Vita:Brazil dzsúdzsucu
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Na hi! Elkezdtem a cikket... első körben, fogalmam sincs, hogy a "compression lock"-ot hogyan mondják magyarul, így kompressziós feszítésnek írtam. Ha valaki szerint ez hülyeség, akkor írja át :) Niggurath
Kép figyelmeztetés[szerkesztés]
A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.
Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.
Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- Ysangkok a(z) Duplicate törlési jelzést tette a(z) Kép:Crystal_Clear_app_clicknrun.png nevű képre(eltérés);
-- CommonsTicker 2007. február 6., 23:15 (CET)
Ha a fene fenét eszik is...[szerkesztés]
Ez akkor is dzsiu-dzsicu / dzsiudzsicu, ha akármilyen idióta irányelv dzsúdzsucu-ként írja. És rengeteg ebből kifejlődött, vagy ezt a nevet használó stílus van, szintén dzsicu- előtaggal. A dzsúdónak ide semmi köze. (És ismét egy remek példa, a teljesen nonszensz japán/kínai átírásra, amit véleményem szerint a harcművészetek terén fel kéne függeszteni.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 16:16 (CEST)
- Szerintem meg egyszerűen arról van szó, hogy mielőtt még megszületett volna a hivatalosnak mondható átírási forma a japán/kínai nyelvre, a magyar átvett ezeket az angolból, és ezért lettek ezek a szörnyszülemének mint Fenshui meg Dzsiu dzsicu meg Wing tsun és társai. Ha eleve magyarosan átírva veszik át, akkor most a dzsiu dzsicut tartanád hülyeségnek és a dzsúdzsucu lenne a meghonosodott forma. Ez a dzsiu dzsicu és társai egy röhej szerintem, az angolok röhejes próbálkozása az átírásra, miét kéne nekünk ezt követni? Az angolok, ha mi nem latin betűkkel írnánk az én nevemet is valsze Teemeah-ként írnák át, megpróbálva utánozni a kiejtést, a László meg Layslou lenne, ahogy Csajkovszkij is Chaykovski és Hárún ar-Rasíd is Harun al-Rashid náluk. Nézd meg a spanyol megfelelőjét a szócikknek pl. jujutsu-t ír, nem jiu jitsu-t, tehát a sapnyolok is a saját betűik szerint próbálják átírni a szót, de az éstek és a svédek sem követik az angol barmolást. A többie nyelvnél meg valszeg nincs meghonosodott saját nyelvű forma. De ettől nem kell nekünk is az angol módit majmolni... Szerintem. – Timish
levélboksz 2009. október 5., 16:45 (CEST)
- Szerintem meg egyszerűen arról van szó, hogy mielőtt még megszületett volna a hivatalosnak mondható átírási forma a japán/kínai nyelvre, a magyar átvett ezeket az angolból, és ezért lettek ezek a szörnyszülemének mint Fenshui meg Dzsiu dzsicu meg Wing tsun és társai. Ha eleve magyarosan átírva veszik át, akkor most a dzsiu dzsicut tartanád hülyeségnek és a dzsúdzsucu lenne a meghonosodott forma. Ez a dzsiu dzsicu és társai egy röhej szerintem, az angolok röhejes próbálkozása az átírásra, miét kéne nekünk ezt követni? Az angolok, ha mi nem latin betűkkel írnánk az én nevemet is valsze Teemeah-ként írnák át, megpróbálva utánozni a kiejtést, a László meg Layslou lenne, ahogy Csajkovszkij is Chaykovski és Hárún ar-Rasíd is Harun al-Rashid náluk. Nézd meg a spanyol megfelelőjét a szócikknek pl. jujutsu-t ír, nem jiu jitsu-t, tehát a sapnyolok is a saját betűik szerint próbálják átírni a szót, de az éstek és a svédek sem követik az angol barmolást. A többie nyelvnél meg valszeg nincs meghonosodott saját nyelvű forma. De ettől nem kell nekünk is az angol módit majmolni... Szerintem. – Timish
Nálunk ez a meghonosodott. És nem nekünk kellene új divatot teremteni. És az összes többi, a kategóriában lévő magyarosra átnevezett nevek is (by me) rosszak. Ahogy a példáid is. Ez egy konzervatív nevezéktan. Alapjaiban teljesen felesleges volt alárendelni az átírási irányelveknek. Az angolt meg nem itt kell támadni. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 17:01 (CEST)
Timi gyakorlatilag mindent elmondott. A fene meg eszik fenét, ugyanis ott a WP:HELYES. ;) És ne tessék itten se ön- se más vért ontani, a WP:HELYES és a WP:NÉV is csak az ún. elsődleges címet írja elő, amúgy kifejezetten bátorítja minden a keresésben előforduló alternatív forma redirkénti megalkotását. Bor, búza. Bennó
