Vita:Freskó
Új téma nyitásaa szövegből kivágva[szerkesztés]
Freskók a Kárpát-medencében
Már a XIII. századtól elterjed a középkori Magyarországon a freskó festészet, elsősorban templomokban, de számos más egyházi célú helyiségekben is maradtak ránk korabeli falképek. Lásd az alábbi linket:
http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/zmisc/falkepek/141_sz/index.html
A falképek egy különleges csoportjába tartoznak a Szent László legenda ábrázolások, amelyek sajátosságai alapján kizárólagosan magyar erdetűnek tekinthető, s melyre nem hatottak az itáliai hagyományok. A Szent László kultusz emlékei ma legnagyobb számban Erdélyben lelhetőek fel. Az erről szóló videó megtekinthető az alábbi linkre kattintva:
http://www.youtube.com/watch?v=mwH6F3TZmgk
További információk, képek, videók találhatóak a legújjabb, a 2006-ban Homoródkarácsonyfalván feltárt XIV.századi (teljesen épen maradt) freskó-ciklusról az alábbi linken:
http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/
Ez így nem igazán lexikonszerű, a linkeket betettem külhiv-ba – Villanueva vita 2008. január 24., 18:09 (CET)
A Közel-Keleten eddig talált legősibb falfreskóit tárták fel[szerkesztés]
A Közel-Keleten eddig talált legősibb falfreskóit tárták fel (ma.hu. 2019. júl. 27.): A festményeken geometrikus fríz, vadászjelenet és egy életfa is szerepel. Julia Bertsch, a kutatócsoport tagja szerint hasonló motívumok fellelhetők az ősi közel-keleti és egyiptomi ikonográfiában. Hozzátette: a falfestmények technikája tekinthető a freskó előzetes fázisának, mivel ezeknél is a még nedves vakolatra rajzolták fel a képek vázlatait. A fejlett freskótechnikánál már a teljes festményeket viszik fel a nedves vakolatra. Ahogy a vakolat megszárad, a festékek belekötnek a vakolatba. "Korábban úgy gondolták, hogy ez a technika több évszázaddal később alakult ki a knósszoszi palota festményeivel. Ezek a freskók azonban bizonyítják, hogy legalábbis a Közel-Keleten fontos lépések zajlottak a technika fejlődésében" - mondta Bertsch.
Az elemzés kiderítette, hogy a falfestmények egyik színe egyiptomi kék volt. Ez a szín a természetben alig létezik, de az ókori Egyiptomban a Kr. e. 3. évezredtől készítették és használták. Kamlah szerint ez azt jelzi, hogy a vizsgált időszakban szoros kapcsolat állt fenn Libanon déli része és az egyiptomi birodalom között. "A festményeket akár egyiptomi művészek is készíthették" - vetette fel a professzor. Apród vita 2019. július 28., 00:26 (CEST)