Vita:Ibn Ruszta

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ulrich von Lichtenstein 4 évvel ezelőtt a(z) Ellentmondás az évszámokban témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)
Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)
Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Al-Maǧġariyya[szerkesztés]

„[142.] A besenyők és a bolgárok közé tartozó 'skl földje között van maǧġarok első határa a határok közül. A maǧġarok a törökök közé tartozó nép, vezetőjük mintegy 20,000 lovassal vonul. A vezért kndh [kende] nevezik; ez a név fejedelmük jelképe, mivel a tényleges uralkodójuk neve ǧla [gyula]. Minden maǧġar végrehajtja, amit gyulának nevezett vezetőjük parancsol nekik, ha harcról, ha védekezésről vagy másról van szó. "Kupoláik" vannak, és a legelőkkel és a termőföldekkel vonulnak. Országuk kiterjedt, egyik határa a bizánci tengerig [Fekete-tenger] ér. E tengerbe két folyó ömlik, az egyikük nagyobb a Ǧayhūnnál [Amu-darja], és szállásterületük e két folyó közt van. A téli napokban mindenki a hozzá közelebb lévő folyóhoz vonul és ott telelnek halászva. Télen megfelelőbb nekik itt tartózkodni. A maǧġarok országában sok fa és víz van, földje lágy/nedves. Számos megművelt földjük van. Övék az uralom minden szomszédos nép felett a szlávok közül, akiket bőséges ellátmány [szolgáltatására] köteleznek; őket foglyokként kezelik. A maǧġarok tűzimádók. Portyákat indítanak a szlávok ellen, és a foglyokkal [143.] a tengerpart mentén haladva elviszik őket a bizánciak kikötőjéhez, amit Krḫ-nak [Kercs] hívnak. Azt mondják, a kazárok régebben körbeárkolták magukat, hogy megvédjék magukat maǧġaroktól és az országukkal szomszédos többi néptől. Amikor a maǧġarok Krḫ-ba érnek a foglyokkal, eljönnek eléjük a bizánciak és vásárt tartottak ott, ahol eladják nekik a rabszolgákat a bizánci selyembrokátért és zalliyātért és mindenféle bizánci árukért cserébe.”

Eredeti forrásból (Ibn Rusta: Kitāb al-Aʿlāq an-nafīsa. Ed. M. J. De Goeje. Leiden, E. J. Brill, 1892. [Sorozat: Bibliotheca Geographorum Arabicorum]) általam fordítva.– Mathae Fórum 2012. január 20., 18:34 (CET)Válasz

Ellentmondás az évszámokban[szerkesztés]

Függőben Függőben

Egy anon szerkesztő vetette fel a saját vitalapján, hogy „ha 903 és 913 között írta meg fő művét, akkor hogyan halhatott meg 903-ban?”, itt talán többen látják, akik hozzá tudnak szólni a kérdéshez. --Pallertithe cave of Caerbannog 2019. május 14., 07:01 (CEST)Válasz

Teljesen igaza van!
Pár nyelven ellenőriztem: „Ибн Ру́ста [...] — восточный учёный-энциклопедист 1-й половины X века.” (orosz; itt is hibás az infobox), „Ahmad ibn Rustah [...] war ein persischer Astronom und Geograph des 10. Jahrhunderts n. Chr.” (német), „Ahmad ibn Rustah Isfahani [...] was a 10th-century Persian explorer and geographer born in Rosta district...”, „Ibn Rustah [...] était un explorateur et géographe perse né au Xe siècle dans le district de Rosta...” (francia). Töröltem a 903-t. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. május 30., 08:03 (CEST)Válasz