fogadó 2009. október 5., 16:50 (CEST)
Ehhez inkább semmit. Nézz már szét a szócikkekben is. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 17:01 (CEST)
- Nem igazán értem, mire tetszel célozni. Elég régóta nézegetek szét a szócikkekben. A fentebbi kissé zűrzavaros mondataidból és korábbi e tárgyban eszközölt megszólalásaidból két dolog vált világossá számomra: 1) neked speciel alig-alig van fogalmad az akadémiai helyesírásról, ami azért szerencsétlen, mert a WP-ben ez az uralkodó norma, tehát jó lenne, ha nem kéne minden körben újra tisztázni, milyen alapról indulunk ki; javaslom, tedd tanulmányozás tárgyává a többek között a neten is olvasható AkH.-t; 2) se honosodás, se átírás, se egyéb vonatkozó részterületek ügyében nem ismered a szakirodalmat, a szempontjait. Eddigi hozzászólásaidból mazsolázva:
- a helyesírási KF-en olvasható hozzászólásodból úgy tűnik, nem tudod, mi a különbség jövevényszó, idegen szó és az átírása hatálya alá eső nevek/szavak között;
- ezen a lapon pedig tökéletesen hibásan használod a honosodás fogalmát: ez helyesírási szempontból kizárólag egyetlen dolgot tud jelenteni: egy szó írásának igazodását a befogadó nyelv helyesírásához. Véletlenül sem jelent olyasmit, amire te használod, ti. idegenes helyesírás rögzülését, az ugyanis a természetes folyamat kezdete, hogy egy idegen szó helyesírása idegenes. A honosodás a honosodást jelenti.
- Ez mind nem tragédia, hogy nem tudod, de ezzel a tájékozottsággal vitát folytatni némileg gyümölcstelennek tűnik. Utalás található a legfontosabb szakirodalomra a megfelelő szócikkekben, szintén át lehet tanulmányozni őket. Hol ezzel vagdalkozol, hol azzal, gyakran mintha egymásnak is ellentmondó szempontokat kérnél számon az általad a jelek szerint nem ismert rendszertől. Ha közelebbről is szemügyre veszed, hidd el, nem tűnik majd ilyen borzasztónak. Mint arra alább Cassandro helyesen utal, pl. a Keleti nevek helyesírását nem mi találtuk fel.
És lehet speciel, hogy te sokkal jobbat tudnál csinálni az egész Akadémiánál, de ez aztán egész biztosan nem a WP feladata.
- Mint már ezerszer elmondtuk: igyekszünk ügyelni arra, hogy minden, a keresésben előforduló alakról átirányítás segítse az olvasó tájékozódását. De arra, hogy ha valakinek nem bír tetszeni, hogy a magyar Wikipédiában az elsődleges alakok a magyaros alakok, arra – akármilyen udvariatlanság – csak azt tudom mondani: nem kötelező a magyar nyelvű WP-t szerkeszteni. El lehet menni a szuahélibe, az oroszba, a japánba. De aki itt óhajt szerkeszteni, az lesz szíves tudomásul venni, hogy a huwiki nem a német, a francia vagy az angol fordítása, hanem a magyar Wikipédia. Részemről ennyi. És természetesen nyitott vagyok arra, hogy megteremtsük a bármilyen irányból érkező olvasói tájékozódás legideálisabb feltételeit a kellő számú átirányítással. Az elsődleges cím kérdése azonban szerkesztőségi állásfoglalás kérdése, nem pedig a(z egyébként is nehezen felmérhető) puszta praktikumé, ahogy a WP számos más irányelve sem. Praktikusabb volna például források nélküli enciklopédiát írni, praktikusabb volna nem törődni a szerzői joggal stb. stb. Mégsem így járunk el. Bennó
fogadó 2009. október 5., 17:33 (CEST)
Off: erre csak az jut az eszembe, hogy a net most kezdi (szerénytelenül állíthatjuk, sztem a WP hatására is) használni a nagykötőjelet, illetve különbözteti meg a különböző aposztrófokat (Index, Heti Válasz, egyebek). Idővel lehet, hogy ezt is átveszik. Amúgy nem mi találtuk ki ezt az egészet. Létezik Keleti nevek magyar helyesírása is (hivatalos akadémiai átírási szabálykönyv, aminek vonatkozó részét Ecsedy Ildikó írta – Isten nyugasztalja). Cassandro 
Ħelyi vita 2009. október 5., 17:08 (CEST)
