Vita:Felsőnyék

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Nyar94 (vita), értékelés dátuma: 2011. október 16.

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 15.

A(z) Felsőnyék egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2013. július 18. és 2013. július 21. között
szerepelt a kezdőlapon (ajánló).

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2009. szeptember 14. – 2009. november 7. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Képek

A faluról és lakói életéről szóló régi fényképek, ábrázolások kerestetnek! Érdemesítésre méltóan a képek jegyzékét gazdagítva.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Vastoll1 (vitalap | szerkesztései) 2010. február 19., 11:14

Esetleg hasznos lehet, ha a Wikipédia:Kocsmafal (képek) lapon is írsz erről. Többen olvasnák. Karmela^üzenőlap 2010. február 19., 11:21 (CET)

Tényleg kell ennyi galéria a szócikkbe? Másból sem áll... A Commons-t ezért találták fel, az oldal iszonyú sokáig töltődik be, annyira megterheli a rengeteg kép. javaslom a galériák rövidítését és inkébb a commons-linkelés alkalmazását. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. július 9., 15:10 (CEST)

Timish-nak válasz: Lehet,hogy igazad van. De csak rövid távlatban. A világ, ezzel együtt a szerverek, az internet gyorsabban fejlődik, a tudományokkal egyetemben, mint a kisbaba - 40 hét alatt - az anyaméhben. Még emlékszünk a nagy szobákat elfoglaló számítógépekre és az azokat kiszolgáló személyzetre. Az oldal (egységes szerkezetben) és ezzel együtt a wikipedia nemcsak a mának szól, de a jelenben még megtalálhatók azok az ismeretek, melyek 10 év múlva akár elvesznének. Mert a világ e-informatika központú! Az oldal, így is csak felébreszti a vágyat a teljes, tényleges információ begyűjtésére. Rámutat olyan dolgokra, mely felemelheti a község Önbecsülését, megerősítheti (helyi és globális) történelem-tudatát, szétszabdalása, tatása károkat okoz. --Vastoll1 * ^Vitalapom 2010. július 15., 19:33 (CEST)

Részletesség

Csak én érzem úgy, hogy ez a szócikk túl részletes? (világháborús hősök teljes névsora, temető összes sírkövének képe, plusz egy rakás képgaléria) Alensha 2010. december 31., 16:18 (CET)

Alensha részletességére válasz: Köszönöm, hogy érzéseidet kivetítteted. A cikk csak gondolat és további kutatásébresztésre született, annál is inkább, mert a községet érintő történelmi eseményekről, a helyi népszokásokról, az ott élt-élő nemzedékekről több száz oldalt lehetne írni. A község büszke lehet a háborús hőseire, bár a nevek egyre kopnak a táblákon és sehol egy (réztábla), mely "megvastagítaná" neveiket. A temető honfoglalás korabeli, fejfák megformálásai, néprajzi stílusokat tükröz. A képek csak egy zanzásított kivonatai a több ezer eltemetett és holtjukban is tisztelt lelkek porhüvelyeinek. --Vastoll1 * ^Vitalapom 2011. január 1., 21:23 (CET)

Megdöbbentő, hogy ez a nyitólapon egy kiemelt szócikk!

Csak néhány mondatot olvastam el a bevezetőből, és majd leestem a székről, hogy egy ilyen fogalmazás képviseli a kiemelt szócikk színvonalat a nyitólapon:

• „Legrégibb települések egyike.” – Minimum A legrégibb települések egyike kellene, de nem ártana utalni az alaphalmazra sem: az egész világ legrégibb települései közé tartozik? Vagy csak Magyarországéi közé?

• „Kicsiben Magyarország történelmét fedi le” – Micsoda, Felsőnyék? Vagy esetleg Felsőnyék történelme?

• később: „Településszerkezetét tekintve tipikusan szalagos szerkezetben kialakult település.” – A kiemelt rész hivataloskodó, felesleges kifejezés, nélküle épp ugyanaz a mondat jelentése.

