Vita:Cigányok az 1956-os forradalomban

Nahát, ketten voltak, ejha! Külön szócikket a véletlenül bekeveredő zsidókból is!! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.223.242.29 (vitalap | szerkesztései)

Nem ketten voltak, sem a romák, sem a zsidók, és az utcán nem számított, ki honnan jött. 56 volt ennek a nemzetnek az utolsó valóban egyesítő és felemelő élménye, a rendszerváltozás se fogható hozzá. És aki "belekeveredett", az nem véletlenül, bár nyilván léteznek "törvényszerű véletlenek". 56 ilyen volt.– Korovioff ^vita 2008. október 23., 10:16 (CEST)

voltak többen is...

Föltettem még egy-két infót és nevet, magukért beszélnek.– Balazhovich ^vita 2008. november 26., 20:31 (CET)

Köszönet. A forrás a források fejezetben szereplő könyv? (Célszerű lenne odatenni a lista mellé jegyzetnek.) Üdv, – Korovioff ^vita 2008. november 26., 21:04 (CET)

Mi a szócikk létrehozásának oka?

Ha a cigányok vagy romák nem magyarok, nem részei a magyar nemzetet, akár a magyar államot alkotó lakosságnak, akkor elismerésre méltó, hogy mégis harcoltak a magyarokért a magyarok hazájában, megérdemlik a külön megemlékezést. De akkor, feltételezem, a romák azóta is a magyarokkal itt egy helyen, egymás mellett élő kis nép, akik az állam szempontjából társaink, ám nem részei a magyar nemzetnek.

Ha viszont a romák éppúgy a magyar nemzet alkotórésze, mint a svábok vagy a tótok, akkor fogalmam sincs, miért kell egy külön szócikkben foglalkozni a roma áldozatokkal. - Orion 8 ^vita 2009. augusztus 13., 22:43 (CEST)

nem tudom, de a versen sírtam, tudom, hogy biztos jogsértő meg minden, de sajnálnám kiszedni... – Alensha ^sms 2009. augusztus 14., 01:04 (CEST)

Re Ori-8: A szócikk létrehozásának oka, hogy a témáról lehet lexikonszerű modorban egy szócikket összehozni. erről a témáról, úgy tűnik, lehet (ez nem jelenti azt, hogy a jelen állapotával elégedett volnék, de azért biztató). Ez általában elegendő indok. ha tudsz valamilyen irányelvet, amely ellentmond a cikk létrehozásának, idézd, linkeld. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. augusztus 14., 01:17 (CEST)

Nem jogsértőnek találom, hanem csak fölösleges ellentét keltésére alkalmasnak. Állandóan azt halljuk, hogy a cigány pont ugyanolyan, mint a nem cigány, egyébként sem tudjuk, hogy ki cigány, ki nem, hiszen ez lelki ügy. Akkor meg minek külön foglalkozni egy ilyen témában a cigányokkal? Mivel érdemel ki egy ember szócikkben való megemlékezést csak azért, mert cigány, ha egyszer éppúgy harcolt és meghalt, mint a nem cigány, akiről a kutya sem beszél? Ez diszkrimináció, és bizonyára van még irányelv is arra, hogy ez kerülendő. Én nem akarok ezen huzakodni, csak valami képmutatást, kettős mércét sejtek itt, ami ráadásul nem tesz jót a két fél közötti kényes viszonynak. Tudom, sokszor olvasok ilyenre ugró emberektől acsargó megjegyzéseket, és még azt sem mondhatom, hogy nincs igazuk, nem kéne folyton adni alájuk a lovat. - Orion 8 ^vita 2009. augusztus 14., 01:35 (CEST)

A kisebbségi létnek az elkülönülés természetes része. Ez sokszor önkéntes, hiszen az elkülönülés megszűnésével a kisebbség megszűnne létezni, és ezt nem mindig akarja. Az elkülönülés önmagában nem problémás, sőt jó dolog, hiszen hozzájárul a genetikai és memetikai sokféleséghez. Akkor vannak problémák, ha destruktív jelleget ölt (néhány különféle példa: "cigánybűnözés", ETA, szekta), vagy ha az életnek olyan aspektusaira is vonatkozik, aminek esetében valamilyen okból természetellenes (pl. a többségi társadalom kényszeríti ki a nem-önkéntes elkülönülést jogellenesen és a kisebbség akarata ellenére: apartheid, rasszizmus, diszkrimináció, népirtás) . Én most semmi ilyesmit nem látok. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. augusztus 14., 10:18 (CEST)

