepően egybecsengtek abbéli megállapításaikban, hogy..." Ismeretlen nemzetek ismeretlen kormányai, szupranacionális állami, pénzügyi és kereskedelmi szervezetek állításai, amelyek meglepően egybecsengnek. Remek.
- Második szakasz: "...(ezek nem feltétlenül egyszerre és abszolút mértékben lesznek jellemzőek, a lenti kép lehetséges alternatívák gyűjteménye)..." - ez lényegében maradhat, mert a semlegesség irányába hat, bár a "feltétlenül" szó után is kellene egy vessző.
- Bangemann-jelentés: "...az információs társadalom elmélete átkerült a politikai döntéshozók tudatába..." - vitatott semlegesség ill. nem ide való. (Ha politikatörténeti szempontból fontos esemény, akkor kerüljön át a bekezdés az EU története cikkbe vagy legyen neki külön cikk.)
- MITS: ?
Nem szőrszálhasogatás. Ez most így, ebben a formában vitatott. --Chavagnac 2007. június 28., 14:53 (CEST)
Javaslatok a tartalomra[szerkesztés]
Egy javaslat[szerkesztés]
Az információ(s) társadalom elmélete szerint a társadalomban az információ előllítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre.
Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információ(s) társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik. Szorosan kapcsolódik a posztindusztriális társadalom (Daniel Bell), a posztfordizmus, a posztmodern társadalom, a tudástársadalom és a hálózati társadalom (Manuel Castells) fogalmaihoz.
Az információ(s) társadalom, a tudástársadalom, a hálózattársadalom, az információs kapitalizmus, a posztindusztriális társadalom, a transznacionális hálózat kapitalizmus, a posztmodern társadalom, stb. elméletei azt mutatják, hogy a kortárs szociológiában eleven diszkusszió zajlik a jelenkori társadalom karakteréről és arról a szerepről, amit a technológiák, az információ, a kommunikáció és a kooperáció betölt benne. Az információ(s) társadalom elmélete az információ és az információs technológiák társadalomban betöltött szerepével foglalkozik, a kérdés, hogy melyik kulcskoncepció használható a mai társadalom jellemzésére és hogyan lehet ilyen koncepciókat megfogalmazni.
Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információ(s) társadalomnak és inkább mi nem. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött és ami megváltoztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek. Az információ technológia nem csupán az internet, és diszkussziók zajlanak arra vonatkozóan, hogy egy adott média vagy egy speciális termelési mód hatása valójában mekkora is.
Az információ(s) társadalom elvének egy másik problémája, hogy nem jöhet létre könnyen megállapodás a kifejezés definíciójáról, hiszen az nem csak a művészeteket, a szövegeket, az ábrákat és a tudományos elméleteket, hanem a hazugságokat, a futball eredményeket, a trivialitásokat, magánleveleket, hibákat is tartalmaz és így tovább. Az információ nem szükségszerűen hatékony és hasznos, káros is lehet.
Szerintem a tartalmat fejleszd, ha tudod, de könyörgöm: azt az S nélküliséget felejtsd el. A sarki talponállóban poharazgató Gazsi bácsi sem írna le olyan kifejezést, hogy "információ társadalom"; így, különírva. Egyszerűen nincs ilyen szóösszetétel a magyar nyelvben, teljesen értelmetlen, helytelen. Elképzelésem sincs, honnan vehetted. ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. június 28., 15:18 (CEST)
Oké, megfogadom a javaslatodat. De ami Gazsi bácsit illeti, vele óvatosan, mert lehet, hogy nagyon fejlett társadalomképpel rendelkezik és azt, hogy társadalom meg hogy információ, érti, csak azt nem érti, mitől lesz a társadalom információs. Komolyan, mintha a tartós tejről lenne szó, van a friss, habos társadalom, meg van az információs. Amúgy meg egybeírva létezik: információtársadalom (ami ha jól tudom, a magyar nyelv hatszótagos egybeírásra vonatkozó elemi szabályainak nem felel meg). Ja és az angolból vettem. :) --Chavagnac 2007. június 28., 15:37 (CEST)