Tovább olvasni már nem is volt kedvem, ilyen fogalmazási hibákkal biztosan nem mondható rá, hogy szépen van megírva. A Kiemelt szócikkstátusz felülvizsgálatának folyamata számomra túl bonyolult, ne haragudjatok, nincs most időm és energiám a hivatalos eljárás megindítására, talán valaki más megteszi helyettem. De az észrevételemet muszály volt leírni. –– Megya ^vita 2013. július 18., 22:58 (CEST)

Viszont akkor már a muszájt pontos j-vel kellett volna írni... --Pagony^foxhole 2013. július 20., 12:21 (CEST)

Kedves Megya! Igazán sajnálom, hogy a "megdöbbentő" germanizmus "A" betüjénél leragadtál. A történelmet pedig az emberek élete, cselekedete sőt továbbmegyek az adott földtörténeti kor/szak írja. Ennek a kicsinyke lépcsőfokát képezik a népek, nemzetek, népcsoportok, közösségek történelme. A szalagos településszerkezet pedig nem egy általam kitalált és "egyéb" helyeken oktatott egyik településszerkezeti forma. Szerintem a "hivataloskodó" és a "pongyoláskodó" leírás között ezen szövegezés csak felhívja az érdeklődők körét az ilyen irányultságban történő további kutatásra, érdeklődésre (és ez is az egyik cél). Sajnálom, hogy a - hivatalosan - elfogadott kiemelt státusz rendszerét nem tudod/tudtad követni. Légyszíves fejtsd ki észrevételeidet pontosabban, mert én a (jó/rossz) fogalmazásomat vállalom és nem muszájból!! válaszoltam. Üdv!--[[User:Vastoll1|Vastoll1]] * ^{[[User_vita:Vastoll1|Vitalapom]]} ^vita 2013. július 21., 22:08 (CEST)

A szócikk nagyon részletesen ki van dolgozva, ez nem baj, sőt dicséretes, csupán az (volt) a gond, hogy a szembetűnő hibák ellenére, amelyek nagy szócikkekbe belecsúsznak, javítás nélkül kerültek ki a nyitólapra. Ezeket ha nem akarod hogy folyton belédkössenek, Te magad javíthatnád (ha még maradt), elvégre Te vagy nagyrészt a szerzője és a Te szívügyed. Taz ^vita 2013. július 25., 16:44 (CEST)

Szia Taz! Elkezdtem átnézni a cikket. Igazad van! Sajnos több helyen vandálkodás nyomait fedeztem fel pl: a Háborús fejezetet megkettőzték, széttördelték, hibás cite-t szúrtak be. Javítottam. Fogalmazás szemszögéből is újrapergetem a cikket, bár, ha a szerző és a lektor ugyanaz a személy az nem szerencsés. Üdv és Köszönöm! --[[User:Vastoll1|Vastoll1]] * ^{[[User_vita:Vastoll1|Vitalapom]]} ^vita 2013. július 27., 16:53 (CEST)

Szia, a 37. és 40. forrás vlmiért üres, a 39. hibás. Nézz rá kérlek. Üdv. Taz ^vita 2013. július 28., 11:40 (CEST)

Köszönöm a jelzést! Elkezdtem újra rendbetenni.--[[User:Vastoll1|Vastoll1]] * ^{[[User_vita:Vastoll1|Vitalapom]]} ^vita 2013. augusztus 22., 10:00 (CEST)

Szemere Y

A szócikk ezt írja a furcsa nevű Szemere Y-ról:

"Szemere Y, festő

Születése és halála, ill. azok körülményei ismeretlenek. Tény, hogy a valaha Felsőnyéken élt festő több értékes művet hagyott hátra az utókornak. Ezek egyike a felsőnyéki római katolikus templomról készült, míg a másik egy oltárkép, mely Szabadhídvégen, a római katolikus templomban található."

