Vita:Content Management System

Szia Texaner! Nem értek egyet a legutóbbi módosításaiddal. Néhány érv: en:CMS, de:CMS. Ők is tévesen nevezik CMS-nek? Üdv, --Mihalyia 2005. december 5., 13:54 (CET)

Sajnos ezekkel a buzzy word-ökkel (CMS, DMS és rengeteg más!) az a legnagyobb baj, hogy ellentétben a matematikával direkt nem akarják az informatikában utazó cégek marketingesei az egyértelmű definiciókat!

A német cikk jelzi a bevezetőjében, hogy Ő nem általában a CMS-ről hanem elsősorban a Web Content Mangementről ír!! Valójában a hivatkozásai közzül a következők hivatkoznak a nem Web-es Content managmentre:

• de:Content-Management
• Enterprise Content Management System

Az angol cikk meg, elnézést, bár jóindulatú de egyszerüen bugyuta!

Jól értem, az értelmezésed szerint akkor a wiki, vagy mondjuk az index szerkesztőségi rendszere, esetleg a open source portal engine-ek nem CMS-ek? Vagy inkább arról van szó, hogy a CMS a te nézeted szerint egy magasabb metaszinten áll, és a portálmotorok csak egy alosztályát képezik annak? --Mihalyia 2005. december 5., 14:18 (CET)

Nagyjából igen! A CMS egy nagyobb halmaz aminek a WEB CMS egy alhalmaza. Általában a portál engine-k a Web CMS részét képezik, de ma már az "Enron botrány óta" ezeket is ki kell egészíteni, mindenfélle, követhetőséget biztosító archiváló és hitelesítő részekkel, hogy WEB CMS-ről beszélhessünk.

Ami másik nagyon fontos ismérv a CMS-nél, hogy az strukturálatlan tartalmat (Ilyen a WEB) kell, hogy kezeljen, mig a DMS strukturált tartalmat (dokumentumokat) kezel.

DMS -> CMS -> WCM

Megpróbálok nagyon rövid lenni, de bevezetőnek egy gondolat: Ma ha az ember játékot vesz a gyermekének pár száz forinttért biztos lehet abban, hogy az a gyermekjáték megfelelő minőség biztosítási folyamaton esett át, a festéke nem mérgező, az anyaga nem törik szilánkosan stb. Ha mégis baj történik lehet kártérítést kérni! Ellenben ha egy programot vásárló esetleg több millió forintért, akkor a licenc szerződésben az eladó közli vele, hogy a termék minőségét semmi sem garantálja és ha kára keletkezik a program használata folytán mehet a sóhivatalba.

Ezek után mindenki azt mond és azt ad el amit akar, mindig vannak buzzy word-ök mint most a CMS aminek a tartalma általában zavaros, sokszor megfoghatatlan, de a szakmához nem értö döntéshozók nyelik mint kacsa a nokedlit!

DMS Dokumentum kezelő rendszerek olyan ősiek mint az emberiség már Mózes menedzselte a dokumentumait (kőtábláit). A Dokumentumok kezelését a világon mindenhol törvények garmadája szabályozza. Magyarországon az első Irattári törvényt Mária Terézia adta ki 1771-ben a legutolsó Irattári törvényünk az 1995 LXVI-os ehhez jönnek a különböző APEH állásfoglalások, az elektronikus aláírásról szóló törvények stb. stb. Fontos hogy a dokumentumok strukturáltak azaz van tárgyuk, iktatószámúk, számlaszámuk, kiadványozójuk stb. stb.

Időközben megjelentek a tartalomszolgáltatók, Internetes portálok, elektronikus levelező rendszerek, fórumok, WIKI-k stb. Ezek a Content Service-k. (Tartalomszolgáltatók).

Baj csak 2000-ben a nevezetes Enron botrány idején lett belőlük, mert kiderült, hogy ezeknek a tartalmaknak miután strukturálatlan tartalmak (nincs szálaszám, iktatószám, kiadványozó, hitelesítő stb.), a kezelését semmi sem szabályozza. Ezért az USA-ban 2002 IX. 13-án életbe lépett a SEC regulation (17a-3 17a-4) amely megteremtette a Tartalom kezelő rendszerekre vonatkozó jogi szabályzást és ezzel implicit módon definiálta a tartalom kezelő rendszereket. (a CMS-t).

Egy CMS rendszer ennek megfelelően kell, hogy tudjon

• tartalmat szolgáltatni (Portal engien)
• biztosítani a tartalom hitelességét (e-aláírás, időpecsét)
• biztosítani a tartalom kereshetőségét
• biztosítani a tartalom megőrzését törvényben meghatározott ideig

hogy csak egy CMS rendszer legalapvetőbb funkcióit említsem!

Na most mi van?

• Jön az X cég marketingese és elmondja, hogy az Ő cége által forgalmazott rendszer a világ legjobb CMS rendszere, mert ennél szuperebb Portál engine-je senki másnak nincs.
• Jön az Y cég marketingese és elmondja, hogy az Ő CMS rendszere a világ legjobb CMS rendszere, mert senki más nem kezeli olyan virtuózan az elektronikus aláírást és az időpecsétet mint ők és előhúz a zsebéből 3 csudi szuper chipkártyát.
• Aztán jön a Z cég aki azért árulja a világ legjobb CMS rendszerét, mert úgy archiválni senki nem tud mint Ő és ráadásul neki van a világon a legjobb fulltext keresője!

Persze tehetik, ez nem egy Barbi baba, amit több minőség ellenörzési cég megvizsgált mielött piacra engedték volna ez szoftver! Amire, mint tudjuk Bill Gates óta, semmilyen minőség ellenőrzés nem vonatkozhat. Texaner 2005. december 6., 10:43 (CET)

No, úgy tűnik, érdemes volt belekérdezni, mert teljesen más szemszögből látjuk a témát, tanultam újat. :) Számomra például a struktúráltság teljesen mást jelent(ett), mint neked. Majd meglatjuk, ezek fenyeben mit tudunk kihozni a temabol --Mihalyia 2005. december 6., 20:00 (CET)

Hm strukturáltság, van benne igazság, XML-es környezetben struktura alatt egésszen mást ért az ember.

A dokumentumol illetve a tartalom szempontjából strukturált az ami metaadatokkal van ellátva. A metaadatok lehetővé teszik a (gyors!) keresést, és/vagy a csoportositást, esetleg több szinten is: Név, Keresztnév, anyja neve, számlaszám, szállitó kód stb. Ezeket a metaadatokat régebben egyszerüen indexnek vagy kulcsnak hívták. A nagy behemotok mint pl. a SAP, ORACLE igy müködnek. Aztán jött a WEB és társai itt ilyen metaadattal történő ellátás nincs, a maximum, hogy az e-mailjeit a felhasználó valamilyen folder strukturába rakja aminek a logikáját persze jó esetben 2 nap mulva elfelejti. Ezekben a tartalom kezelő rendszerekben csak a teljes szöveges keresés segit (full text search). Jó lenne ezt leírni, de ahhoz nagyon nagy lélekzetet kellene vennem! üdv, Texaner 2005. december 6., 20:24 (CET)