Az nagyon jó. Ellenben, és bocsánat mindenkitől, mert utálok ilyet mondani, de sztem maga a probléma nem értetik. Én készséggel átneveztem a Nagytiszteletű (és ebben egyébként semmire se jó) japán magyaros átír szerint a lapokat, de sem most nincs, sem még ide tíz évig nem lesz, a aki pl. Shotokant "Sótókan"-nak írná vagy ejtené. A többi körülbelül dettó. (És még egyszer: én neveztem át őket, tehát tudom.) Ez nem irodalom, ez egy konzervatív műfaj, ahol - a nem idióta, hanem Hepburn angol - átírás nyert teret és itthon ez is a hagyomány része. (Az akadémikusok meg ezzel élőben soha nem találkoztak.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 17:19 (CEST)
Avas antiakadémista közhelyek, a helyzet tökéletes nem ismeréséről tanúskodnak. Az OH. két szerzője közül például egyik sem akadémikus, az egyik negyven és ötven között jár, az ELTE tanára, a másik harminc és negyven között, és a Nyelvtudint. munkatársa. Hogy mivel találkoznak élőben, azt inkább hagyjuk. ;) Időnként tessék föltételezni, hogy azok, akik tényleg értenek is a szakterületükhez, többnyire maguk is végiggondoltak egyet-mást, nem a t. hozzászóló lánglelkében merült fel először a spanyolviasz. ;) Munkásságuk eredménye olvasható a szakirodalomban, amit nem szerencsés megálmodni. El kék olvasni. Átírás ügyében a szokásos pró és kontra érvek itt vannak összeszedve pl.: Wikipédia:Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből. Bennófogadó 2009. október 5., 17:40 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után)
- Fentebbi Bennó + 100. A Wikipédiában már sokan kiizzadtunk, kigondoltunk majd megszavaztunk dolgokat, ma már a szerkesztőségi egységesség a legfontosabb. Vannak sokan, akik másképp látják, nekem is van vagy két csontvázam a szekrényben, de alkalmazkodom, ez a szabály. Lásd meg, eLVe, hogy 2 év múlva mennyire egyértelművé válik számodra, hogy az enciklopédia hitelességét csakis az egységes szemlélet és kezelés biztosíthatja. Ha egyik nyelvből így, másikból úgy írnánk át, az olvasó joggal gondolná, hogy ez olyan emberek gyülekezete, akik a legcsekélyebb "tekintélyevűségre" sem képesek (idézet Bitmantól), és nem hajlandók alárendelni magukat egy az egész enciklopédiára kiterjedő szabályrendszernek.
- No, ezért van az, hogy Burum akár 200 oldalon át is hajlandó vitázni akár Bennóval vagy Pasztillával vagy éppen Istvánkával. Mert bízok abban, hogy a vita eredményeként olyan szabály születik, amelyet azután nem kell majd ötpercenként felülvizsgálni. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. október 5., 17:46 (CEST)
Namost egyrészt. Bennó, hidd el, elvanolvasmindenezerszer. 2. Burum, a cikkeket én neveztem át magyarosra, úh a szabályok figyelembe (nem) vételéről ennyit. 3. Semmivel nem "vagdalkozom". És nem akarok új helyesírást (ez sztem világos kellett volna hogy legyen, ha valaki megnézi az átnevezéseket, amik mind stimmelnek az irányelvekhez. 4. Célozni meg csak arra céloztam, hogy ha egy ilyen cikket átírunk, anyja se ismer majd rá. Ezeket a cikkeket a téma (jó értelemben vett) "fanatikusai" keresik. Karatékák, harcművészetek iránt érdeklődők. Akik megszokták, hogy ebben a témában az összes magyar szakirodalom és gyak. valamennyi vonatkozó webhely az angol átírás alapján megy (lásd a mai nap Ving Csun vitáját. +1. Innen kiszálltam a vitából. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 18:00 (CEST)
- Ok, csak annyit, hogy én egy félszóval nem említettem azt, hogy figyelembe veszed a szabályokat vagy nem, ez nem volt számomra kérdés. A kérdés a kialakított szabályrendszer feszegetése volt, de nem akartalak megbántani, ezt Te nagyon jól tudod (remélem). – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. október 5., 18:04 (CEST)