Én destruktív elkülönésnek tartom, valószínűleg nem egyedül az országban, ha egy kisebbség megfigyelhetően jelentős része kivonja magát az állam működéséhez szükséges folyamatokból és tevékenységekből, különös tekintettel hivatalosan kihirdetett kötelezettségekre. De ez engem most nem érdekel, két teljesen különböző dologról beszélünk, te a kisebbség elkülönülési jogát véded. Én pedig azt mondtam, hogy ez a cikk diszkriminatív. Ennek hatása lehet negatív a cigányokra nézve is, de valószínűleg még inkább a nem cigány kisebbségek tagjaira nézve. Az általuk hozott áldozatokról ugyanígy illene megemlékezni, miért volt szükség a cigányok viszonylag kis jelentőségű hozzájárulásáról önálló szócikket létrehozni?

Nyilván te is tudod, ezért fölösleges illedelmesen elhallgatni, hogy mostanában a "politikailag korrekt" hozzáállás kívánatos a cigány kisebbség dolgaihoz. Ez elvezet olyan különös helyzetekhez, hogy amikor egy cigányt leöl valaki, nem tudhatjuk, miért, akkor az napokig tartó főhír, a kormány képviselteti magát a temetésen, amikor pedig egy nem cigányt leölnek, az maximum egy hír valahol, vagy az sem. Az, hogy nem tudhatjuk, miért öltek meg egy cigányt, az természetesen nem azt jelenti, hogy találhatunk rá mentséget, mielőtt még belekötne ebbe bárki. Azt jelenti, hogy nem tudjuk, azért ölték-e meg, mert cigány, vagy azért, mert meglopott valakit, megvert valakit a családja, vagy bármi olyan történt, amelyben nem az a lényeges, hogy az illető cigány. Amikor néhány cigány kölyök leszúr valakit kétezer forintért, és biztosan tudok róla én is, hogy vannak ilyen esetek, akkor is legyen ott a kormány képviselője az illető temetésén, ezt kívánja az egyenlő mérce alkalmazása. Azok a kölykök egy cigányt valószínűleg nem öltek volna meg, hiszen a saját kisebbségük tagja. Itt is emlegethető rasszizmus, bizony ám. Az a probléma, hogy az emiatti lappangó elégedetlenséget egy ilyen szócikk csak szítja, és ezért mondtam, hogy a diszkrimináció a cigányokat is sújthatja. A politai korrektség az objektív és semleges szemléletet is magába foglalná. - Orion 8 ^vita 2009. augusztus 14., 14:40 (CEST)

Ha rosszakat lehet írni a romákról, akkor jót miért nem? --Bitman ^vita 2009. október 25., 15:06 (CET)

Már miért ne lehetne? De az általános elvárás szerint lehetőleg akkor, amikor lényeges, hogy az illető cigány. Azt nem értem, hogy '56 történetében miért lényeges. Szerintem két eset jöhet szóba. Az egyik, hogy leírjuk, milyen derék emberként harcolt valaki, pedig cigány. Úgy sejtem, nem ez volt itt a cél. Holott kicsit ezt a gyanút kelti, ügyetlenségből. (Honnan is tudjuk, hogy cigány? Fényképről???!) A másik lehetőség, hogy milyen derék emberként harcolt valaki Magyarország szabadságáért, aki egy nemzetiségi kisebbség tagja. Miért is érdekes ez? Talán mert ő nem igazán magyar? Hanem, sváb, tót, szerb, móc, akármi? Mert ha magyar - és természetesen én annak tekintem, ha ő is -, akkor azért harcolt, amiért mindenki más. Nincs ok szóba hozni, hogy kisebbség tagja. Ha mégis, akkor vétünk a svábok, tótok, szerbek, mócok nemzetiségi becsülete ellen, mert arról nincs cikk, hogy a svábok stb. mit tettek 56-ban. Megkérdezhetik, joggal, hogy miért kiemelkedőbb egy cigány, mint egy sváb. Én is ezt kérdeztem. Az egyenlőség oda-vissza érvényes, nincs mese. Ha pedig a cigány nem magyar, mégis harcolt, akkor ezt kiemelhetnénk a cikkben is, mint tényt, dicsérőleg. Mehet? - Orion 8 ^vita 2009. november 10., 01:57 (CET)