Szemere Y nem szerepel a magyar festők listájában, és máshol sem találtam a nyomát. Minimum egy hivatkozást megérne, hogy azt a keveset, amit a szócikk állít róla ellenőrizni lehessen.Uvdtloriaq ^vita 2013. július 21., 21:31 (CEST)

Uvdtloriaq-nak válasz: Szia Uvdtloriaq! Köszönöm, hogy "ráfókuszáltál" a felsőnyéki Szemere nevű festőre. Háttér információként itt teszem hozzá, hogy az a személy aki a Szabadhidvégen lévő 2 X 4,5 m-es oltárképet és a Felsőnyék katolikus templomáról a 0,5 X 0,38 m nagyságú olajfestményeket megfestette méltán nevezhető - szerény személyem részéről - Festőnek. Ez az általam adott minősítés viszont nem emeli őt a nagyok közé. DE nem adom fel a reményt hogy valahol, valamikor együtt rátaláljunk a nyomára. Amint a képek sarkaiban is olvasható a vezetékneve biztos, de a keresztneve ("Y") fikció. Ezt lehet, hogy javítani kellene, de nem találtam az x,y után jobb megoldást (pedig biztos van). Mégegyszer köszönöm az építő észrevételedet! --[[User:Vastoll1|Vastoll1]] * ^{[[User_vita:Vastoll1|Vitalapom]]} ^vita 2013. július 21., 22:42 (CEST)

Vandál robot

Tisztelettel kérek minden minden jóhiszemű járőrt és mentort, ha a cikkben észreveszi a vandálok nyomait, úgy azt állítsa helyre vagy hívja fel a figyelmet. Ilyen nyomokat találtam a II. világháború alfejezetben. Köszönöm! --[[User:Vastoll1|Vastoll1]] * ^{[[User_vita:Vastoll1|Vitalapom]]} ^vita 2013. július 27., 17:12 (CEST)

Sagittis & Nyék törzs

„A „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!” szerzetesi intés nyugaton a Nyék törzs vándorlásai után született.”

Ezzel a mondattal két gond lenne. Az egyik, hogy ebben a formában csak Kossuth Lajos írta le és nem a középkori szerzetesek. Ha valaki mindenképpen szeretne idézni egy autentikus, kora középkori fohászt, akkor sokkal jobb választás az „Ab Ungerorum nos defendas iaculis”, azaz „Védj meg minket a magyarok támadásától” (pontosabban hajítódárdáitól; Modena város lakóinak fohásza Szt. Geminianushoz (904)). A másik probléma a mondattal, hogy per pillanat nincsenek olyan részletes forrásaink, melyek lehetővé tennék, hogy konkrétan egy bizonyos magyar törzs kalandozásához kössünk egy adott portyát, illetve szegény szerzetesek fohászát.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. március 7., 17:46 (CET)

Tisztelt Ulrich von Lichtenstein!

Első Felvetésedre válasz:

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a „sagittis Hungarorum libera nos Domine” szófordulatot Tóth Béla (Tóth Béla, Szájrul szájra) Jerney-re (Jerney János:Magyar nyelvkincsek) hivatkozva „egy X. századbeli modenai hymnusban találta meg a szállóige legrégibb nyomát, azaz

- „ab Ungerorum nos defendas iaculis” – vagyis: „védj meg minket a magyarok nyilaitól.” (900-as évek eleje: modenai himnusz) és a

- „ab incursione alienigenarum libera nos Domine” - vagyis „Az idegenek betörésétől ments meg, Uram, minket.” (freisingi litánia)

Conclusio-ként vehetjük, hogy a lényeg, azaz a gondolat magva a fohász ugyanaz. Az idő és a "súlykolás" természetesen sok mindent megváltoztathat, de a gyökereket nem.

Második felvetésedre válasz:

- Az Annales Sanctgallenses Maiores Sankt Gallen-i évkönyvek több bejegyzést tartalmaznak a honfoglaló kalandozó magyarokról. A 955. évnél említik Bulcsu és Lél kivégzését.

- 983-ban Gerhard augsburgi prépost írta Szent Uldarik életének leírásában, hogy Uldarik 924-973 között az augsburgi egyházmegye püspöki tisztét ellátva vitézül védelmezte városát a kalandozó magyarok pusztításai ellen.

- Aventinus a halála után – 1554-ben napvilágot látott fő művében Annalium Boiorum libri VI. „A magyarok a Bajorokkal kötött szövetség ürügyén megtámadják a morvákat, a bajorok ellenségeit, s mindent tűzbe, gyilkolásba és gyászba borítanak…. A magyarok egy része az itáliaikat is megrohanja akikről azt hallották, hogy harciatlanok”

- a franciaországi Szent Bertalan Évkönyve (741-882 közötti időkből) „A korábban ismert ellenségről a magyarokról ír”

- Flodoard reimsi kanonok a Sváb évkönyv törzsanyagában (700-768 közötti hírekben) az ottani egyház történetét és szerzetestársa életét (Szent Wiborada) leírva sok említést tesz „a magyarok marcangoló kardjairól”.