- Tudod, hogy úgyis elolvasom, nem kell a mézesmadzag...;)) És semmi bántás. És Bennó részéről sem. Csak unom a csontrágást. Csak azt próbáltam jelezni, hogy ez a kategória talán némileg speciális, kellene neki némi időt hagyni. Mert a címeket ugyan át lehet nevezni (ahogy megtétetett és ami után néz csak ki igen furán egy hozzáértőnek), de a cikkekben lévő szakkifejezéseket már igen bajos. Természetesen nem azért, mert ne lehetne seperc alatt megoldani, hanem mert ezek egyszerűen így vannak ma a magyar szakirodalomban. Egy irodalmi cikkben van 4-10 japán szó. Ezekben 10-50+. Meg kellene várni, míg a magyar szakirodalom vált. Ezért feszegetem - nem a határokat - hanem a visszanevezést - csak ebben a műfajban - a) megszokott (és nem hivatalos) magyarosra, b) hepburnre. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 18:18 (CEST)
- amíg a magyar szakirodalom vált, na de kérlek, ha egyszer van egy elfogadott átírási szabálykönyv az akadémiától, akkor mi a gondod? az hogy van szabálykönnyv, azt jelenti, hogy ez alapján kellene átírni a szavakat, és a szakirodalom is alkalmazkodni fog hozzá, nyilván, mint ahogy szerintem már elkezdett alkalmazkodni, bár fingom sincs, hány szakkönyv van magyarul a brazil dzsúdzucuról, szerintem nem sok. az meg, hogy egy harcművészeti iskola Jiu jitsunak hívja magát magyarországon szerintem abszolút nem releváns, ők is az angolból emelték át. valszeg ha 10+ éve, amikor ezek az iskolák elkezdtek alakulni itthon, lett volna már elfogadott szabálykönyv az átírásról, akkor most nem vitáznál itt, mert az iskolák is leve így hazsnálták volna. de szerencsétlenek az angolból majmolták át az írást. DE MÁR VAN magyar szabálykönyv, akkor mit kell itt ennyire értetlenkedni? – Timish levélboksz 2009. október 5., 19:00 (CEST)
- amíg a magyar szakirodalom vált, na de kérlek, ha egyszer van egy elfogadott átírási szabálykönyv az akadémiától, akkor mi a gondod? az hogy van szabálykönnyv, azt jelenti, hogy ez alapján kellene átírni a szavakat, és a szakirodalom is alkalmazkodni fog hozzá, nyilván, mint ahogy szerintem már elkezdett alkalmazkodni, bár fingom sincs, hány szakkönyv van magyarul a brazil dzsúdzucuról, szerintem nem sok. az meg, hogy egy harcművészeti iskola Jiu jitsunak hívja magát magyarországon szerintem abszolút nem releváns, ők is az angolból emelték át. valszeg ha 10+ éve, amikor ezek az iskolák elkezdtek alakulni itthon, lett volna már elfogadott szabálykönyv az átírásról, akkor most nem vitáznál itt, mert az iskolák is leve így hazsnálták volna. de szerencsétlenek az angolból majmolták át az írást. DE MÁR VAN magyar szabálykönyv, akkor mit kell itt ennyire értetlenkedni? – Timish
- Tudod, hogy úgyis elolvasom, nem kell a mézesmadzag...;)) És semmi bántás. És Bennó részéről sem. Csak unom a csontrágást. Csak azt próbáltam jelezni, hogy ez a kategória talán némileg speciális, kellene neki némi időt hagyni. Mert a címeket ugyan át lehet nevezni (ahogy megtétetett és ami után néz csak ki igen furán egy hozzáértőnek), de a cikkekben lévő szakkifejezéseket már igen bajos. Természetesen nem azért, mert ne lehetne seperc alatt megoldani, hanem mert ezek egyszerűen így vannak ma a magyar szakirodalomban. Egy irodalmi cikkben van 4-10 japán szó. Ezekben 10-50+. Meg kellene várni, míg a magyar szakirodalom vált. Ezért feszegetem - nem a határokat - hanem a visszanevezést - csak ebben a műfajban - a) megszokott (és nem hivatalos) magyarosra, b) hepburnre. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 18:18 (CEST)
- Ok, csak annyit, hogy én egy félszóval nem említettem azt, hogy figyelembe veszed a szabályokat vagy nem, ez nem volt számomra kérdés. A kérdés a kialakított szabályrendszer feszegetése volt, de nem akartalak megbántani, ezt Te nagyon jól tudod (remélem). – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. október 5., 18:04 (CEST)
Mindent az angolból emeltünk át ezen a területen és csak néhány ment át a magyar átírási gyakorlatba (ha meg nem tudsz a szakirodalomról semmit, minek szólsz bele?). A probléma meg nem erről a szócikkről szól, hanem az összesről egyben. És ne haragudj, de az angol-ellenesség ide nagyon kevés. És ez volt ehhez az egészhez valóban az utolsó hozzászólásom. Különösen, hogy eddig én adtam a legjobb átnevezési megoldást. No pá. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. október 5., 19:13 (CEST)