Vita:A vívás története
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Mdonci (vita), értékelés dátuma: 2009. január 13. | |||
| |||
Nemzeti Vívóintézet[szerkesztés]
„Az iskolát Széchenyi javasolta, de gróf Keglevich István kezdeményezte.” Keglevich István (1840-1905) már a születés időpontja miatt sem kezdeményezhette a vívóintézmény alapítását. Különböző források Keglevich Gábort (1784-1854) vagy annak testvérét, László (1789-1835) tartják a Nemzeti Vívóintézet egyik alapítójának.
Ulrich von Lichtenstein vita 2015. november 16., 08:43 (CET)
A vívás fogalma[szerkesztés]
„A régi felfogás szerint a vívás a fegyver használatának módja volt az önvédelemre és mások megtámadására. A mai értelemben a vívás különleges fegyverek ésszerű használata támadási és önvédelmi célből, páros viadalban, meghatározott szabályok és feltételek mellett.
Ma már áthidalhatatlan különbség van az elmúlt időknek, - csatában, vagy párbajokban szokásos, - fegyverforgatása és a mai értelemben vett vívás között. A mai vívás: a test és a lélek nevelése, külön célokra törekvő önálló művészet, nem a harcászatnak és nem a párbajnak, hanem az ész, jellem és test egyöntetű művészetének eszköze, amely gondos nevelői munkában nyilvánul meg és békés, férfias, lovagias viadalban érvényesül.” [Gerentsér, 1944, 1. o.]
„E meghatározás szerint tehát a mai vívás, attól a vívástól, amely a csatára készülő harcos oktatásának elemei közt szerepel, s amelyre a magyar nyelv nemis a vívás, hanem a viaskodás szót használta, merőben különbözik, mert szabadabb, ésszerűbb, egyéni jellegűbb és annyira kötött feltételei vannak, hogy a harcos katonának nem felelhetnek meg. Bizonyos, hogy a katonának ismernie kell a fegyverforgatás módját és evégből végeztetnek is vele gyakorlatokat, amelyek megegyeznek a vívógyakorlatokkal. A harcos azonban még nem igazi vívó, mint ahogy nem minden gondolat irodalom. Ha tehát tanulmányozni akarjuk a vívás történetét, azokban az időkben kell kutatásainkat végeznünk, amikor a vívás már külön célokra törekvő, önálló, tudományos szabályok szerint való, önmagáért folytatott művészetté vált, amint mondani szokták l'art pour l'art (művészet a művészetért).” [Gerentsér, 1928, 3. o.]
Ulrich von Lichtenstein vita 2015. november 23., 08:06 (CET)
Vívástörténet[szerkesztés]
„A vívás és a vívómesterség történetét igen nehéz összeállítani, mert kevesen voltak, még az európai kulturnemzeteknél is, oly egyének, akik jártasak voltak a víváson kívül irodalmi téren is, vagy érdemesnek tartották az általuk gyakorolt, tudott és tanított ismereteket és ügyességeket az utókor számára megörökíteni. A vívás és a vívómesterség kutatásánál tehát sokszor szakad el a fonal kezünk között s gyakran veszítjük el a tovavezető nyomot.” [Gerentsér, 1928, 1. o.]
Ulrich von Lichtenstein vita 2015. november 23., 08:33 (CET)