- A 725-829 közötti európai eseményeket tartalmazó Salzburgi Évkönyvből a Nonatoliai Monostor alapítása c. történeti leírásban szintén a magyarok marcangolásairól olvashatunk.

- 1024-1025 között készült Cambrai püspök leírása, Brémai Ádám Gestája (1081-1085), Prágai Kozma Krónikája, Albericus (1252) világkrónikája, a Zágrábi és a váradi püspök leírásai szintén a magyarok európai hadjáratait írják le.

Figyelmedbe ajánlom Kosáry Domokos: Magyarország története, Országos Közoktatási Tanács, Budapest, 1943 nem végletekig kimerítö, de nézetedhez közelálló irásának részleteit, amikor is arról ír: „A magyar seregek beszáguldották Európát, Németországon és Itálián át Franciaországig, sőt Spanyolországig értek el. … Ez a nomád népek szokásos biztosító eljárása volt, kisérlet a szomszédok megszervezésére, melynek eredménye a lombardiai és a bajor hercegségekkel kötött szövetség volt”

További kutatási munkát adhat az Anonymus: A magyarok cselekedtei-XI. század, ill. Kézai Simon: A magyarok cselekedetei anno munkái. „Egész Bajor, Sváb és Szászföldet, valamint Lotaringiát tűzzel-vassal elpusztították, vezéreiket, Erchangert ls Bertholdot lefejezték (ezek tények sicc). Majd továbbindulva Frank és Gall földre támadtak, de amikor innen győztesen hazafelé tartottak a szászok lest vetettek nekik…..”.

Ha a magyar őstörténet egyes részeit minden auktor ugyanúgy írja le, nincsen okunk és jogunk abban kételkedni és azt önkényesen saját ideológiánkhoz hozzáigazítani Kiszelí István: a Magyarság őstörténete, Püski, Budapest, 1996– [[User:Vastoll1|Vastoll1]] * ^{[[User_vita:Vastoll1|Vitalapom]]} ^vita 2016. március 7., 20:11 (CET)

Tisztelt Vastoll!

Köszönet a visszajelzésért. Ugyanakkor hasznosnak tartanám, ha egy eredeti középkori szöveg (904-ből) kerülne be a szócikkbe, nem pedig egy újkori kompiláció. Engem nem kell meggyőzni a magyar kalandozások mibenlétéről, hisz pont most olvasok erről egy jó könyvet. Viszont továbbra is fenntartom, hogy „per pillanat nincsenek olyan részletes forrásaink, melyek lehetővé tennék, hogy konkrétan egy bizonyos magyar törzs kalandozásához kössünk egy adott portyát”. Tehát nem túl szerencsés, ha konkrétan a Nyék törzshöz kötünk egy ismert fohászt, annak is egy torzított változatát.

Anonymust, Kézait stb. inkább hagyjuk, azt is látom, hogy viszonylag régi könyvekből (1943, 1996) idézel. Tényleg csak ajánlani tudom a Sudár Balázs szerkesztésében megjelent Honfoglalók fegyverben (2015) könyvet.

„Annak ellenére, hogy a »Magyarok nyilaitól ments meg uram minket« fordulat újkori kompiláció, és a 12. századi aquileiai bazilika altemplomának egyik festményén látható hátrafelé nyilazó lovas nem egy »Itáliában kalandozó 9. századi magyar vitézt« ábrázol; a modenai imádság, Ibn Hajján, Al-Maszúdi, Bölcs Leó, illetve több más egykorú leírás szerint is az íjnak és a nyílnak stratégiai jelentősége volt.” (Sudár 2015, 188. o.)
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. március 8., 08:44 (CET)

Tisztelt Ulrich!

• Hadi sikerek. wargame. Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 21. 

Vastoll1 * ^Vitalapom vita