Vita:Forrás (egyértelműsítő lap)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hkoala 17 évvel ezelőtt a(z) Hiányzik témában

Ez így teljesen vitatható. A forrás ezer dolgot jelenthet, például

  • általában mindenfajta eredetet,
  • vízforrást
  • információk, idézetek, értesülések forrását, helyét
  • egy fizikai, műszaki modell, egy rendszer olyan részét, mely egy, a modellet-rendszert jellemző mérhető mennyiséget úgy növel, hogy a növelés eredete a modellen kívül van (ezért az egyszerűség kedvéért tehát a kérdéses rendszerrész tekinthető és tekintendő a növekedés "okának"). Pl. egy Budapest lakosságának időbeli alakulását leíró modellben a népességnövekedésnek csak az egyik >>forrása (itt ezt nem fizikai értelemben haszn.) a bevándorlás, a születések miatt fel kell tételeznünk, hogy Budapest valamely része vagy az egésze (pl. a városközpont) valamliyen időben változó függvény szerint lakosokat generál (ld. még Age of Empires) . Tehát létezik valahol egy lakosságforrás (ezt itt már nem hétköznapi értelemben értsük). A forrásnak ez utóbbi értelmezésben ellentéte a "nyelő" fogalma. Gubb

Így van teljesen egyetértek. Csináljuk együt tovább. Amúgy is párhuzamosan haladunk egy gondolatkörben. :-)

Merthogy nekem a forrás arra példa, hogy a nem igaz, hogy a "szó a legkisebb jelentésel bíró egység" (tankönyvek), többek közt a lexikonok és a szótárak cikk alapegysége....

Ezzel szemben áll az a véleménye(em), hogy a lexikon és/vagy a szótár legkisebb egysége a legisebb/legrövidebb 'egyértelmű' jelentéssel bíró, egy jelölt dolgot, stb. azonosító, jelölő szöveg

Az egyértelműsítést tehát nem elég csak a honomímák és/vagy többértelmű szavak szintjén elvégezni. Folytatni kell a szavak összetételben és egyéb kontextusban való előfordulásaiat illetően is.

Példát én is tudnék még sorolni Források - Eszközök, erőforrás emberi erőforrás, stb.

Az egyértelműsítés kritériuma, hogy eljussunk az egészhez, a nem osztható szóbeli kifejezéshez, a nem a részek összegéből állóként felfogott szemantikai/jelentésbeli egészhez.

Ezért van a tagolás (chunking), a paradoxon és még más szócikk-kezdeményezésem, hogy ezt elmagyarázzam. Ennek a darabolásnak a lényege, hogy egész darabot kapsz, pl. amikor a kenyeret szeleteled és egész szeletet adsz valakinek.

Ez nem ellentmondás, hanem a képi gondolkodás eredménye, ahol egyben látod az egészet, és még annak részét is, ha a méretek és a távolság lehetővé teszik.

Ha erre nem lennék képesek, nem tudnánk helyesen fordítani, és a gépi fordítás is itt szokot szemetet gyártani.

Apogr 2004. szeptember 23., 06:41 (CEST)Válasz

És akkor még nem szóltam a hangzó szövegek felbontásáról, a példánál maradva egy olyan szegmensről amely így szól

forrásokkal, forrás okkal, forrás sokkal, források al, forrás oka l, i tak dalse

Ez nem működne, ha az ember nem jelentéskereső (orientálódó) állat nem lenne l. az en:wikizében a vitámat a meaning-ről és a chunking-ról

Apogr 2004. szeptember 23., 07:13 (CEST)Válasz

Gondolom azt láttad, hogy a forrás forrása az angol cikk fordítása he-he-he

Apogr 2004. szeptember 23., 07:15 (CEST)Válasz

Hiányzik[szerkesztés]

Hiányzik a forrás, mint számítástechnikai fogalom (forráskód). --Hkoala vita 2007. április 4., 09:32 (CEST)Válasz